szerző:
M. László Ferenc
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az „elmúltnyolcévezésben” Budai Gyulával versenyt futó Halász János kényelmes állást veszített el, amikor minisztere pénteken L. Simon László helyére jelölte. Míg a parlamentben csak az ellenzékkel kellett birkóznia, kulturális államtitkárként a jobboldali lobbik kereszttűzébe kerülhet, azok pedig a forrásmegvonás miatt igencsak bosszúsak. Pedig Halász eddig pont úgy jutott előre a politikai ranglétrán, hogy kerülte a veszélyes helyzeteket, igyekezett mindenkinek kedvében járni. Az SZDSZ-ből indult politikusnak most politikai hátország nélkül kellene küzdenie.

„Tudja, kitől félnek a vidéki települések? Önöktől, liberális és nem liberális LMP-sektől” – replikázott az ellenzéki párt egyik képviselőjének országgyűlési felszólalására 2012 decemberében Halász János. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arra a kérdésre válaszolt, hogy a felsőoktatás átalakítása érinti-e a kisebb vidéki főiskolákat. Egyben azt hangsúlyozva, a kormány nem fog adminisztratív eszközökkel intézményeket megszüntetni.

A kulturális államtitkárság várományosa 2010 óta rendszeresen „liberális” jelzővel illette a Lehet Más a Politikát, azt hangsúlyozva, hogy az LMP lényegében a parlamentből három éve kiesett SZDSZ örököse. Pedig Halász nem volt mindig ilyen allergiás sem a liberális nézetekre, sem pedig a Szabad Demokraták Szövetségére. 1995-ben még az SZDSZ támogatásával jutott mandátumhoz a Fidesz jelöltjével szemben a debreceni közgyűlésben. Három évvel később fideszesként győzött egyéni jelöltként az országgyűlési választásokon, hogy aztán a pártban, illetve a kormányban villámkarriert fusson be.

Stiller Ákos

A második Orbán-kormány ciklusában főleg parlamenti felszólalásaival vetette észre magát. Tavaly a Fidesz-frakció egyik legtöbbet beszélő képviselője volt, rendszeresen bírálta az MSZP-t  – szinte minden felszólalását „elmúltnyolcévezéssel” kezdte –, és ment neki pártársai nagy örömére az LMP-nek, ritkábban pedig a Jobbiknak is. Kormányzati és fideszes források szerint részben ennek köszönhető, hogy a képviselőcsoport egyik erős embereként őt küldi a kormányfő és minisztere rendet teremteni a kultúrpolitika élvonalába.

„Észre sem lehet majd venni”

„Nem igazán tudom megmondani, hogy melyik tulajdonságának köszönheti a politikai karrierjét” – mondta egy a debreceni politikában korábban jelentős szerepet játszó, Halászt évtizedek óta ismerő forrás, aki úgy vélte, az államtitkár inkább a párton belüli erőcsoportok között manőverezve jutott magasra. Forrásunk szerint egyszerűen kivárta a sorát, nem állt oda egyik, a Fidesz körül működő kulturális lobbicsoport mellé sem. „Talán az a titka, hogy soha nem állt senkinek sem az útjába” – magyarázta egy, magát jobboldalinak való, a minisztériumon belüli helyezkedésre rálátó író, miért pont Halász kinevezését szorgalmazta Balog Zoltán miniszter.

L. Simon László, Balog Zoltán és Halász János - feladatot kapott
Stiller Ákos

A fideszes politikus pályáját régebb óta figyelemmel követő politikusok, szakemberek többsége szerint magánemberként, a parlamenti folyosón Halász pont az ellenkezőjét nyújtja annak, ami a karcos felszólalásaiban. „Kellemes, csendes figura, akivel jókat lehet beszélgetni” – mondta a neve elhallgatását kérő jobboldali értelmiségi forrásunk, aki úgy vélte,  kinevezése után Halászt „észre sem lehet majd venni”.

Fideszes források szerint a parlamenti államtitkár szinte mindenben L. Simon ellentéte. A távozó kulturális államtitkárt „keménykedő”, a vitás helyzeteket rendszerint erővel megoldani akaró, konfliktusokat gerjesztő személyiségként írták le, míg Halászt diplomatikus alkatnak tartják, aki már az első Orbán-kormány idején is ígéretekkel, folyamatos egyeztetések révén békítette meg az egyes erőcsoportokat. 2002-ben ugyanis pár hónapig – miután elődjének, Várhegyi Attilának egy jogerős bírósági ítélet miatt távoznia kellett – már volt a kulturális tárca politikai államtitkára.

