Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Kovács Zoltán kormányszóvivő nem hajlandó elárulni, mennyi ösztöndíjat kapott a Soros alapítványtól, így magunk eredtünk ennek a nyomába. A sajtóban eddig megjelent számok a mi kalkulációnk szerint nem stimmelnek.

Egy 68 ezer dolláros – akkori árfolyamon számolva: 7,6 millió forintos – program keretében tanult 1994-ben és '95-ben Oxfordban Kovács Zoltán jelenlegi kormányszóvivő. Ha ezt az összeget átszámoljuk mai árfolyamon, a vége 19 millió, ami elsőre ugyan soknak tűnik, ám egy oxfordi forrásunk szerint egyáltalán nem kiugróan magas. Ez ugyanis magának az egész programnak a költsége, márpedig abban a Soros-évkönyv szerint heten, míg az egyik résztvevő szerint kilencen vettek részt. (Igaz, volt magyar diák Szlovákiából is, ez pedig részben máris magyarázza az ellentmondást.) Egyik forrásunk egyébként fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a program résztvevőinek kiválasztása a nyelvi tesztektől a szakmai részekig – nagyon komoly volt.

©

A részletek kiderítése reményében a hvg.hu beszélt több résztvevővel is, ők viszont azt állították: nem volt pontos információjuk arról, mennyiért tanulnak. Mint magyarázták, ezt nem kötötték az orrukra. "Én sose kérdeztem, csak örültem az ösztöndíjnak" – mondta egyikük, aki úgy tippelt, 12 ezer font lehetett a tandíjuk.

Az Oxfordi Egyetem viszont megkeresésünkre közölte, a nagy-britanniai diákok 1998 előtt ingyen tanulhattak, a többiek díja pedig országfüggő volt. Azt, hogy egy magyar Soros-ösztöndíjasra mi vonatkozott, egyelőre nem tudták megmondani. Egy, az Oxfordi Egyetemet jól ismerő, de névtelenséget kérő forrásunk viszont határozottan állította: a magyaroknak sem kellett tandíjat fizetniük.

Ha ez így van, akkor Kovács havonta csak nagyjából 480 font ösztöndíjat kapott a Soros Alapítványtól – ráadásul azt félig az angol külügyminisztérium fizette. Ennek az összegnek – akkori árfolyamon havi 77, mostanin 197 ezer forint – a nagy részét pedig elvitte a szállás és az étkezés – mesélték forrásaink. Aki olcsóbb helyen lakott, valamennyit spórolhatott, de ebből nem lehetett félretenni, az alapvető megélhetés fölemésztett mindent. A pénzt 9-10 hónapig kapták, egyik alanyunk szerint akadt is olyan diák, aki panaszkodott az összegre.

Nem nagyon jártak össze

Az egyik ösztöndíjas arról beszélt, havonta-kéthavonta voltak különböző programok, ahol különböző politikusokkal, tudósokkal lehetett találkozni, és ők is ott futottak össze leginkább. Így ilyenkor találkozott Kováccsal is. Amúgy sok rálátásuk nem volt egymás munkájára, mindenki a kutatási témájával foglalkozott. Oxfordban ugyanis úgynevezett tutorial rendszer van, ami drága ugyan, de jó. Ez azt jelenti, hogy minden professzornak van 5-10 hallgatója, akikkel személyesen foglalkozik hetente 4-6 órában – mesélte emlékei alapján az egyik nyilatkozónk, bár mások más rendszerről beszéltek.

„Gyakorlatilag állandó kontroll alatt, tanácskozási joggal dolgozik egy hallgató. A cél az volt, hogy az egy év alatt a doktori anyagát összehozza. Nagyon nagy dolog volt 1994/95-ben Oxfordban tanulni, szemléletben is sokat adott, karrier szempontjából is ugródeszka volt. Soros abszolút nem volt ciki, és a Fidesz is más volt akkor.”

Egy másik résztvevő arról beszélt, a Soros-ösztöndíjasok mégis úgynevezett „visiting student” státuszban voltak, ami azt jelenti, hogy végül is azt csináltak, amit akartak - ezt erősítette meg másik nyilatkozónk is. Vizsgakövetelmények nem voltak az egyetem részéről, igaz, tudományos fokozat vagy bizonyítvány sem járt egy tanúsító oklevélen kívül. A kutatásokból különböző házidolgozatokat készítettek – mondta a hvg.hu-nak az egyik résztvevő.

