Összesen 16 „iskolai prevenciós tisztet" akart hadrendbe állítani a következő hónapokban a Budapesti Rendőr-főkapitányság, ezért azt tervezte, hogy a jelenlegi szolgálati járandóságban részesülő, korábban bűnügyi, bűnmegelőzési területen dolgozó rendőrök közül toborozza a fővárosi iskolarendőröket – írta a testület Humánigazgatási Szolgálat vezetője abban a hvg.hu birtokába került levélben, amelyet néhány hete küldtek ki a járadékosoknak.

A jelentkezési határidő viszont igencsak szűk volt: a főosztályvezető által május 21-én aláírt levélben május 27-e szerepelt. Akadt olyan „nyugdíjas” rendőr – értesült rendőrségi forrásokból a hvg.hu –, aki a határidőig meg sem kapta a levelet, tehát, ha akart volna, akkor sem lett volna esélye, hogy jelentkezzen. A levelek kiküldése utólag feleslegesnek is tűnik, a Budapesti Rendőr-főkapitányság a hvg.hu-val ugyanis azt közölte, senkit nem vettek vissza a szenior állományba, így a nyugdíjasok közül egyelőre senki nem állhat be "prevenciós" tisztnek. Egy, a belügyben zajló munkára rálátó kormányzati forrás szerint azért is furcsa a pályáztatás "elszúrása", mert a miniszter kiemelten fontosnak tartja, hogy a rendőrség valamilyen formában jelen legyen legalább a problémás, veszélyeztetett iskolákban.

Az iskolarendőrség létrehozásáról már több mint egy éve folyik a vita, és Pintér Sándor korábban kemény vitákat vállalt a terve megvalósítása érdekében a kormánypártok oktatáspolitikusaival, a pedagógusokkal, a koncepcióját kifogásoló jogászokkal, civilekkel. Legutóbb a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács ülése után jelentette be május közepén, hogy a problémás iskolákban mindenképpen lesznek rendőrök, sőt, a nyomozók a tantestület tagjaként részt vesznek majd a nevelő munkában is.

Időzavarban a minisztérium

A birtokunkba került levél szerint a rendőrség 16 veszélyeztetettnek számító budapesti iskolába keresett volna embereket a "nyugdíjban" lévők között. A rendőrség, illetve a felügyeletét ellátó minisztérium nemcsak a pályáztatással került időzavarba, kormányzati forrásunk szerint Pintér a májusi bejelentésével is "előreszaladt", mert még folynak az előkészítő munkálatok, illetve a szükséges jogszabályi változások kidolgozása – ahhoz, hogy a rendőrök a tantestületek tagjai lehessenek, törvénymódosítás szükséges.

Pintér Sándor – de nehéz az iskolatáska

MTI / Máthé Zoltán

Pintér idő előtti bejelentése újraindította azok a vitákat is, amelyek tavaly, az ötlet első felvetésekor robbantak ki. A belügyminiszter kijelentését követően Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, nem érti, Pintér miért ragaszkodik ahhoz, hogy a rendőrök a tantestület tagjai legyenek. Jelenleg szigorú feltételek szerint lehet valaki a testület tagja, még egy pedagógiai asszisztensnek sincs erre lehetősége. „Az rendben van, ha az iskola környékén dolgoznak rendőrök, hogy megakadályozzák a drogterjesztést, azonban nincs helye az osztályteremben a bűnügyi szerveknek. Ezeket a problémákat a képzett pedagógusoknak kell megoldaniuk” – mondta a PDSZ elnöke. Radó Péter oktatási szakértő pedig azért kifogásolta a BM terveit, mert szerinte a jelenlegi tanterv „túlzsúfolt”, nem jutna idő a bűnmegelőzési órákra.

