Az első pillanattól kezdve bizalmatlanul méregették egymást a felek, ráadásul a több hétig tartó egyeztetés a meglévő bizalmatlanságot konzerválta – mondta a hvg.hu-nak a szocialista tárgyalódelegáció egyik névtelenséget kérő tagja. A forrás azt sem tartotta kizártnak, hogy az utolsó napokban a felek már azt nézték, hogyan lehetne úgy kiugrani a folyamatból, hogy az a legkisebb népszerűségvesztéssel járjon, és a másikra lehessen terhelni a felelősséget.

Bajnai Gordon az MSZP és az Együtt 2014 közötti tárgyalások megakadása után pénteken vetette fel, hogy az összes választó véleményének – tehát a közvélemény-kutatások – figyelembe vételével válasszák ki a miniszterelnök-jelöltet. Bár azt a tényt, hogy Bajnai kiszivárogtatta javaslatát az ATV-nek, Mesterházy hadüzenetnek nevezte, az előválasztás gondolatára végül rábólintott, de közölte: ő valódi választást szeretne, nem bízná a dolgot a kutatók felméréseire.

Az előválasztás régi ötlet

Ahogy Mesterházy Attila is elismerte a pénteki sajtótájékoztatóján, az előválasztásra vonatkozó felvetés nem érte meglepetésként az MSZP-t, a párt vezetése már korábban is gondolkodott egy ilyen forgatókönyvön. Forrásaink szerint már tavaly ősszel – nem sokkal azután, hogy Bajnai október 23-án bejelentette visszatértét a politikába – szóba került az ötlet a párt belső fórumain. Bár a kivitelezés technikai részleteit nem gondolták teljesen végig, idén május-június környékén a párt néhány befolyásos politikusa már konkrét javaslatként terjesztette az elnök elé, viszont Mesterházy akkor még nem támogatta.

Romlott viszonyok

MTI / Illyés Tibor

A párt egyik befolyásos parlamenti képviselője szerint a pártelnök két okból kifolyólag hezitált. A tárgyalások előtt ugyanis azt tapasztalta a vezetőség, hogy a tagság bízik az összefogásban, elvárják a pártelitektől, hogy próbáljanak kiegyezni. Forrásunk szerint a párt Mesterházyhoz húzó vezetése attól tartott, ha bedobják az előválasztás ötletét, akkor ezt sokan úgy fognák fel, hogy képtelenek megegyezni a felek, a pozíciókért vetélkednek. Ugyanakkor a névtelenséget kérő politikus szerint az MSZP elnöke időhúzásra is játszott, arra számított, hogy az idő múlásával csökkeni fog az Együtt 2014 és Bajnai népszerűsége.

Több forrásunk is megerősítette, három nappal a két politikus találkozója előtt már megkérdezték az előválasztásról a párt vezető politikusait és megyei elnökeit. Tehát forrásaink szerint készültek az Együtt 2014 bejelentésére, ám a tárgyalódelegáció két tagja is azt mondta a hvg.hu-nak, a pénteki egyeztetésen Mesterházy valóban felidegesítette magát. Az Origo pénteken meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, „hadüzenetnek” nevezte Bajnai felvetését. De forrásink szerint nem az ötleten akadt ki, hanem azért lett dühös, mert a zárt ajtók mögött zajló tárgyalás közben vitte be neki a párt egyik alkalmazottja azokat a cikkeket, amelyek a Bajnai-féle javaslatról szóltak. Mesterházy azt hangsúlyozta, ezekről előbb meg kellett volna egyezni az asztalnál és utána közölni a médiával, így viszont nyomásgyakorlásként értelmezte a „szivárogtatást”. Úgy tudjuk, azt is nehezményezte, hogy a sajtóhoz kikerült javaslat az előválasztás ötletén felül még olyan technikai részletet is tartalmazott – a közvélemény-kutatók bevonása –, amit ő nem tud elfogadni.

Mindkét fél a bukásra játszott?

