Ételosztás, takarítás – itt a kötelező közösségi diákmunka
Az idei volt az első tanév és az első nyári tanítási szünet, amikor a magyarországi középiskolák első három évfolyamából több százezer diákot kellett valamilyen közösségi munkára kiközvetíteni a környezetükben működő civil szervezetek vagy közintézmények valamelyikébe. Miközben az elgondolást jónak, a rendszert pedig működőképesnek tartják a szereplők, csak irányelvek vannak arra, hogy az iskolákban ki és hogyan foglalkozzon a közösségi szolgálattal. Nem tisztázott például, hogy a pedagógusokra komoly adminisztrációs és szervezési feladatokat testáló program koordinálásáért kapnak-e az érintettek valamilyen kompenzációt.
A kötelező középiskolai közösségi szolgálat 50 óra közösségi munkát ír elő az érettségi bizonyítvány megszerzésének feltételeként. A középiskolásoknak a 2011-es köznevelési törvény szerint kilencedik és tizenegyedik évfolyam között kell elvégeznie valamilyen önkéntes, társadalmi haszonnal bíró tevékenységet valamelyik lakóhelyükhöz közeli fogadóintézménynél. Az első évfolyam, amelyik nem kaphat érettségi bizonyítványt a közösségi szolgálat teljesítésének igazolása nélkül 2016-ban fejezi majd be a középiskolai tanulmányait, az elmúlt, 2013/2014-es tanév volt tehát az első, amikor tömegesen kellett elhelyezni középiskolás diákokat valamilyen fogadóhelynél.
„Kiemelt figyelemmel szervezzük a középiskolai közösségi szolgálatot, mert nagyon fontos nevelési programnak tartjuk” – mondta el a hvg.hu-nak Szívósné Vásárhelyi Zsuzsanna, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium tanára, aki az iskolájában koordinálja a közösségi szolgálatot. A gimnáziumnak ebben a tanévben egyszerre 163 tanulója végezte el vagy végzi jelenleg is a kötelező közösségi munkát, de ez a szám tanévről tanévre növekszik, hiszen most még csak a 9-10., ősztől azonban a 11. évfolyam is bekerül a rendszerbe. Idén ősztől ez 400 diákot jelent győri gimnáziumnak.
Ingyenmunka a pedagógusnak?
„Ekkora feladatot már muszáj lesz megosztani az osztályfőnökök között” – mondja Szívósné, aki jelenleg egyedül viszi a programot, és mint mondja, általános lelkesedése mellett azért is tudja teljes gőzzel végezni ezt a munkát, mert igazgatóhelyettesként nem kell heti 26 tanórát megtartania. A közösségi szolgálat körül leginkább a dokumentáció és a fogadóhelyekkel való kapcsolattartás ad komolyabb mennyiségű pluszterhet a pedagógusoknak, de a közösségi szolgálat rendszerét központilag irányító Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) tájékoztatója szerint az 50 órás időkereten belül a koordinátornak feladata legfeljebb ötórás felkészítő, majd legfeljebb ötórás záró foglalkozást tartani – ha kell, mentor részvételével – a diákoknak.
Az viszont már az intézményvezető döntésén múlik, hogy ezek a tevékenységek beleszámítanak-e a pedagógusok munkaidejébe, erre ugyanis semmilyen jogszabály nem kötelezi őket. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) köznevelési törvényhez kiadott tájékoztatója szerint a pedagógusnak a heti 40 órás munkaidejéből 32 órával kell elszámolnia, ezt nevezi a törvény kötött munkaidőnek. Ezen belül 22-26 órát kell a tanároknak kötelezően tanítással tölteniük, az e felett fennmaradó 8-10 órába tartozik minden más feladat, ami nem valamilyen foglalkozás megtartását jelenti. Középiskolája válogatja az is, hogy van-e egyáltalán a közösségi szolgálat megszervezésének felelőse az intézményben, vagy egyszerűen az iskolatitkár munkakörébe kerül pluszfeladatként.
Stabil partnerek kellenek
Nem csak az iskolákban van a közösségi szolgálatnak felelőse – a különböző fogadóintézményeknél is jellemzően egy koordinátor kezeli a beérkező diákokat. A Zala Megyei Kórháznál Bujtorné Kölkedi Ibolya foglalkozik a programmal, aki egészségnevelőként dolgozik az intézményben. „Egyébként is én irányítom a kórház önkénteseit, a közösségi szolgálat pedig nagyon hasonló az önkéntességhez, így nem jelent különösebb terhet számomra ez a plusz koordinációs feladat” – mondta. A Zala Megyei Kórház tíz osztályát nyitották meg a középiskolások számára, egy osztályon egyszerre maximum négy diákot tudnak fogadni. A program tavaly szeptemberi indulása óta 130 diák fordult meg az intézményben, ők segédápolói feladatokat láttak el, azaz olyan alapvető ápolási feladatokban segítettek, amikhez nem kell ápolói szakképzettség: a betegekkel való társalgás, ételosztás, betegkísérés, a beteg környezetének tisztán tartása. A Zala Megyei Kórház eddig hat megyei szakközépiskolával, szakiskolával és gimnáziummal kötött szerződést, ezen iskolák koordinátorainak jelzik, ha éppen üresedés van valamelyik osztályon. Az érkező diákoknak két-három órás felkészítő oktatáson kell részt venniük, ahol munkavédelmi, adatvédelmi és higiéniás alapképzést kapnak, és a koordinátorral munkaidőt egyeztetnek.