Egy kormányzati forrás szerint, ha a rendőrség valóban a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba ment régi kollégák közül akarja toborozni az iskolarendőröket és még a szeptemberben kezdődő tanévben "be is akarja vetni" akkor a pályáztatást minél hamarabb meg kellene ejteni, hiszen valóban speciális területről van szó, szakmai képzésekre lesz szükség, hogy megfelelően tudjanak bánni a diákokkal elkerülendő az esetleges botrányokat és a szülői felháborodást. A Népszabadság június elején arról írt, hogy június végéig folynak majd az egyeztetések az érintettekkel és a főkapitányságokkal, de a rendőrségnek már van egy nem hivatalos belső felmérése, hogy mely iskolák lennének érintettek. A levél alapján tehát Budapesten 16 ilyet találtak.  

A májusi bejelentését követően Pintér csak a szokásos parlamenti meghallgatásán beszélt a terveiről, illetve arról, hogy miért ragaszkodik az iskolarendőrök "bevetéséhez". A tárcavezető a honvédelmi és rendészeti bizottság előtt május 21-én azt mondta, 100 olyan település van az országban, ahol hármast, vagy ennél rosszabb érdemjegyet adtak az állampolgárok a közbiztonságra, ezért ezen települések önkormányzati és rendőri vezetőit megbeszélésre hívták. Ennek során kiderült, hogy sok problémát okoz az iskolákban a rend fenntartása, s ezért döntött az iskolarendőrség felállításáról. 

Mindenesetre a május 21-i keltezésű BRFK-s levélben már nem esik szó arról, hogy az iskolarendőr tantestület tagja lenne, csak az, hogy „a szolgálat túlnyomó részét az iskolába kellene töltenie, folyamatos, élő kapcsolatot kialakítva a diákokkal, pedagógusokkal, szülőkkel és az illetékességi területén működő olyan szervezetekkel, melyek elsődlegesen az ifjúságvédelem területén tevékenykednek”.

Szemben a nyelvtannal

Ám a májusi bejelentés óta – leszámítva a sikertelen pályázatot – érdemi előrelépés egy törvénymódosítási javaslaton kívül nem történt. A parlament előtt lévő tervezet is mindössze egy korábbi fogalmazási bakit igyekszik javítani.

Igazoltathatják őket

Marton Szilvia

Ugyanis tavaly júniusban az Országgyűlés megszavazta Pintér Sándor azon előterjesztését – az iskolarendőrség bevezetésének előkészítéseként –, mely szerint az igazgatóhoz kísérheti a rendőr azt az általános iskolás diákot, aki igazolatlanul marad távol a tanítási órákról. A rendelkezések szerint, ha egy 14 évnél fiatalabb diák nem tudja igazolni, hogy engedéllyel hiányzik a tanításról, és nincs vele nagykorú, akkor eljárhat vele szemben a rendőr. "Hitelt érdemlő igazolást" az iskola, az orvos vagy a szülő állíthat ki. Ám a törvény legfontosabb mondatából a beterjesztő egyszerűen kifelejtett egy állítmányt, így a szöveg nehezen értelmezhető. Ezt az Alkotmánybíróság is kiszúrta, amely idén februárban megállapította, a rosszul megfogalmazott mondat "súlyos aggályt vet fel a jogállamiság szerves részét képező jogbiztonságot" illetően. Ennek ellenére az Ab nem találta alaptörvény-ellenesnek a szöveget, mindössze jelezte, hogy a nyelvtani hiba értelmezési nehézségeket okoz, javításra szorul.

Ennél rosszabb véleménye volt a törvényről az Ab-hez forduló ombudsmannak. Szabó Máté tavaly októberben az Alkotmánybírósághoz küldött indítványában leszögezte: problematikus, hogy nincs megszabva, pontosan mennyi ideig tarthatja vissza a gyermeket a rendőr. Továbbá nincs meghatározva, hogy a rendőr milyen formai feltételeknek megfelelő igazolást fogadhat el. Szabó szerint számos olyan élethelyzet adódhat, amikor nincs lehetőség előzetes igazolás beszerzésére, mert a gyerek éppen az orvoshoz megy, hogy papírt kapjon a betegségéről, vagy a ház előtt játszva nem tartja magánál a szülői igazolást, mely szerint nemrég éppen temetésen voltak. Az ombudsman úgy vélte, többek között azért alkotmányellenes, mert sérti a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogát, valamint a szülők jogát a gyermekük nevelésének megválasztásához, ám az Ab ezeket az észrevételeket nem tartotta megalapozottnak.

