Nagy bajban az MSZP: egyik remélt szövetséges sem akar vele közös listát a választásokra, és értelemszerűen a közös miniszterelnök-jelöltet sem. Először Gyurcsány Ferenc DK-elnök utasította el a felvetést, majd jött sorra az Együtt és a Párbeszéd is.

Molnár Gyula MSZP-elnök a Hír TV-ben Gyurcsányék elutasításáról azt mondta, lehet, hogy egyszerű félreértésről van szó. A két párt folyamatosan tárgyal a 106 egyéni választókerületi jelöltről, miniszterelnök-jelöltről még nem is egyeztettek.

„A DK azt mondja, hogy nincs közös miniszterelnök-jelölt és nincs közös lista. Ebből a szempontból egy új elem van, a közös miniszterelnök-jelöltre is nemet mondott, arra, akiről még nem tudjuk, hogy kicsoda. Ebből a szempontból szerintem egy picit előreszaladt a DK és Gyurcsány Ferenc, mi azt kérjük tőle, hogy nyugodjunk meg, üljünk le, és amikor van igazi ajánlat, akkor beszéljük róla, talán nem is annyira reménytelen”

– fogalmazott a műsorban Molnár.

Gyurcsány Ferenc DK-elnök viszont azt mondja, nincs semmiféle félreértés, tényleg nem akarnak közös miniszterelnök-jelöltet. Azzal érvel, ahhoz közös lista és közös program is kellene, viszont a két párt elképzelése több ponton is eltér. A 13. havi nyugdíj visszaadását és a határon túliak szavazati jogát hozta fel példaként. Külön listával megmaradhatnak ezek az alternatívák. A közös miniszterelnök-jelölt ugyanis a programot is képviseli, nem teheti meg azt, hogy egyik ponton az egyik, másik ponton a másik párttal ért egyet. A kérdésre, elképzelhető-e, hogy közös lista nélkül több párt is ugyanazt a miniszterelnök-jelöltet támogatja, Gyurcsány azt felelte, hogy nem.

MTI / Koszticsák Szilrád

Gyurcsány Ferenc azt sem tartja elképzelhetőnek, hogy ha végül mégis létrejön a közös lista, azt ő vezesse.

„Én a DK programját tudom képviselni a kampányban, az MSZP programjának néhány elemét nem. Személyem miatt nem is javasolnám, hogy változtassák meg a programjukat.”

Az MSZP a legutóbbi, pénteki tárgyaláson vetette fel a közös lista ötletét, ezt újra megtárgyalta a DK elnöksége, és újra elutasította ezt és a közös miniszterelnök-jelöltet is. Egy politikusuk szerint nincs is semmi ok ezen változtatni. A közös jelöltekről talán november közepére-végére sikerül megállapodni.

Balázs Péter, a majdnem közös jelölt

Gyurcsány azt mondja, Balázs Péter jelöltségével senki sem kereste meg őket, más forrásunk is azt állította, csak a B1 blogon olvasták Balázs Péter nevét. „Rossz hangulatú castingokban nem veszünk részt.”

Ezzel ellentétes információt is hallottunk: egy névtelenséget kérő forrásunk szerint a Tarjányi Péter vezette Magyar Progresszív Mozgalom az MSZP-nél, a DK-nál és az LMP-nél is „házalt” azzal, legyen Balázs Péter a közös jelölt. Tarjányi Péter nem akart nyilatkozni, megkérdeztük viszont Balázs Pétert is, a vele készült beszélgetést a cikk későbbi részében olvashatják.

Az MSZP hivatalosan nem foglalkozott Balázs jelöltségével, de szocialista források szerint Balázs elfogadható jelölt, az LMP elzavarta Tarjányiékat, ragaszkodva saját jelöltjéhez, Szél Bernadetthez. A DK pedig egy párttag elmondása szerint – szemben a hivatalos kommunikációval – megijedt, hogy ennyire nyomják Balázst, ezért erősített rá a pártelnök és Vadai Ágnes alelnök is arra: nem kérnek sem a közös listából, sem a közös miniszterlenök-jelöltből.