„Ha valamelyik partnerintézmény ideszól, hogy épp tudnak fogadni tíz-húsz diákot, általában nem kell az első két osztálynál tovább mennem” – magyarázta a győri gimnázium koordinátora. Ők több mint 60 fogadóintézménnyel kötöttek eddig szerződést, ami azt jelenti, hogy minimum egy tanuló már mindegyikben végzett közösségi szolgálatot. „Igyekszünk olyan helyekkel szerződéseket kötni, akikről valószínűsítjük, hogy hosszabb távon is partnerek lehetünk, és minél több diákot fogadnak majd tőlünk” – mondta Szívósné, hangsúlyozva: az iskoláknak az az érdeke, hogy minél olajozottabban működő kapcsolatrendszer alakuljon ki két intézmény között, hogy a gyerekek őket megfelelően kezelő és lekötő fogadóhelyekre kerüljenek.
Ellógható?
És persze, hogy minél kisebb legyen az esetleges csalások esélye az 50 óra szolgálat teljesítése során. Erre a koordinátorok szerint akkor nyílik a legnagyobb lehetőség, ha a diák olyan helyre jelentkezik, ahol valamilyen családtagja, rokona dolgozik, noha ezt kizáró oknak tenni szerintük is igazságtalan lenne. A Kazinczy Ferenc Gimnáziumban a program hatékonyságának növelésére és a lógósok kiszűrésére azt a stratégiát választották, hogy az 50 órát három különböző fogadóhelyen, három különböző területen kell teljesíteniük a kijelölt három év alatt arányosan elosztva: évente minimum 10, maximum 20 órában. Ezt az iskolai közösségi szolgálati szabályzatban fektették le, amelyet a gimnázium az OFI ajánlásai alapján készített el.
Nem minden intézményben fut azonban ennyire szervezetten az alig egy éve elindult program. Egy másik Győr-Moson-Sopron megyei középiskolában például nincs külön koordinátor, a diákoknak saját maguknak kell fogadóhelyet keresni, bár olykor az osztályfőnök is szokott közösségi munkaerőt toborozni. „Én a nővérem munkahelyén, a csornai kórházban a gasztroenterológiai rehabilitációs osztályon végeztem a közösségi munkát (ételosztásban segített és takarított), de nem egyeztettem előtte senkivel, csak vittem az igazolást az iskolám meg elfogadta” – mondta Zsuzsanna, egy csornai gimnazista, aki egyhuzamban, idén nyáron dolgozta le a kötelező 50 órát tíz nap alatt, napi öt órás munkaidővel. A csornai Margit Kórházban ez idő alatt nem találkozott más diákkal, aki ott teljesítette volna a közösségi szolgálatot.
Egy helyi általános iskola és óvoda rendezvényeinek előkészítése, a résztvevő gyerekek felügyelete volt a feladata a közösségi szolgálat ideje alatt Diának, a dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium ősztől tizenegyedikes diákjának, aki a munka jellegéből adódóan hosszabb idő alatt teljesítette az 50 órát. Ha éppen volt valamilyen esemény, ahol segíteni lehetett, az általános iskolában kijelölt összekötő tanár mozgósította őt és pár diáktársát. „Egész gördülékeny volt a szervezés, de azért egy-két alkalommal úgy éreztem, hogy most nem igazán tudják, mit is kezdjenek velünk” – mondta Dia. Két alkalommal például úgy hívták a helyszínre, hogy egy órát üldögélt ott, mire egyáltalán megjelent egy szervező.
Nem feltétlenül munka
„Vannak olyan feladatkörök, és a hajléktalanok segítése is ilyen, amikbe túl fiatalon egyszerűen nem lehet belehelyezkedni” – mondta a hvg.hu-nak a hajléktalan embereket segítő és ellátó pécsi TÁMASZ Alapítványtól Hajdú Krisztián, aki a civil szervezet részéről a közösségi szolgálat programmal foglalkozik. Ezért a TÁMASZ Alapítvány nem ad a diákoknak a szó szoros értelmében vett munkalehetőséget, inkább a gyerekek szociális érzékenységét erősítő tréningeken és a lakhatási szegénységről, valamint a társadalom peremén élőkről szóló előadásokon, interaktív foglalkozásokon vesznek részt. Hajdú az amerikai példára hivatkozott, ahol az egyetemi tanulmányok megkezdése előtt egy év önkéntes munka elvégzése szükséges. Szerinte itthon is ez lenne a megfelelőbb modell, „kicsit elkapkodott az önkéntességet az érettségi előtt kötelezővé tenni” – mondta. A pécsi civilek egyébként a program indulásakor, tavaly szeptemberben egy börze keretében találkozhattak a város középiskolásaival és magukkal az iskolai koordinátorokkal.
Nem önkéntes munka, nem is közmunka |
A kötelező középiskolai közösségi szolgálat nem egyenlő az önkéntes munkával, mert már eleve egy minősítéshez szabott feltétel. Nem is közmunka, mert a szabályok szerint a diákok csak olyan munkát végezhetnek, amelyre egyébként nincsen fizetett munkaerő. A közösségi szolgálat portálon közzétett szándéknyilatkozat szerint a cél, hogy a diákok egyszerre pedagógiailag és társadalmilag hasznos tevékenységet végezzenek. Az ingyenmunkát kihasználó fogadóintézmények kikerülésére a koordinátorokon és a szerződéseken túl elvileg a szülői beleegyezés is garancia, ezen kívül a program OFI szerkesztette honlapján a jóváhagyott fogadóhelyek között is lehet keresni megye, tevékenységi kör vagy szervezettípus alapján. A rendszer viszont láthatóan még mindig a kiépülési fázisban van, több iskola csak késve lépett be a programba vagy kezdte például alkalmazni a szerződéskötést a fogadószervezettel. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
