A tavalyi, rekordszáraz év után lehet, hogy tavasszal az árvizek okoznak gondot országszerte, miután az elmúlt hetek havazásai után minden folyó vízgyűjtőjén több hó halmozódott fel, mint a sokéves átlag, a Sajó vízgyűjtőjén pedig egyenesen a valaha mért legnagyobb a hó mennyisége: az Országos Vízjelző Szolgálat adatai szerint kedden 0,82 köbkilométer víznek megfelelő hó volt a vízgyűjtőn, míg az eddigi rekordévben, 2000-ben csak 0,77 köbkilométer.

Egy nagyobb árvíz kialakulásához azonban több tényező együttállása szükséges – mondta a hvg.hu-nak Szentiványi Árpád, az Országos Vízügyi Főigazgatóság árvízvédelmi, folyó és tószabályozási osztályvezetője. Komoly árvízveszély akkor lehet, ha tavasszal hirtelen felmelegedés jön, ráadásul csapadékkal kísérve. A langyos tavaszi eső ugyanis felolvasztja a magas hegyekben az összetömörödött, jeges hóréteget is, ami egyébként csak lassan olvadna el.

A magyarországi folyók vízgyűjtőin felhalmozódott hó mennyisége

hydroinfo.hu

Ha ez nem következik be, hanem nappal olvad, éjszaka pedig újra fagy, akkor Szentiványi szerint szinte észrevétlenül, nagyobb árhullám nélkül tűnik el a hó a hegyekből. Erre az elmúlt években többször is volt példa, például 2003-ban vagy 2006-ban is sok hó esett a Sajó vízgyűjtőjén, mégsem alakult ki komolyabb árvízveszély.

A Dunán kétféle árhullám alakulhat ki: az alacsonyabban fekvő területekről elolvadó hó által táplált március-áprilisi, illetve a 2000 méter fölött megkezdődő olvadásból származó május végi, június eleji, az úgynevezett zöldár. Ez utóbbi a veszélyesebb, és jelenleg ennek nagyobb a kockázata, mivel a magas hegyekben több hó halmozódott fel, illetve az alacsonyabban fekvő területekről már részben elolvadt a hó.

Árvíz 2010-ben a Sajó völgyében

Stiller Ákos

A Mura és a Dráva vízgyűjtőjén – az Alpok déli oldalán – is sok hó halmozódott fel, de ez Szentiványi szerint nem jelent komolyabb veszélyt, mivel a folyók osztrák és szlovén szakaszán több vízlépcső is van, ami lehetőséget ad arra is, hogy elnyeljék a komolyabb árvizeket. 2009-ben például a jelenleginél is több hó esett, az olvadás után azonban mégis viszonylag alacsony – másodfokú készültséggel járó – árhullám vonult le.

A Tiszán és a Sajón is a március-áprilisi árvíz lehet veszélyes, mivel ezek vízgyűjtőin viszonylag alacsonyabb hegyek találhatók. Az árvíz hagyományosan a Felső-Tiszán okozhatja a legnagyobb gondot, mivel itt még nincsenek kész azok a tervezett – részben építés alatt álló – tározók, amelyek segítségével le lehetne apasztani az árhullámokat. A Borsod-megyei Cigándnál már elkészült egy tározó, és a Középső-Tisza vidékén is van három, így itt kevésbé lehet veszélyes egy tavaszi árvíz.