Az MSZP elnökségének egyik meghatározó tagja közvetlenül a júniusi tárgyalások előtt szűk körben arról beszélt, nem számít arra, hogy az egyeztetések sikerrel zárulnak majd, hiszen mind Mesterházy, mind Bajnai ragaszkodik a miniszterelnök-jelölti poszthoz.

Balra el

Túry Gergely

Az Index szombaton azt írta, Bajnaiék is a kiugrásra készültek, csak a megfelelő pillanatra vártak. Végül ők kezdeményeztek a közvélemény-kutatásokra alapozott előválasztás ötletével, és az Index szerint arra számítottak, hogy az MSZP válaszként feláll a tárgyalóasztaltól – így rájuk terhelhető a felelősség. Ezt ugyan az Együtt 2014 egy közleményben cáfolta azt hangsúlyozva, hogy „a javaslat nem taktikai húzás volt”, hanem „megoldás a hetek, hónapok óta tartó ellenzéki útkeresésre”. „Az elmúlt hónapok során nyilvánvalóvá vált, hogy a miniszterelnök-jelölti kérdés szinte ’túszul ejtett’ minden más részkérdést – azokat is, amelyekben meg lehetett volna már állapodni” – fogalmaz a közlemény.

Mind az MSZP-s, mind az Együtt 2014-es forrásaink elismerték, végig úgy egyeztettek a jelöltekről és a programról, hogy a kulcskérdés a miniszterelnök-jelölt személye volt. „A választókerületi helyek szétosztásáról is úgy beszéltünk, hogy jeleztük, az ajánlat akkor érvényes, ha Mesterházy a listavezető, viszont más a helyzet, ha Bajnai, és megint más, ha nincs közös miniszterelnök-jelölt” – mondta a tárgyalások egyik résztvevője. Mesterházy végig azt hangsúlyozta, „csomagban” kell megtárgyalni az összefogás összes elemét, a párt választmányától erre kaptak mandátumot, ettől nem térhetnek el.

Az Együtt 2014 viszont azt kérte, hogy a tárgyalás szakaszos legyen: előbb a programról, majd az egyéni választókerületekről és listás helyekről, végül pedig a miniszterelnök-jelöltről egyeztessenek. Egyik vezetőjük szerint ugyanakkor a kezdetektől érezni lehetett, hogy a szocialisták egyetlen opciót tartanak elfogadhatónak: ha Mesterházy a miniszterelnök-jelölt, ők adják a jelöltek többségét, és csak leszórnak néhány helyet az Együtt-PM jelöltjeinek, akik az országos listán például csak minden negyedik-ötödik helyet foglalhattak volna el. Abban az esetban, ha mégis Bajnai lenne a miniszterelnök-jelölt, a szocialisták legfeljebb kilenc, de inkább nulla egyéni körzetet ajánlottak fel, ami az Együtt-PM számára volt nyilvánvalóan elfogadhatatlan.

Számháború

Bajnai stábja viszont ragaszkodott hozzá, hogy arányokban állapodjanak meg: döntsék el, hogy a listás és egyéni kerületek mekkora hányadát kapja az Együtt, és mennyi lesz az MSZP része. Forrásaink szerint ez váltotta ki az első nagyobb vitákat, ugyanis a szocialisták azt szerették volna, ha az Együtt konkrétan közli velük, mely kerületekben akar jelöltet indítani, és kik lesznek ezek a jelöltek. Úgy tudjuk, Bajnai tárgyalói ekkor bemutattak egy neveket tartalmazó listát, mire elkezdték megvizsgálni, hogy a javasolt jelöltek eléggé ismertek-e, képesek lesznek szélesebb szavazói bázist megszólítani 2014-ben.

Schmuck Andor - beindult

Fazekas István

Egy szocialista forrás szerint az egyik telefonon megkeresett, az E14 által megadott jelölt viszont közölte, ő már korábban is jelezte Bajnaiéknak, nem akar indulni a választáson, ne zavarják (az Együtt-PM egyik vezetője szerint viszont ilyen nem történt, az MSZP-sek nem kötöttek bele a jelöltjeikbe). Később az Együtt megint felvetette, hogy inkább abban állapodjanak meg, hogy 60-40 százalék legyen a felosztás, és ennek alátámasztásaként bemutattak egy olyan felmérést is, amit a kormánynak dolgozó Nézőpont készített – amin az MSZP-sek kiakadtak.