©

A CEU is ingyen volt

Kovács a Soros György által létrehozott CEU-n is tanult, de a témavezetője, Kontler László szerint a kormányszóvivő nem fizetett tandíjat a mester-, és hasonlóan a többiekhez a doktori képzésen sem. Sőt, más sem fizetett helyette tandíjat. Kovács ott is csak ösztöndíjat kapott, ám annak mértékéről az egyetem adatvédelmi okokból nem ad ki adatokat.

Egy CEU-hoz közel álló, névtelenséget kérő forrásunk szerint Kovács 20-25 ezer dollárnyi ösztöndíjat kaphatott az egyetemen töltött évek alatt. A tandíj további 30-40 ezer dollárt tett volna ki – ez az, amit Kontler szavai szerint Kovácsnak nem kellett fizetnie.

Kovács Zoltán
©

A kormányszóvivő 1992 és 1999 között – két év kihagyással – tanult a CEU-n, életrajza szerint 2002-ben vette át a PhD diplomáját. Ha tehát forrásunk állításából indulunk ki, a 90-es éveket nézve – durva árfolyamátlagot számolva – Kovács 3-3,8 millió forintot kaphatott, ami a mostani árfolyamon 5,7-7,1 millió lenne.

Témavezetője, Kontler László egyetemi tanár, rektorhelyettes szerint egyébként Kovács jó hallgató és ígéretes fiatal történész volt, csak aztán más irányt vett a pályája. Kovácsot az egyéves mesterkurzus után kis szünettel felvették az éppen induló doktori képzésre, ami a hallgatók részéről szerinte „kalandos vállalkozás volt”, és a bizalom jele, hiszen a program akkreditációja csak később született meg. A doktori program egy év komoly kurzusmunkával, sok elmélettel és módszertannal indul, majd jön a többéves kutatás. A hallgatóknak 6 évük van a disszertáció benyújtására. Kovács 18. századi diplomáciatörténettel foglalkozott, témája központi kérdése az volt, hogy a brit politika hogyan látta a Habsburg Birodalom és benne Magyarország szerepét a kialakuló európai hatalmi versengésben.

„Ennek sok olyan aspektusa volt, amelyek köthetők a kormányszóvivői munkájához, hiszen azt is kutatta, hogy információszerzéssel és -átadással, propagandával hogyan lehet alakítani egy másik ország képét, az ezzel kapcsolatos közvéleményt.”

Kontler László hozzátette, „az ösztöndíj nem volt hűséghez kötve”, a politikai nézeteit nem firtatták senkinek, ahogy azt Kovács Zoltán is hangsúlyozta korábban.

A témavezető egyébként egyértelműen fogalmaz, szerinte lehet ugyan azt kutatni, melyik kormánytag mennyi támogatást kapott Soros Györgytől vagy a CEU-tól, és ki milyen „hálátlan”, de a hála egyrészt köztudomásúan nem politikai kategória, a magas labdát pedig egyes kormányzati szereplők már le is csapták, mondván, hogy a „nyílt társadalom” eszméjével ellentétes volna az az elvárás, hogy a támogatottak ideológiai téren alkalmazkodjanak.

„Ebben egyetértek velük” – mondta Kontler, aki szerint sokkal előremutatóbb lenne azzal foglalkozni, hogy az összeesküvés-elméletek, amelyek Soros Györggyel kapcsolatban sem új keletűek, a történelem folyamán soha nem segítettek a problémák valós megoldásában és a kérdések érdemi megmagyarázásában.

Soros nem kéri vissza a pénzt

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszer a múlt heti kormányinfón arról beszélt, Orbán Viktor miniszterelnök úgy van vele, hogy ha Soros György visszakéri a pénzt, akkor visszautalják. Megkerestük a Nyílt Társasalom Alapítvány (OSF) New York-i irodáját, de nem kaptunk választ arra, mit szól Soros György az őt ért vádakhoz, illetve tervezi-e visszakérni a korábbi támogatásokat. A Népszava viszont kapott: a lap szerint a rövid válasz lényege az volt, hogy

„ha ez ügyben mondandójuk lesz, akkor majd mondják”.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!