Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

Az egykori szegedi néprajztudós boldoggá avatásához csodatétel kell: az 1980-ban elhunyt Bálint Sándor, akinek a boldoggá avatását negyedszázada készítik elő, tavaly "közben járt" annak a cseperedő magzatnak az életéért, akinek az édesanyja súlyos agyvérzést szenvedett, és az orvosok addig tartották életben, amíg a gyermeket biztonságosan világra segítették. A debreceni eset bejárta a világsajtót, de ezek szerint nem tudtunk meg mindent. Elképesztő történet egy megfigyelt tudóssal, katolikus orvosokkal és egy kicsit szabálytalankodó plébánossal.

Folyamatban van Bálint Sándor néprajztudós, a vallási néprajz kiemelkedő alakjának boldoggá avatása, amely, mint minden ilyen egyházi eljárás a Vatikánban, nem megy egyik percről a másikra. Boldoggá avatást olyan személyek esetében kezdeményez az egyház, akik kivételes állhatatosságról, hitről, kitartásról, áldozatkészségről tesznek tanúbizonyságot, mint például a vértanúk. Boldoggá-szentté a XI. század óta a pápa avatja a felterjesztetteket egy hosszadalmas bizonyítási eljárás végén egy szentmise keretén belül. Aki boldoggá lesz, annak megemlékező vallási ünnepeket lehet rendezni évente.

A boldoggá avatási eljárásban, latinul beatificatióban egy csodát is fel kell mutatni bizonyítékképpen. Nagy nemzetközi visszhangja volt annak a tavalyi debreceni esetnek, amikor egy agyhalott várandós anyát addig tartottak életben az orvosok, amíg császármetszéssel világra lehetett segíteni az egészséges kisbabát. Ebben a történetben kapott "csodás" szerepet az 1980-ban elhunyt tudós.

Bálint Sándor
©

A megfigyelt neve: Betyár

Bálint Sándor 1904-ben született Szegeden, a piaristáknál végezte a gimnáziumot. Magyar-történelem szakra járt a Ferenc József Tudományegyetemen, 1930-tól foglalkozott néprajzzal. Az Alföld néprajzát kutatta, majd 1945-ben politikai pályát választott, belépett a KDNP-be, majd a választásokon Eckhardt Sándor mellett ő volt a másik parlamentbe jutott kereszténydemokrata képviselő. A kékcédulás, 1947-es választásokon listáról jutott be az Országgyűlésbe, ezt a mandátumát azonban már nem töltötte ki – 1948-ban kilépett a pártból, visszaadta mandátumát, felhagyott a pártpolitizálással. 1947-től egyetemi tanárként dolgozott, de 1950 és '56 között el volt tiltva a tanítástól.

Mélyen vallásos volt, naponta járt templomba, ezért helyzete tarthatatlanná vált, még az olyan befolyásos barátai, mint Ortutay Gyula sem tudták állásában megtartani – 1966-ben kényszernyugdíjazták. Élete végéig megfigyelték, az iratokban Betyár néven említették. Minden üldöztetés és kritika dacára megtartotta hitét, és emellett feleségével való kapcsolatát is példamutatónak ítélik: jóllehet az asszony elhagyta őt, de Bálint visszafogadta, miután új férje elhagyta az immár gyerekes anyát. Bálint a mostohafiát is sajátjaként szerette, örökbe fogadta, örökösévé tette. Ezután is külön éltek, de amikor a nő megbetegedett, Bálint a munkáját is háttérbe szorítva ápolta az asszonyt. A tudós 1980-ban halt meg.

A szülés előtti pillanatok
©

Boldoggá avatásának ötlete már a 80-as évek második felében felmerült, végül Lele József kezdte meg a szükséges dokumentáció összegyűjtését. Gyulay Endre, Szeged-Csanád Egyházmegye püspöke karolta fel a kezdeményezést, és egy bizottságot is kinevezett, akik tüzetesen átvizsgálták Bálint Sándor életét és munkásságát, és tanúkihallgatások is megkezdődtek. 2004-ben küldték ki a Szentszéknek az iratokat, és 2012-ben készült el az állásfoglalás. Kellett végül egy csodatétel is, amelynek nem feltétlenül kell a boldoggá avatandó életében megtörténnie, elég, ha az ő közbenjárására alakul ki.