Forrásaink szerint többször előkerült az LMP-ből kiszakadt PM javaslata is, hogy legyen koordinált indulás. Azaz ne úgy vitatkozzanak a helyekről, hogy ezt összekötik a miniszterelnök-jelöltséggel, hanem állapodjanak meg arról, külön listát állítanak, nem lesz közös kormányfőjelölt, viszont a képviselőjelöltek ne induljanak egymás ellen. Erre az MSZP jelezte, csak 27 helyen hajlandóak átengedni a terepet az Együtt 2014-nek (a választási törvény szerint országos listát csak az a párt állíthat, amely képes elindítani a 106 választókerületből 27-ben jelöltet – a szerk.). Ugyanakkor többször közölték, nem tartják jó ötletnek a koordinált indulást, mert nehéz elmagyarázni a választóknak, miféle összefogás az, ahol a felek mégis külön indulnak.

Indul-e Bajnai?

Végül 35 helyről állapodtak meg. Ezt a számot közölte Bajnai is pénteki nyílt levelében, ám a szocialisták közölték, ez az ajánlat csak akkor érvényes, ha Mesterházy a miniszterelnök-jelölt. Az Együtt-PM a közvélemény-kutatásos megoldással szerette volna feloldani a holtpontra jutott egyezkedést, mire a szocialisták előkapták a teljes előválasztás ötletét, és ezzel a tárgyalások meg is szakadtak. Egyelőre a felek kivárnak, Bajnaiék bíznak abban, hogy az MSZP csak blöfföl.

„Kívül csalódást okoztunk, ráadásul nehéz lesz eloszlatni az elhúzódó egyezkedések után azt a választói benyomást, hogy a hatalomért megy a balhé” – mondta a szocialista tárgyalódelegáció egyik tagja. Ugyanakkor a politikus azt hangsúlyozta, az előválasztási kampány, mozgósítás az egyetlen lehetőség az MSZP „kinyitására”, a társadalmi bázis újjáépítésére, az összefogás elmaradása okozta választói harag lecsendesítésére. Forrásunk szerint az MSZP-ben már meg is vizsgálták a külföldi példákat, és a 2011-es francia szocialisták előválasztása alapján megállapították, csak akkor lehet mozgósító ereje, ha Bajnai is beszáll a versenybe, majd a vesztes a parlamenti választásokig a győztes mellett kampányol.

Karácsony Gergely, az Együtt-PM egyik vezetője, a pénteki tárgyalás résztvevője blogján már közölte, Mesterházy javaslata kivitelezhetetlen, nem lehet megakadályozni, hogy az előválasztáson fideszes szavazók is részt vehessenek és befolyásolják a végeredményt. Egyelőre az ellenzéki szervezetek közül a Magyar Szociáldemokraták Párt vezetője, Schmuck Andor közölte, ő beszáll az előválasztásba.

Jávor Benedek, a PM társelnöke a hvg.hu-nak azt mondta: a legfontosabbnak azt tartja, hogy az egyéni választókerületekben megszülessen a megállapodás, vagyis mindenütt csak egy "kormányváltó" jelölt legyen. A koordinált indulás – vagyis két lista, két miniszterelnök-jelölt, de körzetenként csak egy-egy egyéni jelölt – Jávor szerint nem cél, de még mindig jobb, mint ha nincs semmilyen összefogás, ráadásul vannak olyan elemzések is, amelyek szerint még hasznos is lehet, hiszen vannak olyan választók, akik semmi esetre sem akarnak az MSZP-re szavazni. A PM társelnöke szerint emberileg érthető az MSZP és Mesterházy hozzáállása, de politikailag nem, hiszen nem visz közelebb a kitűzött célhoz, az Orbán-kormány leváltásához.