Az elmúlt hetekben több lap is arról írt, hogy L. Simonnak azért kell távoznia, mert konfliktusba keveredett a kultúrára szánt pénzek jelentős hányada felett diszponáló Magyar Művészeti Akadémia nagyhatalmú elnökével, Fekete Györggyel. A minisztériumi erőviszonyokra rálátó források szerint viszont inkább arról van szó, hogy a kulturális államtitkár túl sok konfliktust vállalt akkor, amikor Balog inkább a felsőoktatás átalakítására, az ezzel kapcsolatban kirobbant vitákra akart koncentrálni. Forrásaink úgy vélik, L. Simon túl ambiciózus és koncepciózus kultúrpolitikus volt, aki az ügyek nagy részét magánál tartotta (így továbbra is ő irányította a jelentős összegeket osztó Nemzeti Kulturális Alapot is), azokba nem adott betekintést a legnagyobb csúcsminisztériumot 2012 májusában átvevő Balognak.

„Lehet, hogy Halász kedves ember, de mindig felfelé igazodik, a felsőbb politikai érdeket érvényesíti” – mondta egy, a parlamenti államtitkár pályáját 1998 óta figyelemmel kísérő forrásunk. Ugyanakkor kormányzati forrásaink szerint Halász ódzkodott a kinevezéstől: ahogy egy forrásunk fogalmazott „a posztot jobban szereti, mint a vele járó feladatokat”. A Heti Válasz tavaly tavasszal azt írta, a kulturális államtitkárságról távozó Szőcs Géza helyére eredetileg őt és nem L. Simont akarták, de Halász ragaszkodott a parlamenti államtitkári poszthoz, és akkor a frakción belüli támogatói révén elérte, hogy ne őt nevezzék ki. Kinevezése egyébként visszalépés, hiszen formálisan ő volt Balog első számú helyettese, ráadásul most csak az ellenzékkel kellett küzdenie – a kétharmados frakcióval a háta mögött –, viszont kulturális államtitkárként a Fideszen belül komoly támogatókkal bíró erőcsoportok között kell majd közvetítenie, miközben a kultúrára szánt összegek folyamatosan csökkennek.

Puccsot kiáltott

„Ha nincs rendszerváltás, akkor Halász feltehetően egy vidéki kultúrház vezetője lenne, amit jól is menedzselne” – mondta a minisztériumi döntéshozatalra és a kulturális erőcsoportok helyezkedésére rálátó forrásunk. Míg L. Simon íróként, illetve az Írószövetség korábbi titkáraként maga is az egyik ilyen erőcsoportot képviselte, Halász soha nem volt ennek a világnak a része.

L. Simon és Halász - mellette az utóda
MTI Fotó: Soós Lajos

Nem is bölcsészként indult, matematika-kibernetika szakon végzett az egyetemen, majd bekapcsolódott a debreceni civil szervezetek munkájába. A rendszerváltás előtt egy ifjúsági irodát vezetett, az 1990-es évek elején egy debreceni közösségi házat irányított. 1996-ban népművelői oklevelet is szerzett korábbi diplomája mellé.

Miután országgyűlési képviselőként 1998-tól bekapcsolódott az országos politikába, főleg a civil szervezetekkel alakított ki szoros kapcsolatot: 1999 és 2001 között ő vezette a civileket irodákhoz jutató parlamenti albizottságot. Az ingatlanosztást számos botrány kísérte, Halászt azzal vádolták, hogy jobboldali kötődésű szervezeteket részesített előnyben – ekkor jutott többek között szerkesztőségi irodához a Demokrata nevű hetilap. Államtitkárként főleg a filmes világgal került jó viszonyba: amikor a Medgyessy-kabinet megalkotta a második Orbán-kabinet által végül felszámolt támogatói rendszert, kevesellte a filmeseknek szánt összeget, illetve hasonló önigazgatási megoldásokat követelt a többi művészeti ágnak is. (Később a filmes pénzeket kezelő közalapítvány jelentős hiteleket halmozott fel, kiderült, az önigazgatás nem működött célszerűen, így a jelenlegi kormány felszámolta a rendszert, ma az Andy Vajna vezette iroda osztja a pénzeket.)

Ellenzéki politikusként 2002-ben azért kritizálta Görgey Gábor minisztert, mert pályázat nélkül nevezte ki barátját, Huszti Pétert a Nemzeti Színház élére. „Miért nevezte ki a miniszter úr puccsszerűen a Nemzeti Színház új igazgatóját?” – kérdezte Görgeyt az Országgyűlésben. Tíz évvel később viszont már a parlamentben védte az L. Simon által szorgalmazott módszert, amely megszüntetné a pályáztatást a színházaknál megadva a kinevezés jogát a miniszternek. Folyamatosan bírálta a Medgyessy- és a Gyurcsány-kabinet minisztereit, amiért évről évre csökkentették a kulturális területre szánt költségvetési támogatásokat, illetve zároltak összegeket. A második Orbán-kormány is jelentős megszorításokat hajtott végre, zárolt pénzeket, az intézkedéseket Halász rendszerint „elmúltnyolcévezéssel” védte meg a parlamentben államtitkárként.