Orvosi csoda, vallási csoda?

Ekkor történt, hogy 2013-ban agyvérzéssel szállítottak egy terhes anyukát a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumába. Sajnos az édesanya két napon belül belehalt az agyi érkatasztrófába, az orvosok pedig óriási etikai dilemma elé kerültek: megpróbálják-e megmenteni a még csak 14-15 hetes magzatot valamiképp, vagy engedjenek a természet törvényeinek, és az anyával együtt el kell veszíteni a magzatot is. Az orvosok végül az előbbi mellett döntöttek, és 92 napon keresztül "életben tartották" az agyhalott anyát, táplálták a magzatot, és próbálták elhárítani az összes felmerülő kockázatot.

Dr. Fülesdi Béla professzor vezette a beavatkozást és a gyermek gondozását, megítélése szerint a legnagyobb kockázatot az jelentette, hogy az eset előtt ilyen fiatal magzatot csak kétszer sikerült megmenteni a világon. A 20. héten aztán megoldhatatlannak tűnő komplikáció lépett fel: véráramfertőzés. Ebben a kritikus helyzetben döntött úgy az orvoscsapat, hogy felkérik Kálósemjén plébánosát, Horváth János atyát (Fülesdi lelki vezetőjét), hogy imakört szervezzen a magzat túlélése érdekében. „Katolikus orvosok vagyunk”, magyarázta Fülesdi a hvg.hu-nak, miért gondoltak az imára ebben a helyzetben. A véráramfertőzés okozta gondok megoldódtak, a baba végül 27 és fél hetesen megszületett.

Fülesdi Béla, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék vezetőjének, a DEOEC elnökének sajtótájékoztatója 2013. november 13-án
©

Hiányzott a csodatétel

Horváth János kálósemjéni plébános szervezte meg az imakört, ő a hvg.hu-nak úgy emlékezett, hogy két okból jutott eszébe Bálint Sándor: egyrészt a szegedi néprajztudósnak nem volt vér szerinti gyereke, és az imában arra kérték őt, hogy fogadja örökbe az agyhalott édesanyában fejlődő magzat lelkét, és segítse megszületni. Másrészt, mivel Horváth 30 éve figyeli megkülönböztetett figyelemmel Bálint Sándor példamutató életútját, tudta, a boldoggá avatási papírok már Rómában vannak, csak a csodatétel hiányzik.

Horváth ereklyét is szerzett (Bálint kézírását), maga is elment a debreceni klinikára, és imádkozott a gyermek életéért. Arra a kérdésünkre, hogy szabályos-e a boldoggá avatás előtt valakihez fohászkodni, valakinek a közbenjárását kérni, azt felelte, nem, ezt csak a boldoggá avatás után lehet megtenni, de a gyakorlatban nem ilyen szigorúak a szabályok, hiszen II. János Pál pápához vagy Márton Áronhoz is írtak imákat boldoggá avatásuk előtt. 

A plébános amúgy egy másik ügyet is megpróbál csatolni a boldoggá avatási eljáráshoz: egy súlyos bélpanaszokkal kezelt tanárnő esetében is szeretné kimutatni Bálint közbenjárását. A nőn életmentő műtétet kellett végrehajtani, az intenzív osztályon volt, de most már meggyógyult, otthon van – Horváth János itt is Bálint kézírásos ereklyéjét használta fel az imához.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Eddig is bajban volt, most kritikus helyzetbe került 100 állat- és növényfaj Ausztráliában

Eddig is bajban volt, most kritikus helyzetbe került 100 állat- és növényfaj Ausztráliában

Szétfeszítheti a Vatikánt a papi nőtlenségről szóló vita

Szétfeszítheti a Vatikánt a papi nőtlenségről szóló vita

Fekete István 120: Aki megjósolta korunk legnagyobb feladatát

Fekete István 120: Aki megjósolta korunk legnagyobb feladatát

Már majdnem minden negyedik ember szavazott Borkai utódjára

Már majdnem minden negyedik ember szavazott Borkai utódjára

Borkai: Örülök, hogy élek

Borkai: Örülök, hogy élek

Nem jött össze a bravúr: Roger Federer legyőzte Fucsovics Mártont

Nem jött össze a bravúr: Roger Federer legyőzte Fucsovics Mártont