Az Index munkatársa áfás számlát is kért, így akart vonatjegyet venni az egyik balatoni jegypénztárnál, ahol vadonatúj számítógép működött. A pénztáros előre jelezte, hogy a számlakészítés sokáig fog tartani, 15-20 percig, és addig másnak nem tudnak jegyet adni, mert a két művelet egyszerre nem végezhető az új rendszeren. A lehetséges fennakadásokat egy papíron is jelzik, amelyet a pénztár ablakára ragasztottak ki.
Az áfás számlát nem tudták kinyomtatni, mert nem tudott csatlakozni a rendszer. Jöttek más utasok is, nekik tényleg nem tudtak jegyet adni addig, amíg a gép a számlával bajlódott.
A lap munkatársa megkérdezte, mi lett volna, ha később ér a pénztárhoz. A válasz az volt, hogy jegyet akkor már amúgy sem kapott volna: a vonat indulása előtt öt perccel a rendszer már nem ad ki ugyanis jegyet, mert balesetveszélyes futni a vonat után – hangzott az indoklás.
Mire megérkezett a vonat, se számla, se jegy nem volt, így a pénztáros kikísérte az utast a vonathoz, és szólt a jegykezelőnek, hogy nem tudott neki jegyet adni, nem működött a rendszer. Végül a kalauz adott neki jegyet a vonaton, ott működött a rendszer.
A cikkben azt írják, hogy az új jegykiadó rendszerre 1,599 milliárd forintot költött a MÁV, uniós forrásból. További 1,536 milliárd EU-s pénz érkezett "a vasúti személyszállítás közszolgáltatási feladat ellátása biztonságának növelése, a fedélzeti szolgáltatások növelésére" érdekében.
A lap megkérdezte a MÁV-ot, miért ilyen lassú az új rendszer. Azt válaszolták: "az új jegyértékesítési rendszer tesztelése jelenleg is zajlik, a rendszert a hatékonyság érdekében az informatikusok folyamatosan fejlesztik és bővítik újabb elemekkel”.
A tesztüzem elindítása és a rendszer fokozatos bevezetése óta már több mint 9 millió jegyet adott el a MÁV-START összesen 5,5 milliárd forint értékben – tették hozzá.
A tervek között szerepel, hogy akár a kocsikban is lehessen bankkártyával fizetni, a pénztárakban egyszerűsödjön a számlakiadás, valamint akár otthonról is lehessen jegyet váltani a nemzetközi vonatokra.
