Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Magyarország függessze fel az Európai Jogok Egyezményét, sőt lépjünk ki az egyezményből, ne hajtsuk végre a strasbourgi bírák ítéletet – kormányoldalról egyre dühödtebb reakciókat hallani az állam múlt heti bírósági vereségét kommentálva. Pedig a legtöbb nemzetközi jogász előre megmondta, mi lesz a per vége.

Nem bírta kiheverni a kormány, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága a magyar állammal szemben két bangladesi férfi javára döntött, és 6-6 milliós sérelmi díjat ítélt meg nekik, valamint a perköltségeket is Budapest nyakába varrta. Mint ismeretes, az EJEB szerint Magyarország megsértette a szabadsághoz és biztonsághoz való jogot, a két menedékkérőt ugyanis elzárták a hatóságok kérelmük elbírálása idejére, majd 23 nap után visszatoloncolták őket Szerbiába.

Tették mindezt formális döntés nélkül. A strasbourgi bírák bizonyítottnak látták, hogy a tranzitzónában embertelenek voltak körülmények, a menedékkérők kérvényeiről pedig csak sematikusan döntöttek.

©

Az ítéletet követő kormánypárti felháborodás pár napos késéssel robbant be igazán. Hétfőn a parlamentben egymásnak végszavaztak a fideszes és KDNP-s képviselők, megszólalt Kósa Lajos, frakcióvezető is. Vejkey Imre (KDNP) felvetette: itt az idő, hogy elgondolkodjunk arról,

a továbbiakban nem vetjük magunkat alá az emberi jogi egyezménynek, amely elvei alapján Strasbourg ítéleteit meghozza, vagy felfüggesztjük az egyezmény bizonyos pontjait.

Szánthó Miklós, a kormány védelmére alapított Alapjogokért Központ vezetője még tovább ment a kedd reggeli Mokkában, a kormányt Brüsszelben is nagy rössel védő szervezet szerint az EJEB túlterjeszkedik (ezt Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető is említette a Parlamentben), a szervezet ugyanis megszabná, hogyan védjük a határt. (A Fidesz 2002-ben még áldotta az EJEB ítéletét, ami jogszerűtlennek mondta ki a Kempinski előtt kialakult tüntetés rendőrségi szétoszlatását – bent Medgyessy Péter ünnepelte a román nemzeti ünnepet Adrian Nastase miniszterelnökkel.)

Szánthó szerint meg kell tagadni az ítélet végrehajtását, ha meglesz a másodfokú ítélet – ő sem tagadja, hogy a magyar állam fellebbezésének nem valószínű, hogy eredménye lesz. Ha megtagadjuk a végrehajtást, akkor az Európa Tanács elé kerül az ügy, itt politikai döntés fog születni – igaz, a kormánypárti politikusok szerint az EJEB eleve nem jogi, hanem politikai döntést hozott. Szánthó olvasatában ha nincs más út, egyszerűen fel kell mondani az EJEB joghatóságát Magyarország fölött, vagyis ki kell mondani, hogy nálunk nincs hatálya a bíróság ítéleteinek. Illetve, ki kell lépni az 1950-ben aláírt emberi jogi egyezményből, ami nálunk 1993 óta hatályos. Az Alapjogokért Központ később mindezt hivatalos közleményben is lehozta.

Valóban van lehetőség az 1950-es egyezményi szövegben a kilépésre, mondja Lattmann Tamás nemzetközi jogász a hvg.hu-nak, de gyakorlatilag semmi értelme nem lenne ennek a lépésnek. Attól ugyanis, hogy holnap kilépünk (ami amúgy csak hat hónapos felmondási idővel lehetséges), még érvényes ránk az Emberi Jogok Európai Bíróságának joghatósága.

Lattmann: ennél több kell a vészhelyzethez

Az Emberi jogok európai egyezményének előírásai ráadásul (beleértve ebbe a bíróság ítéleteiben megjelenő értelmezéseket is) beépülnek az uniós jogba, így ha formailag meg is szüntetnénk ezt a nemzetközi jogi kötelezettséget, visszakapnánk őket az uniós jog részeként – márpedig

a menekültjog 1997 óta uniós jogkör, ezt mi is tudtuk, így írtuk alá a csatlakozási szerződést.

Ha tehát a strasbourgi EJEB-nek hátat fordítunk, akkor helyettük a luxembourgi EU-bíróság alkalmazhatná ugyanezeket az elveket. Emellett létezik olyan jogi nézőpont is, amely szerint ma már gyakorlatilag nem lehet kilépni az egyezményből, mert az abban megfogalmazott jogok mára már szokásjogi erővel szabályozzák az emberi jogokat Európában.

Lattmann Tamás
©

Próbálhatunk hivatkozni arra, hogy nálunk tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet van, ezért pedig lehetséges felfüggeszteni az emberi jogi egyezmény pár pontját, de Lattmann szerint szinte kizárt, hogy az EJEB ezt elfogadná hivatkozási alapnak, hiszen annak gyakorlata ennél szigorúbb, így kérdéses az is, hogy a hozzánk képest sokkal súlyosabb, katonai puccskísérlet okozta törökországi helyzetet is mérlegeli még. Csak a „nemzet létét fenyegető veszélyhelyzet”, mint például egy háború esetén lehet felmentést kapni a kötelezettségek alól.

A kormányoldal szerint az EJEB túlterjeszkedett a hatáskörein, hiszen azt írná elő, hogy a kormány hogyan védje az ország határait – Lattmann szerint pedig aki ilyet állít, az terjeszkedik túl az igazságon. Olyannyira előre látható volt az EJEB ítélete, hogy ő is és sokan mások előre figyelmeztettek arra, hogy a kormány nem fogja tudni megvédeni az álláspontját, elbukunk, és fizetni leszünk kénytelenek.

Az már a kormány hibája, hogy ezeket mind figyelmen kívül hagyta. Az EJEB ítélete semmit nem mond a határvédelemről, hanem arról beszél, hogy hogyan kell bánni a menedékkérőkkel a határon, milyen emberi jogi alapvető kötelezettségeket betartania az államnak a határvédelem során – mondja Lattmann.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
Játékkonzolt ad ki a Lego – na, nem olyat, megépíthetőt

Játékkonzolt ad ki a Lego – na, nem olyat, megépíthetőt

Szeretettel Bécsből: Véres összecsapás a járvány árnyékában

Szeretettel Bécsből: Véres összecsapás a járvány árnyékában

Hiába az újranyitás, a járműgyártás húzta mélybe a magyar ipart

Hiába az újranyitás, a járműgyártás húzta mélybe a magyar ipart