A Népszabadság üzemi tanácsának elnöke, Danó Anna a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével indított eljárást a munkáltató Médiaworks Zrt. ellen a cég Munka Törvénykönyvét sértő eljárása miatt – idézte fel a jogvédő szervezet.
A törvény értelmében a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedést megelőzően legalább tizenöt nappal ki kell kérni az üzemi tanács véleményét. Ez azonban elmaradt.
Mint ismert, az ominózus nap reggelén a munkavállalók nem tudták felvenni a munkát, nem férhettek hozzá saját emailfiókjukhoz, a lap online kiadása helyén pedig csak a megszüntetésről szóló közlemény volt olvasható. A dolgozók órákkal később egy motoros futár által kézbesített aláíratlan levélből értesültek a lap megjelenésének felfüggesztéséről, a munkájuk megszűnéséről.
Később az elsőfokú bíróság helyt adott Danó Anna kérelmének és megállapította, hogy a Mediaworks nem dönthetett volna a lap bezárásáról a munkavállalók érdekeit képviselő üzemi tanács véleményének kikérése nélkül.
A döntést támadó fellebbezésében a Mediaworks kétségbe vonta az üzemi tanács létezését, valamint a testület elnökének a legitimációját is. Érvelésük szerint a körülmények miatt nem volt lehetőségük az üzemi tanács véleményének kikérésére, továbbá vitatták azt is, hogy a törvény értelmében egyáltalán köteles lett volna a Népszabadság munkavállalóit tájékoztatni.
Ezek az érvek azonban a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszéket sem győzték meg, a bíróság ezúttal is, már jogerősen a Népszabadság munkavállalóinak adott igazat.
„Igazunk van, lapunk már nincs. A cég számára pedig vállalhatónak bizonyult ez a jogsértés a Népszabadság felszámolásáért" – idézték Danó Annát, a Népszabadság üzemi tanácsának elnökét.
„Nem áll rendelkezésünkre olyan jogi eljárás, amellyel felléphetnénk a sajtószabadságot intézményesen felszámoló médiapiaci átalakításokkal szemben" – mondta Szabó Máté, a TASZ Szakmai igazgatója.
Hozzátette, "a munkavállalók törvényben biztosított jogainak érvényesítésével azonban közvetve az újságírók jogai mellett állhattunk ki". Szerinte a kiadó eljárása törvénytelenségének bírósági megállapítása megmutatja, hogy még a magyar jog szerint sem lehetett volna úgy megszüntetni a lapot, ahogy ez történt.
