A kormány bizonyos ügyeket a kommunizmus felett aratott győzelem szimbolikus kifejezésének tekint, ilyen például Várkert Bazár felújítása, ezért volt fontos nekik a terület „gatyába rázása”. Még akkor is, ha a hasznosításával kapcsolatban voltak kétségei – jegyezte meg Orbán Viktor. A kormányfő jelezte, hogy egy lépcsőház van most az egykori királyi kápolna helyén, ami közös szégyenünk, így vissza kell építeni a kápolnát.

A miniszterelnök a berlini fal 25 évvel ezelőtti leomlásával kapcsolatban azt mondta: céljuk az elmúlt 25 évben nem változott, továbbra is a nemzet határok feletti egyesítésén fáradozik „nemzeti és patrióta” kormánya.

Szerinte Magyarország a rendszerváltás óta inkább kívülről várta a megoldásokat, eközben kiárusították a vagyonát, és hitelekkel tartották fenn a jólét látszatát. Ezzel másodjára is a legvidámabb barakká váltunk, immár az EU-n belül – fogalmazott.

MTI / Koszticsák Szilárd

Azt is mondta, hogy 2009-ben Magyarország volt az első az EU-ban, amely összeomlott a pénzügyi válság miatt, Görögország csak utána következett. Segítség nélkül szerinte államcsődöt jelentettünk volna. A miniszterelnök úgy látja, hogy a következő években is az európai pénzügyi válság rengéshullámaival fogunk még küszködni, bár ez főleg az eurózónára lesz majd igaz.

Magyarországon az elmúlt években átalakították a közjogi rendszert és a politikai játékszabályokat a kétharmados felhatalmazással. Ahhoz, hogy ki lehessen állni minden magyarért, szuverén Magyarországra van szükség ugyanis – mondta.

Az új alaptörvénnyel kapcsolatban arról beszélt, hogy az szerinte „páratlan kreáció az Európai Unió történetében”. A többi érintett ország még EU-s belépése előtt, a 90-es években új alkotmányt készített, Magyarország viszont már uniós tagként alkotmányozott 2012-ben, és ez bonyolította a folyamatot. Bele kellett foglalni az EU összes eszméjét a törvénybe úgy, hogy közben megtartsuk szuverenitásunkat is. Senkinek sincs olyan alkotmánya az EU-ban, amelyet bárki is összevetett volna az uniós jogrenddel, csak a magyar ilyen. Nekünk olyan alkotmányunk van, amely kóser alkotmány – fogalmazott.

Az eddigi legnagyobb gazdaságfejlesztést ígéri Orbán

2008-ban a Nemzetközi Valutaalap nélkül nem tudott volna talpon maradni Magyarország, de meg kellett köszönni a segítségüket a „szuverenitásunk érdekében”. Szervilis megfelelési kényszer helyett elkezdtünk európaiként viselkedni Európában – fogalmazott a miniszterelnök, és példaként említette a Mol-részvények vagy a gáztározók visszavásárlását.

Azt is mondta, hogy 2010 óta egy szuverén ország szuverén parlamentjében szuverén személyek hoznak fontos döntéseket, és szerinte csak a gyenge országoknak nincsenek konfliktusai.

MTI / Koszticsák Szilárd

A miniszterelnök azt ígérte, hogy ebben a ciklusban megindítják az ország történetének legnagyobb gazdaságfejlesztési programját, a következő ciklus végére minden lakásba eljut a szélessávú internet, minden nagy települést elér majd az autópálya-rendszer, és minden sztráda eléri majd a határt.

Szerinte 2018-ra jó esély van elérni a teljes foglalkoztatottságot, de nem kommunista módon, vagyis ténylegesen dolgozni fog minden munkaképes ember, ha végig tudják vinni a gazdaságpolitikájukat. A ciklus végére Európa legrugalmasabb munkaerőpiaca Magyarországon lesz, mert gyorsan alkalmazkodik majd a gazdaság változásaihoz – utalt a szakképzés felerősítésére.

Nulla hiányról álmodik

Németországban olyan költségvetést fogadtak el nemrég, amelyben nulla hiányt jelöltek meg. Orbán Viktor szerint Magyarországnak is ezt a mintát kell követnie, és erre jó esély van, mert 2015-re is az ideinél kisebb, 2,4 százalékos hiányt terveznek.

A miniszterelnök úgy látja, hogy Magyarország „behorpadt hírnevét”nem lehet szellemi természetű küzdelmekben helyreállítani, mert „annyira mást gondolunk a nyugati mainstreamtől”. Szerinte a gazdaság az, ahol helyreállítható a Magyarország iránti tisztelet, a gazdasági sikeresség így kulcskérdés.

Lojális, de szól, ha nem tetszik valami

Magyarország lojális lesz szövetségeseihez, akkor is, ha a lépéseikkel nem ért 100 százalékban egyet – ígérte a kormányfő, és hozzátette: nem fog hozzájárulni egy olyan politikához, amely visszahozza a hidegháborút Európába.

Szamárságnak nevezte, hogy Magyarországot oroszbarátnak minősítik, mert a kormányának magyarbarát politikája van szerinte. Hivatkozott arra, hogy egyetlen egyszer sem vétóztak az EU-ban az orosz szankcióknál, de jelezték, hogy nem értenek egyet.

Lesz pénz a diaszpórára

A kormány döntött a Nemzeti Regiszter Program és a Kőrösi Csoma Sándor Program folytatásáról – jelentette be Orbán Viktor.

A következő költségvetésben is elkülönítenek 1 milliárdot a diaszpóra kulturális életének támogatására, és 500 millió forintot biztosítanak a Mikes programra, amely a diaszpórában felhalmozódott kulturális értékek megmentését szolgálja.