Tarjányi Péter a mozgalma bemutatkozó sajtótájékoztatóján

Fülöp Máté

Azon az érven túl, amit Gyurcsány hivatalosan elmondott, hallottunk egy sokkal izgalmasabb verziót is: egyik DK-s forrásunk azt mondta, most arra játszanak, hogy

„szarban hagyják a szocikat.”

Beszéltünk olyan szocialista politikussal, aki érzi ezt a szándékot a DK-n, amelyik régóta a baloldal vezető pártja akar lenni, de Gyurcsány szerinte ezzel a magatartásával árt a szavazótábornak. Azt egyébként úgy véli, az MSZP-nek a választás után meg kell változnia. Más, meghatározó szocialista pártpolitikus diplomatikusan annyit reagált, nem lát a DK-sok fejébe. Mindenesetre bizonyos szempontból valóban a különlistás indulás lenne az egyszerűbb út, a helyekről szóló egyezkedés konfliktusba torkollik. Egy másik DK-s politikus viszont azt mondta, nekik egy erős MSZP – és természetesen egy erős a DK – az érdekük, hiszen csak így lehet leváltani a kormányt.

Török Gábor politikai elemző véleményével – aki szerint a DK-s elutasítás után az MSZP a szakadék szélére került – a DK-s politikusok nem értettek egyet. Gyurcsány például azt mondja, szerinte az MSZP sokáig a közélet szereplője marad. Azt nem tudja megbecsülni, hogy milyen támogatottságot ér el, „ennyire már nem ismerem az MSZP-t, az ambícióit és a képességei jelentős részét”.

Fülöp Máté

Kunhalmi Ágnes budapesti elnök a kikosarazás után is bizakodó: szerinte a végén lesz közös miniszterelnök-jelölt, ugyanis nagy versenyhátrányt jelent a Fidesszel szemben, ha nincs.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök?

Ezt egy DK-s forrásunk nem így látja, szerinte a kormányváltásnak nem feltétele sem a közös lista, sem a közös miniszterelnök-jelölt, egy feltétele van, hogy a 106 egyéni körzetben ne induljanak egymással szemben. A koordinált indulás szerint a 2014-es önkormányzati választáson is bejött.

Szocialista forrásunk viszont nagyon nem így látja: szerinte ha nem tudják összehozni a 2014-es formációt, akkor agyonnyeri magát a Fidesz.

Gyurcsány mindenesetre azt mondja, vannak önálló miniszterelnök-jelöltek, ha az ellenzék győz, a legnagyobb támogatottságot kapott párt jelöli a miniszterelnököt. Kérdésünkre, ha a DK kapná a legtöbb szavazatot, ő lenne-e a miniszterelnök, Gyurcsány azt mondta, „nem, akkor a DK megfontolná, kit ajánljon. Az együttműködést jobban segíti, ha nem cövekelünk le egy személy mellett.

Puhább, listavezetői szerepet szeretnék vállalni.”

Visszautasította, hogy azért mondtak volna le a közös listáról, mert motoszkált a fejükben, hogy nem érik el együtt a 10 százalékos küszöböt. Gyurcsány magabiztos: szerinte a DK önmagában is messze két számjegyű támogatást ér el.

Hogy került a képbe Balázs?

„Nem a Magyar Progresszív Mozgalom keresett meg” – mondta Balázs Péter volt külügyminiszter és uniós biztos, akinek a neve a napokban merült fel lehetséges baloldali miniszterelnök-jelöltként. Ezzel szemben viszont a mozgalom részéről egy névtelenséget kérő forrás azt állította, informálisan tárgyaltak vele: „a kapcsolatfelvétel megtörtént, őt megfelelő jelöltnek tartjuk, és nem buktatnánk meg.”

Balázs épp külföldön volt, mikor nevét a B1 blog megszellőztette, telefonon olvasták be neki a cikket. Balázs azt mondta, az ő jelöltsége forgott már egy ideje, sok más névvel együtt.