Az utóbbi hónapokban több olyan rendőrségi hír is napvilágot látott, amelyből kiderül, hogy a törvényt rendszeresen alkalmazzák az utcákon. Sátoraljaújhelyen közös járőrszolgálat indítottak az iskolák képviselőivel és a gyermekvédelmi szakszolgálattal együtt, ennek keretében tavaly ősszel öt diákot állítottak elő, mivel igazolatlanul hiányoztak. Székesfehérvár a rendőrséggel együttműködve "iskola rendőre" programot indított, melynek célja, hogy egy-egy általános iskola és egy adott rendőr között jó kapcsolat alakuljon ki, és az adott rendőr a jövőben jól tudja kezelni a különféle helyzeteket. A múlt héten Ózdon a januárban életbe lépett törvénynek megfelelően már önállóan is felléptek az iskolakerülőkkel szemben: három igazolatlanul hiányzó diákot szedtek össze az utcáról.

Közös nevezőn Hoffmann és Pokorni

Nemcsak az ombudsmannak, az oktatási szakértőknek és a szakszervezeteknek akadt gondja a tervekkel, illetve az eddig született jogszabállyal, több kormánypárti képviselő is ellenezte az iskolarendőrség létrehozását. Pintér tervei tavaly tavasszal közös platformra terelték az egymással a köznevelési törvény miatt folyton vitázó fideszes Pokorni Zoltánt és a KDNP-s államtitkárt, Hoffmann Rózsát.

Pokorni és Hoffmann – kiosztották Pintért

Túry Gergely

A parlament oktatási bizottságának elnökével egyetértésben Hoffmann azt kérte, hogy egy oktatási jogszabályban rendezzék az iskolaőrök kérdését, továbbá jelezte, ezt csak önkéntes alapon lenne szabad bevezetni, vagyis csak azoknál az iskoláknál, ahol igény van iskolaőrökre. Harrach Péter és Michl József KDNP-s képviselők pedig azt javasolták, hogy az iskolaőrök alkalmazása az oktatási intézményekben ne legyen kötelező jellegű. 

Pokornit és az államtitkárt a BM iskolaőrségre vonatkozó, a kormány honlapjára 2012 áprilisában kikerült tervezete bosszantotta fel – ráadásul a belügyi tárca a köznevelési törvényhez is hozzá akart nyúlni, ami egy másik minisztérium, az Emmi hatásköre. Az őröknek az elképzelés szerint jogukban állt volna megakadályozni a távozásban a tanítási időben ellógni készülő gyereket, betartatni a házirendet, megállítani a betolakodókat, és ha az iskola területén bűncselekményen kapott volna rajta valakit, akkor elfogni. Sőt, akár még testi kényszert is alkalmazhatott volna – igaz, ezt az igazgatónak azonnal jelentenie kellett volna, hogy az kivizsgálhassa az eljárása jogszerűségét. Az ombudsman ezt a koncepciót is támadta, és arra kérte a kormányt, gondolja át, helyes-e engedélyezni a rendőröknek, hogy erőszakot alkalmazhassanak a diákokkal szemben. Végül a tervezet ebben a formában nem is került a parlament elé, csak a 14 év alattiak igazoltatásával kapcsolatos passzusok, és az önkéntes iskolaőrség létrehozásának lehetőségét nyitották meg. Amennyiben Pintér ragaszkodik az iskolarendőrséghez, akkor újra meg kell nyitnia a jogszabályalkotással a vitákat a kormánypártokon belül és kívül.