Az előző ciklusban a parlamenti képviselőség mellett Debrecen kulturális alpolgármestere volt. A várost 1998 óta irányító Fidesz ellenzéke szerint Halász nevéhez nem fűződtek jelentős változások, nagyrészt azt folytatta, amit Kósa Lajos hivatala 2002 és 2006 között elkezdett. Bírálói szerint az ő hibája, hogy nem sikerült lezárni a legnagyobb kulturálist beruházást, a Latinovits Színházat – ami ma egy üres betonkolosszus a város közepén. Halász az elmúlt ciklusban a Gyurcsány-kormányt hibáztatta, amiért nem adott támogatást az építkezés befejezésére. Úgy tűnik, a projektet ebben a ciklusban sem tudják lezárni: tavaly áprilisban ugyan Orbán Viktor azt ígérte debreceni látogatásakor, hogy meg fogják oldani a Latinovits ügyét, de hozzátette, „az élet most nem az új színházak építéséről szól”.

Politikai vargabetűk

Azzal minden forrásunk egyetértett, hogy Halász politikai kapcsolatainak köszönheti karrierjét, nem szakmai teljesítményével jutott ilyen magasra. Bár párttársai derültsége és közbekiabálásai közepette keményen osztja felszólalásaiban az ellenzéket, pályáját ő sem a jobboldalon kezdte.

Az ellenzéket bátran támadja
MTI Fotó: Földi Imre

A debreceni szocialisták körében olyan mendemonda járja, hogy Halász az 1990-es évek elején az MSZP környékén tűnt fel. Ezt a városi közgyűlésben rendszeresen a szemére is vetették, volt, aki azt állította, hogy 1990-ben felkerült a párt választási listájára. Ám a városi legenda hamis, sem az országos, sem a megyei listán nem szerepelt a neve. „Akkor lehet, hogy azért emlékszünk így, mert a volt anyósa az MSZMP-ben politizált” – magyarázkodott Szathmári Károly, a debreceni szocialisták elnöke. (Halász időközben elvált a feleségétől.)

Azt viszont már Halász is elismeri, hogy politikai karrierje az SZDSZ támogatásával indult. „Politikai pályafutásom most már nyolcesztendős, és ebből csupán két év volt, amit ott töltöttem. (…) Amúgy is kevésbé érzem fontosnak, éppen az ott tapasztalt nihil miatt” – mondta 2003-ban a HVG-nek adott interjújában. A politikába Giczey Péter, az SZDSZ helyi ügyvivője vitte be, akivel együtt szervezték az első debreceni közösségi rádiót, a Szóla Rádiót. 1995-ben már indult is az időközi önkormányzati választáson, a szabaddemokraták támogatásával és legyőzve fideszes vetélytársát bekerült a közgyűlésbe. Giczey azt mondta a hvg.hu-nak, Halász kérvényezte, hogy vegyék fel a pártba, de emlékei szerint erre végül nem került sor. Két évvel később viszont már jelezte az SZDSZ helyi vezetőinek, hogy átigazol a Fideszbe. „Mellette szól, hogy akkor sem a városban, sem országosan nem állt túl jól a Fidesz” – mondta Giczey.

Helyi forrásaink szerint eleinte Rácz Róbert vette a szárnyai alá, akit később Orbán Viktor választott a párt regionális elnökévé. 1998-ban már egyéni győzelmet aratott a város egyik választókerületébe, majd rögtön a Fidesz-frakció etikai bizottságának elnöke lett, két évvel később a képviselőcsoport szóvivője és helyettes vezetője lett. Egy, a párt felső vezetésébe tartozó forrásunk szerint mára eltávolodott a Fideszben jelentős befolyással bíró (Kósa Lajos jelenleg a párt ügyvezető alelnöke) debreceni csoporttól, sőt Orbán Viktor bizalmát sem élvezi. Egy másik forrásunk egyenesen azt állította, a lényeg nem Halász kinevezése, hanem leváltása a parlamenti államtitkári posztról.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Itthon

Nol: Halász vállalta, L. Simon menni fog

A Népszabadság online információi szerint Halász János parlamenti államtitkár igent mondott Balog Zoltán felkérésére, így ő lesz a kulturális államtitkár L. Simon László helyett. A cserét az Emmi vezetője pénteken jelenti majd be.

MTI / hvg.hu Itthon

L. Simon László a jövőről beszélt

A jövőről beszélt a most megjelent nyomtatott, Közszolgálat című lapnak L. Simon László kulturális államtitkár, akit sajtóhírek szerint rövidesen meneszteni fog Balog Zoltán államtitkár.

MTI Itthon

Új posztot kapott L. Simon elődje

Szőcs Gézát nevezte ki a kormány a 2015. évi Milánói Világkiállításért felelős kormánybiztossá - az erről szóló kormányhatározat a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

MTI Kult

Ókovács elvitte L. Simont az Erkelbe - fotó

Március elsején megnyílik az Erkel Színház, de egyelőre csak próbaüzemben működik, hiszen a felújítás még zajlik. A beruházásra 1,8 milliárd forintot fordítanak - mondta L. Simon László kultúráért felelős államtitkár csütörtökön az épület bejárásán.