A hvg.hu-nak többen is azt állították, Tarjányiék mozgalma javasolta Balázst, így megkérdeztük, mit szólna hozzá, ha kiderülne, mégis ők állnak a háttérben. Balázs erre azt mondta, „vannak körök, társaságok, amelyek mind beszélgetnek, vitatkoznak, ki nyilvánosan, ki zárt körben, senkinek nem lehet megtiltani, hogy ilyennel játszadozzon. Ott kell pontosan fogalmazni, hogy beszéltek-e az illetővel vagy sem. Velem nem beszéltek.”

Az MSZP-ből, illetve a DK-ból sem ment hozzá senki. Tarjányi Pétert és Bodnár Zoltánt csak a tévéből ismeri – olykor a tévéstúdiók előterében futnak össze a váltáskor –, Lattmann Tamás viszont kollégája, de ilyen felkérést tőle sem kapott. „Minap beszéltem Kuncze Gáborral, aki mondta, hallom, beszélnek rólad. Ez nem jelent semmit, tucatnyi ilyet hallani.” Mástól egyébként más mozgalmat hallott „hírbehozóként”, de azt nem nevezte meg. Nem érdeklődött utána, hogyan merült fel az ő neve, azt mondta, ezt úgysem lehet pontosan visszavezetni.

Fülöp Máté

Őt többször kitalálták már valamilyen posztra, volt külügyminiszter, EU-biztos, de „bonni nagykövetnek sem én jelentkeztem”. „Ezek a feladatok megtalálják a maguk emberét, az ember meg eldönti, hogy vállalja vagy nem vállalja, és ha igen, mik a feltételei. Van, ami elől elléptem.”

Jelen esetben csak MSZP-DK közös jelölt nem lett volna, azt mondta, „a demokratikus pártok meggyőző többségére lenne szükség ahhoz, hogy egy ilyen dolgot mérlegeljek”.

Azt még szerinte nem lehet megmondani, hogy a kritikus mérethez elég-e az MSZP–DK–Együtt és a Párbeszéd. Felvetésünkre, hogy a DK kiszállásával nem úszott-e el minden esély a feltétele teljesítésére, Balázs azt mondta, „miután a nevét lakmuszpapírként bedobták, új helyzet van, minden pártnak újra kell gondolnia az álláspontját”. Ideértve a DK-t is, amely épp a neve említése után közölte, nem lesz közös miniszterelnök-jelöltje a szocialistákkal.

„Nem látok bele a DK gondolkodásába, de úgy vélem, van egy helyzet, a pártok egymást nézik, orientációs pont egy pártnak, hogy a másik miként reagál.”

Nem gondolja, hogy megtévesztésből dobták volna be a nevét, „az, hogy ennyien rámozdultak az ötletre, mutatja, hogy van igény egy ilyesfajta megoldásra.”

Megkérdeztük Balázst, hogy a Klubrádiónak adott nyilatkozatával – miszerint „egy képzeletbeli kormányban csak olyan tagoknak szabadna szerepelni, akik korábban egy kormányzati ciklusban sem töltöttek be semmilyen posztot – volt külügyminiszterként nem zárja-e ki saját magát is. Azt mondta,

„szívesen hátralépek, ha nálam jobbat találnak.”

Találhatnak jobbat: a királycsináló szerepben tetszelgő Magyar Progresszív Mozgalomnak van B és C terve is: Surányi György volt jegybankelnök, az örök jelölt, aki mindig nemet mond, illetve Farkas Ádám, aki 1997 és 2001 között volt az MNB ügyvezető igazgatója, majd 2009 júniusától egy évig az azóta az MNB-be olvadt pénzügyi felügyelet, a PSZÁF elnöke volt. Velük nem egyeztettek. Egy szocialista forrásunk azt sem tartja kizártnak, hogy végül a párbeszédes Karácsony Gergely mögé állnak be.