Szocsiban a fűszálak is vigyázba állnak majd

A Terrorelhárítási Központ (TEK) ez idáig az orosz társszervektől semmilyen terrorfenyegetettségre vonatkozó információt nem kapott – közölték a szervezet részéről a hvg.hu megkeresésére a Magyar Olimpiai Bizottságot (MOB) január 21-én ért terrorfenyegetéssel kapcsolatban. A TEK-nél hangsúlyozták: folyamatosan figyelik és értékelik a Szocsiban megrendezendő téli olimpiával kapcsolatos terrorfenyegetettséget és munkatársaik napi kapcsolatban állnak a rendező ország társszerveivel és részt vesznek a terrorfenyegetettséget vizsgáló munkacsoportokban is.
 
Mint beszámoltunk róla, a MOB nemzetközi e-mail címére angol és orosz nyelven érkezett levél, amelyben szocsi terrorcselekménnyel fenyegetik meg a magyar olimpiai delegációt, felhívva a figyelmet arra, jobban teszik a magyar sportolók, ha itthon maradnak. Más tagországoknál is landolt hasonló tartalmú fenyegetés. A történtek után a MOB már értesítette a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, az orosz szervezőket, valamint Magyarországon a Terrorelhárítási Központot, hogy fenyegető üzenetet kapott.

Információgyűjtés, nyomozás

 Egy biztonsági szakember elmondta, a terrorelhárítók ezt követően a fenyegetést, és annak dokumentumát vagy e-mail esetében annak elektronikus hátterét átadják az orosz bekbiztonság embereinek. „Ők saját adatbázisaikban átfuttatják az adatokat, megvizsgálva, hogy mely terrorista szervezetek – oszétek vagy iszlamisták –szervezhetnek támadást, próbálkozhatnak merénylet elkövetésével. Ezzel egy időben persze itthon is elindul a nyomozás a TEK-nél, hogy kiderítsék honnan, milyen módon jött a fenyegető üzenet. Az információk végigmennek és nyolc-tíz nap alatt lecsekkolják azt, hogy van-e félnivalójuk a magyar sportolóknak. Akkor lennénk egyébként bajban, ha rajtunk kívül más ország nem kapott volna ilyen üzenetet. Akkor lenne min elgondolkodnunk.”

A szakember szerint a terrorfenyegetések célja, hogy Oroszországnak ne jöjjön össze a téli olimpia, és ha valamely országok nem mennek el az ötkarikás játékokra, akkor az a terrorista szervezet erejét mutathatja. „Az olimpián részt vevő sportolók kapnak biztonsági felkészítést” – jegyezte meg a bizonsági szakértő – ugyanis sajnos az olimpiákon nagy a biztonsági kockázat. A sportolókkal együtt az USA, Oroszország és Izrael küld biztonsági szakembereket, de Magyarország nem valószínű, hogy ezt megteszi. A rendezvényt egyébként az oroszok biztosítják.”

Hozzátette: Szocsi, mint helyszín nem jó választás, mivel a szélsőséges szervezetek lakta kaukázusi térség - úgymond a darázsfészek - közel van, így nehéz megakadályozni, hogy a terroristák a rendezvényhez biztosan ne jussanak el. Az olimpia elleni támadással fenyegetőző iszlamista csoport miatt, amely a világhálóra feltett video-üzenetben magára vállalta a december végén Volgográdban elkövetett, 34 halálos áldozatot követelő véres merényleteket, Oroszország – a BBC beszámolója szerint – 11 kilométerrel benyomult Abháziába a szocsi olimpia idejére, hogy kiterjessze a biztonsági zónát.

Óriási készültség várható

„Szocsiban a fűszálak is vigyázban állnak majd” – vélekedett a hvg.hu-nak egy, már öt olimpiát megjárt újságíró, aki biztos abban, hogy az oroszok gondoskodnak a biztonságról. Elmondta, míg 1988-ban a szöuli és a négy évvel későbbi barcelonai nyári olimpiai játékokon a tudósítók szabadon jöhettek-mehettek, addig a következő ötkarikás játékokon a biztonsági intézkedések ezt a szabadságot már nem tették lehetővé – idézte fel tapasztalatait egy, öt nyári olimpián is dolgozó újságíró a hvg.hu-nak. „A biztonsági őrület ezt követően Atlantában kezdődött el 1996-ban mindenféle kerítéssel és szögesdróttal.”

A biztonsági intézkedéseket pedig szigorították is, miután az Olimpiai parkban robbantás történt. A tetteseket azonban nem találták meg. 2000-ben Sydney-ben, csak úgy, mint az USA-ban csak azok az újságírók mehettek be az olimpiai faluba, akiknek a neveit leadták. Athénban pedig megszabott kvóták voltak, hogy egy nap egy nemzet stábjai közül hány fő mehet be a versenyekről tudósítani. Az újságírónak 2012-ben a londoni ötkarikás nyári játékokon már a sportolók lakrészébe sem volt bejutási lehetősége, csak az úgynevezett nemzetközi zónában tartózkodhatott kollégáival.

„Nyilván ezt a biztonsági készültséget az iszalmista terroristák 2005-ös metrórobbantásai miatt rendelték el. Főleg, hogy nem volt arra mód, hogy hermetikusan elkülönítsék az olimpiai falut, amit a 2008-as pekingi olimpián meg tudtak oldani. A városból semmit nem is láttunk. Rio de Janeiro 2016-ban érdekes lesz, hiszen Brazília nem arról híres, hogy milyen jó az ország közbiztonsága” – tette hozzá a férfi.

A nadrágszíjat érdemes otthon hagyni

„A biztonsági őrület legmacerásabb része volt Londonban és Athénban az állandó táska- és ruházat átvizsgálás, a detektoros kapukon való áthaladás, ami időt vesz el” – mondta az újságíró.  „Pekingben, mivel a falu hermetikusan le volt zárva, így csak akkor estünk át az ellenőrzésen, amikor felszálltunk a buszra, ami bevitt minket. Igaz Londonban ez nem lehetett volna megcsinálni, egyébként ott mindenki ott szállt meg, ahol akart.” A férfi megjegyezte, a 16 napig tartó olimpiákon megtapasztalta, hogy a kezdeti nagy biztonsági készültség a második hét közepe felé enyhül. Így volt például Athénban, ám a pekingi rendőrök „állták a sarat”: az újságíró és kollégái hiába igyekeztek integetésre bírni őket, az egyenruhások a negyven fokos hőségben is mozdulatlanok maradtak.

Az újságíró megemlített olyan dolgokat, amelyeket kértek tőlük, vagy amelyek nekik jelentett könnyebbséget a biztonsági átvizsgálásokon. „Londonban ételt és italt nem vihettünk be. Megtapasztaltam, hogy a sok ruházat- és táskaellenőrzés miatt nem szerencsés fémszíjas karórát viselni, illetve a nadrágszíjat is érdemes itthon hagyni, hiszen azt állandóan le és fel kell tenni. Tudom, miként érdemes a táskásba pakolni úgy, hogy a laptopot egy mozdulattal ki lehessen venni és vissza lehessen tenni, de ez mind semmi ahhoz képest, amit a fotósoknak ki kell állniuk a felszereléseik miatt.”