Nagy felháborodást keltett a Facebookon, főleg rendőrök körében egy cikk, amely egy jogerős bírósági ítélet alapján azt taglalja, hogy törvénysértően végzik a bilincselést a testület tagjai. Csakhogy nem egy veszélyes bűnöző elfogása és karpereccel való ellátása volt a per tárgya, hanem egy együttműködő, a rendőri intézkedést elfogadó állampolgár ügye. A jogerős ítéletet ráadásul nem most, hanem egy évvel ezelőtt hozta meg a Fővárosi Ítélőtábla.
Téves következtetésekre jutottak rendőrök egy konkrétumokat nem tartalmazó cikkből, és indulatos hozzászólásokban fejtették ki véleményüket egy bírósági ítélettel kapcsolatban a Facebookon. Az ominózus bírói döntés azt mondta ki, hogy törvénysértően bilincseltek meg valakit a rendőrök. Az írásból nem derül ki, milyen esetről van szó, mikori a jogerős ítélet, illetve, hogy azt melyik bíróság hozta meg.
Akkor ezek után a gyilkos megvárja a rendőrt, a veszélyes bűnöző udvariasan engedelmeskedik az egyenruhásnak – ehhez hasonló megjegyzések tarkítják a Facebookot a cikk nyomán. Sőt akad olyan volt nyomozó, aki a bírónak és az ügyvédnek kívánja azt, hogy találkozzon egyszer egy kemény bűnözővel és tapasztalja meg, miként viselkedik. Ugyanakkor a jogerős döntés nem az ilyen típusú tettesekkel szemben vár el más rendőrségi intézkedést, hanem azokkal, akik együttműködően segítik a testület tagjainak munkáját.
Majálisról bilincsbe a Gyorskocsi utcába
A bíróságon Nyári Zsolt, a Zöld Baloldal szóvivőjének az ügye verte ki a biztosítékot. A férfi vörös csillagot ruhájára kitűzve jelent meg 2012. május 1-jén a Magyarországi Munkáspárt fővárosi majálisán. A rendért önkényuralmi jelkép viseléséért bevitték a Gyorskocsi utcai rendőrségi épületbe. Nyári nem az előállítást sérelmezte, hanem azt, hogy fogva tartása alatt végig bilincsben volt. Az ügy tárgyalása 2012. december 11-én kezdődött a Fővárosi Törvényszéken.
A perben a rendőrség részéről egy 2010-es budapesti rendőr-főkapitányi intézkedésre hivatkoztak, amely alapján jogosnak tartották a bilincselést. A parancsnoki intézkedés szerint ugyanis kötelező a rendőröknek mindenkit megbilincselni, akit előállítanak vagy bekísérnek. Kende Péter ügyvéd szerint viszont az intézkedés megfeledkezik arról az alapvető alkotmányos elvről, hogy az állampolgárok jogait érintő szabályt csak a parlament állapíthat meg. Valamint arról is, hogy alacsonyabb szintű jogszabály, rendelkezés – pláne ilyen még csak jogszabálynak sem tekinthető „intézkedés” – nem állhat ellentétben magasabb jogforrással.
Ítélet: a bilinncs indokolatlan használata sértő
Az ügyvéd álláspontját osztotta a bíróság is. A 2014 márciusában kihirdetett, jogerős ítélet is kimondta, hogy a rendőrség akkor, amikor nem vizsgálja alaposan, hogy valóban fennállnak-e a bilincs-használat törvényi feltételei, emberi jogainkat sérti. Amikor kényszerintézkedés alkalmazásakor a rendőrök nem érvényesítik a fokozatosság elvét, akkor alapvető jogainkat tiporja. A Fővárosi Ítélőtábla szerint „a bilincs használata vonatkozásában a bíróság a felperesi állásponttal értett egyet… Miután a bilincs használata – céljának megfelelően – az emberi méltóságot sértő, az érintett személy ellenállását megtörő eszköz, ezért indokolatlan használata sérti a személyhez fűződő jogokat, ezen belül az emberi méltóságot, ezért e körben a bíróság a felperes keresetének helyt adott”.
Külön kiemelte a verdikt: a rendőrségi törvény alapján a rendőr akkor és csak akkor alkalmazhat bármilyen kényszerintézkedést, ha az elkövető erőszakos vagy önkárosító magatartást tanúsít, az eljáró rendőrt megtámadja vagy szökni próbál. És e feltételek valamelyikének fennállta esetén is be kell tartania a fokozatosság elvét, tehát először meg kell próbálnia a kényszerintézkedés első, enyhébb fokozatát, a puszta testi kényszert, s csak annak eredménytelensége alkalmazhatja a második, súlyosabb fokozatot, a bilincselést.
Ha tehát az elkövető semmilyen módon nem ad okot erre, tilos őt megbilincselni. Amennyiben a testület tagjai rendőr nem így járnak el, megsértik a tettes személyiségi jogait, s ezért kártérítéssel tartozik. A bíróság Nyári Zsolt esetében is megítélte ezt, bár nem a kért összeget állapította meg a férfinak – mondta el a hvg.hu-nak Kende Péter.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
