Orbán Viktor hatpontos javaslattal érkezett Brüsszelbe, az uniós vezetők csúcstalálkozójára, de végül a hatodik, általa legfontosabbnak tartott pontot nem támogatták a tagállamok vezetői. Ez pedig a görög partok közös, uniós „védelme” lenne tagállami haderők odavezénylésével, hogy a déli schengeni, ezáltal EU-s határok jól zárjanak.

Ha erre nem képes Görögország, akkor ezt az EU-nak kéne intézni – ezt az üzenetet Szijjártó Pétertől Lázár Jánoson át Orbánig számtalanszor elmondták a kormány politikusai. Szijjártó Pétertől még a BBC Hard Talk adásában is kapott erre vonatkozó kérdést: hogy látná megoldhatónak a rendkívül sok szigettől tagolt görög vizek védelmét.

Tényleg nem tudják megvédeni?

A görögök szerint először is menekült- és nem migrációs probléma tanúi vagyunk. Az érkezők 80 százalékát megilleti valamilyen szintű védelem, állítja a görög diplomáciában és politikában jártas forrásunk. A Frontex folyamatosan együttműködik a görög parti őrséggel és hatóságokkal, az európai határvédelmi ügynökség megnövelte a görög szigeteken dolgozó screenerek, és egyéb munkatársak számát (a screenerek segítenek a menekültek beazonosításában, regisztrációjában).

AFP / Angelos Tzortzinis

„A görögök meg tudják védeni a határaikat” – görög körökből is ugyanazt a mondatot halljuk, mint amit a kormány is szajkóz, más kérdés, hogy lehetnek efelől kétségeink. Mindenesetre a vízi határ ellenőrzésére több mint 200 hajóból álló flotta áll az ország rendelkezésére. Az a magyar elképzelés, hogy itt kellene visszairányítani a hajókat, több ok miatt sem egyszerű. Egyrészt humanitárius és tengeri jogi kötelesség, hogy a nyílt tengeren hányódó, zsúfolt alkalmatosságokban ülőket ki kell menteni.

A veszélybe kerülteket ki kell menteni

Mint ahogy az Index helyszíni riportja is utalt rá, a törökországi partokról indított több ezer kisebb-nagyobb felfújható gumicsónakban nem ülnek emberkereskedők, ők némi árengedmény fejében az egyik menekültnek mondják el pár mondatban, hogy is kell irányítani a hajót az Izmirből például szabad szemmel is látható Kosz szigetére – onnantól az az utas „felel” az átkelésért. A Kosznál tengerbe fulladt, a menekültválság szimbolikus alakjává vált hároméves Aylan Kurdi apja is ilyen, egyszerre utas és vezető volt, amiért eleinte embercsempészettel is megvádolták. Innentől kezdve nem kérdés: a hajókban utazókat ki kell menteni a görög parti őrségnek.

„Nem akarjuk, hogy az Égei-tenger tömegsírrá változzon” – mondja a forrás, hisz már így is sok, csak idén 2500 áldozata volt augusztus végéig a veszélyes átkelésnek (tavaly összesen 3500-an haltak meg) az ENSZ menekültügyi biztossága adatai szerint. Összehasonlításként: ugyanebben az időszakban több mint 300 000 menekült érkezett a Földközi-tengeren keresztül Európába, ebből 200 000-en Görögországba, 110 000-en Olaszországba.

De van más probléma is. Ausztrália, Magyarországhoz hasonlóan, zéró toleranciát hirdetett a menekültáradat ellen: a jobboldali vezetés által bevezetett rendelkezések alapján a hatóságok már egy ideje visszakísérik a kiindulási pontra, az indulási kikötőbe az ausztrál vizekre érkező hajókat. Európának ehhez a gyakorlathoz meg kellene egyfelől egyezni Törökországgal arról, hogy ez megtehető, amire eddig nem volt meg a politikai akarat, másfelől kérdéses ennek a gyakorlata (adott esetben egy pár kilométeres szakaszán hurcolgatnák ide-oda a gumicsónakozókat?), valamint a kompatibilitása például az ENSZ menekültügyi egyezményével.

Uniós határzár vs hotspot

Orbán javaslata a határőrizet uniós átvételéről nyilvánvalóan beavatkozás a görög szuverenitásba – ha a görögök tiltakoznak, akkor nehéz Orbánnak bármiért is szemre hánynia, hiszen akkor miért ellenezte, hogy hozzánk is telepítsen az EU menekülteket ideiglenesen elszállásoló és kérelmüket elbíráló, EU-s fenntartású hotspotokat? Amelyekből Görögországban egyébként hetet fognak kialakítani.

A kerítés a tengeren nem megoldás – a szárazföldön Görögország is felhúzta a magáét a török–görög határon, de csak annyit ért el vele, hogy a menekültek a tengeren át érkeznek az országba. Egy biztos: forrásunk szerint Orbán kezdeményezése nem javított a görög–magyar kapcsolatokon. Ahogy az sem, ahogy a magyarországi fejleményekre a görög politikum reagált. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a görög nagykövetet is bekérette egy héttel ezelőtt, amiért a görög belügyminiszter egy svéd lapnak adott interjújában rasszizmusközelinek nevezte a magyar kormány menekültügyi eljárását. Erre válaszul egyébként az athéni magyar nagykövetet is berendelte a görög külügy. Egyes vélemények szerint a „jobbos” Orbánnak kifejezetten jó, ha egy – most újból felállt – baloldali európai kormányt támadhat.