Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az EU-t okolja Orbán a menekültügyi kudarcokért, holott a menekültáradatnak nincs köze semmilyen közös szabályozásnak, de még a határaink védelmének problémáit is inkább oldja, mint okozza az Unió.

Orbán Viktor tegnap harcos Európa Parlamenti ülésen vett részt, ahol csak úgy záporoztak a fejére a különböző jelzők. Volt ő a többség Tyrannossza, hasonlították Putyinhoz, módszereire aggattak náci jelzőt, és hívták a kút megmérgezőjének is.

MTI / Koszticsák Szilárd

Leginkább a menekültügyi nemzeti konzultáció miatt érte kemény kritika az EP-képviselőktől, mire Orbán rendre a közösségi migrációs és menekültpolitika csődjéről beszélt. Arról hogy Magyarországnak joga van megvédenie határait, és hogy 2012 előtt mindez sikerült, mert akkor még tagállami hatáskörben volt minden. Ugyanakkor Orbán kijelentette, hogy a menekülteken az ország továbbra is segíteni fog, és szíven ütötte, hogy egyes képviselők a szovjet tankok elől menekülő 1956-os magyarokkal állították párhuzamba a mostani menekültkrízist.

Iván Júliával, a Helsinki Bizottság menekültügyekben és a jogi szabályozásban jártas munkatársával próbáltuk meg kitalálni, mire is utalt Orbán Viktor mindezekkel.

Az unió 2012-re valóban tervezte, hogy létrehoz egy egész EU-ra egységesen alkalmazandó menekültügyi rendszert, amelynek keretén belül a menekültügyi védelemhez való hozzáférés minden tagországban azonos lett volna, így nem érte volna meg azt a mai is élő gyakorlatot folytatni, hogy a menekültek egyes országokba (Németország, Svédország) igyekeznek eljutni azután, hogy máshol az EU-ban már menedéket kértek. Ez az elképzelés azonban nem valósult meg maradéktalanul, nincs teljesen egységes szabályrendszer.

A menekültügyet az EU oly módon kezeli egységesen, hogy bizonyos területeken irányelveket fogalmazott meg, bizonyos területeken pedig rendeletileg meghatározza a teendőket. Az irányelvek minimumelvárásokat fogalmaznak meg, annál kevesebbet kínáló szabályozást nem szabad kialakítani, de az azokban megfogalmazottakat számtalan, a tagállamnak megfelelő módon meg lehet valósítani. Például az EU előírhatja, hogy szálláshelyet kell biztosítani a menedékkérőknek, de hogy ezt milyen formában – nagy menekülttáborokban, magánlakhatás keretében – teszi az adott tagállam, az már saját szuverén döntésén múlik.

A rendeletek konkrét, közvetlenül végrehajtandó utasításokat tartalmaznak, ilyen volt pl. a 2003-as, Dublin II-es szabályrendszer, valamint a Dublin III-as rendelet (ez többek közt azt mondja ki, hogy egy menekült kérelmével csak egy országban foglalkozhatnak) is. Ám ezeket sem diktátum jelleggel valósítja meg az EU, az kormányfőket és minisztereket tömörítő Európai Tanács is hosszasan tárgyal a rendeletek szövegéről, törekszik a minél szélesebb konszenzusra. A Dublin III-at 2013-ban fogadták el többéves tárgyalássorozat végén, 2013 júliusától hatályos, azaz Orbán Viktornak és kormányának rengeteg alkalma lett volna érvényesíteni a saját szempontjait.

Túry Gergely

Természetesen az EU-s irányelvek átültetésében nem kötelező részt venni, ez az úgy nevezett opt-out – Dánia vagy Nagy-Britannia például fennhangon hirdeti, hogy ők bizonyos irányelvek végrehajtásában nem vesznek részt. De ezzel együtt azt is vállalják, hogy elesnek bizonyos EU-s forrásoktól és támogatásoktól.

Ezt a magyar kormány már nem meri meglépni. Azért sem, mert jelenleg a magyar határ őrizetét nem más, mint az EU támogatja a leginkább. Magyarország külső határ, ezért számos Frontex-operáció zajlik, állandó a más tagállamok nyújtotta (emberi és anyagi, felszerelésbeli) segítség. 2013-14-ben a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 2,2 milliárd forint EU-s forrást hívott le, ebből 944 milliót fordított a menekültek ellátására. Ezt a pénzt Orbán Viktor már nem tudja-akarja nélkülözni, ugyanakkor az EU-t okolja a magyar határok védelmének problémáiért, holott az EU csak elősegítette azt.

A helyzet az EU-tól és a szabályozástól függetlenül változott. 2012-ben még egy éve tartott csak a szíriai polgárháború, a koszovóiaknak pedig lényegesen nehezebb elhagyniuk országukat. A magyar hatóságoknak 2100 menekülteljárással kellett megbirkózniuk, az idegenrendészeti kiutasítások között még nem is tartottak nyilván külön szír vagy észak-afrikai állampolgárságot. 2013-ban már 18900, 2015-ben pedig 42 000 menedékjogi kérelemmel kellett az államnak szembenéznie. A szíriai polgárháború ugyanolyan intenzitással folyik, mint négy éve, Líbiában káosz van.

Ha Orbán Viktor tényleg minden rászorulónak, politikai menekültnek, háborús övezetből érkezőnek, például a szír polgárháború poklából, Aszad tankjai elől menekültnek menedéket akar nyújtani, miért nehezíti meg az itteni letelepedésüket? Tavaly 6800 szír érkezett Magyarországra, és 497, például az ISIS által is elfoglalt iraki területekről származó iraki. 2013-14-ben mintegy 410 ember kapott menekültstátuszt Magyarországon összesen, és 500 ember kap oltalmat.

MTI / EPA / Patrick Seeger

Orbán őrültségnek nevezi a kvótarendszert is – az EU legújabb, a tömeges földközi-tengeri menekülttragédiákra előhúzott menekültügyi rendezési terve országonként kvótákat határoz meg a tagállami felkészültség és teherbíró képesség figyelembe vételével, hogy ne 4-5 országon csapódjon le a menekülthullám. Kövér László csalinak nevezte a rendszert, és a tagállami függetlenség veszélyeztetéséről beszélt. Eddig is működött évek óta egy áttelepítési program, hívja fel a figyelmet Iván Júlia, amely az EU-n belül segít elosztani a menekülteket.

Ebben Németország elöl jár, körülbelül húszezer embert fogadott be, míg a britek alig 100 főt vállaltak 2014-re. Mi húszat, akik máig nem tudtak letelepedni, mivel Magyarország olyan kritériumokat fogalmazott meg, amelyeket egy polgárháborús térségből érkező menekült nem tud teljesíteni.

Az eheti HVG-ben bővebb összeállítást olvashat arról, hogyan bánnak a menekültekkel az uniós tagországok

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!