szerző:
hvg.hu

Az EP-választást alapvetően belpolitikai szavazásnak tekintik az érintett nemzetek választói az Ipsos tizenkét uniós tagállamban – köztük Magyarországon – végzett felmérése szerint.

Az Ipsos tizenkét uniós tagállamban – köztük Magyarországon – végzett felmérése azt mutatja, hogy az EP-választást alapvetően belpolitikai szavazásnak tekintik az érintett nemzetek választói: 42 százalék országa felemelkedését ígérő pártra, 11 százalék a jelenleg irányító párttal való elégedetlenségét kifejezve voksol. A magyarok mellett (akiknél 55, illetve 15 százalék szavaz ily módon) a britek körében gyakoriak a belső viszonyokra alapozó megfontolások: 49 százalék pozitív üzenetekre fókuszál, 11 százalékuk voksa a hatalommal szembeni protestálást jelent.

A választópolgároknak 13 százaléka veszi sorra a szavazás előtt, hogy milyen a pártok uniós politikája. Leginkább a németek és a svédek döntenek majd az EU-ra figyelve (22 és 20 százalék), de a hollandok, franciák és a belgák körében is az átlagot meghaladó az arányuk (15-16%). Legkevésbé a magyarok, a horvátok (5-5%) és a csehek (6%) számára döntő szempont az, hogy a pártoknak milyen a viszonya az Európai Unióhoz. A kutatásban részt vevő országok polgárainak 35 százaléka semmilyen módon nem foglalkozik az EP-választással, a csehek kifejezetten érdektelenek (52 százalékuk nem gondolkodik a voksán), de a horvátok is eléggé tartózkodók (42%). A magyar választóknak csak 26 százaléka nem válaszolt arra, hogy milyen szempontok alapján dönthet május 25-én.

Az EU-ban élők többsége, 66 százaléka szerint a legnagyobb érdekérvényesítési potenciálja Németországnak van. Ebben a vonatkozásban második helyen az Egyesült Királyság található, de említési arányuk csupán 7%. A magyarok többsége – 53 százaléka – is úgy gondolja, hogy Németország a legbefolyásosabb uniós állam, de az átlagosnál nagyobb arányban – 14 százaléknyian – említették Nagy-Britanniát, míg a harmadik helyre Franciaországot tették – 5 százalékkal. Az uniós polgárok által felállított gazdasági erősorrend élén is Németország található (60%-os említéssel), valamiféle alternatívát csak Nagy-Britannia és Svédország jelent (7 illetve 4%-kal). A magyarok is ezeket az országokat említették gazdasági szempontból legerősebbként – 49, 11 és 5%-os arányban.

A felmérésből úgy tűnik, az országok közötti szoros viszonyt nagymértékben a feltételezett gazdasági potenciál és befolyás határozza meg. A legtöbben – 25 százaléknyian – Németországgal szeretnének erősebb köteléket. A szövetségesi rangsor második helyén Franciaország szerepel, 9 százalékkal; a harmadikon az Egyesült Királyság, 4 százalékkal.

36 százaléknyian egyetlen országot sem neveztek meg, amellyel érdemes lenne szorosabb szövetséget kötni. A magyar lakosság is leginkább a németekkel való viszonyt erősítené – 25 százalékuk. Együttműködési ranglistánk második helyezettje Lengyelország (15 százalékkal), a harmadik Ausztria (8 százalékkal). A magyarok tekintélyes hányada, négytizede nem fűzné szorosabbra a viszonyt egyetlen uniós országgal sem.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Pakisztáni diákok kaphatnak ösztöndíjat, ha orvosnak tanulnak

Pakisztáni diákok kaphatnak ösztöndíjat, ha orvosnak tanulnak

Németh Szilárd elárulta a magyar gasztronómiát, és vétett egy helyesírási hibát

Németh Szilárd elárulta a magyar gasztronómiát, és vétett egy helyesírási hibát

Újra megkísérti az államapparátust a "szem.számnak ingere"

Újra megkísérti az államapparátust a "szem.számnak ingere"

Rossi elárulta, hogyan küldi pályára a válogatottat Horvátország ellen

Rossi elárulta, hogyan küldi pályára a válogatottat Horvátország ellen

A demográfusokat is megdöbbentették az új hazai csecsemőhalálozási adatok

A demográfusokat is megdöbbentették az új hazai csecsemőhalálozási adatok

Orbán a lehetséges bukásáról beszélt a migrációs konferencián

Orbán a lehetséges bukásáról beszélt a migrációs konferencián