Bizonyítottság hiányában felmentette a védett természeti terület jelentős károsodását okozó természetkárosítás és a rongálás vádja alól a Debreceni Járásbíróság hétfőn azt a kokadi gazdát, aki az ügyészség szerint 54 keleti lápi bagolylepke pusztulását okozta a Kék Kálló völgyében – közölte a Debreceni Törvényszék sajtószóvivője az MTI-vel. Az ítélet nem jogerős. 

Mint arról korábban már beszámoltunk, a hajdúsági gazda a saját Natura 2000 védelem alatt álló telkén engedéllyel ritkította meg a bokrokat, de a Hortobágyi Nemzeti Park egyik természetvédelmi őre szerint ezzel több ezer lepkehernyónak vetett véget, ezért fel is jelentették. Mivel a hernyók darabjának 250 ezer forint az eszmei értéke, az okozott kárt 10 milliárd forintban állapították meg, a gazdát pedig 1,5 milliárd forintra perelték. A bíróság három éve első fokon felmentette a gazdát, mert szerintük sem a károkozást, sem a jogellenes magatartást nem lehetett bizonyítani, arra sem volt bizonyíték, hogy a lepkehernyók tényleg azokon a bokrokon éltek, és elpusztult lepkéket sem találtak.

A gazdának ráadásul volt jogerős fakivágási engedélye is, a hivatal azzal a kikötéssel adta meg az engedélyt, hogy meg kell várnia a vegetációs időszak végét. A munkálatok 2013 januárja és márciusa között zajlottak: két hónap alatt csaknem 10 hektáron volt fakitermelés, cserjeirtás és szárzúzás.

Közben büntetőeljárás is indult a férfi ellen természetkárosítás és rongálás miatt. Ebben a bíróság most azt mondta ki, hogy a bizonyítékok nem támasztják alá, hogy a G. Ernő területén végzett beavatkozás miatt védett lepkék vagy védett növények pusztultak volna el. 

A bíróság ugyanis nem talált bizonyítékot arra, hogy a lepkéket bármely fejlődési szakaszukban elpusztította volna a gazda, a védett zsombék rostos tövű sással kapcsolatban pedig arra jutott, hogy a növény egyszeri zúzással nem pusztítható el. Miután védett állat- és növényfaj nem semmisült meg a területen, így a rongálásra sem találtak bizonyítékot. 

A nyomozati szakban kirendelt szakértő véleményét – amelyen a vád alapult – egyébként kirekesztette a bíróság a bizonyítékok közül, mert a szakértő korábban a feljelentő, a HNP igazgatóságának dolgozott, szakvéleménye elsősorban a természetvédelmi őr feljegyzéseire épült, s azok tartalmát nem ellenőrizte. 

A bíróság által kirendelt szakértő szerint viszont bár volt szárzúzás a területen, az nem bizonyítható, hogy az károsodást okozott védett állat- és növényfajokban. Az új szakértő szerint elenyésző mértékben sérültek meg a rekettyefüzek, s a lápi bagolylepke élőhelyére ez nem gyakorolt komoly hatást. Ennek a lepkének a jelenlétét sem sikerült egyébként bizonyítani, az eljárás másik szakértő tanúja soha nem látott ilyet G. Ernő földterületén, bár a lepkét egyébként nehéz észrevenni. 

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség a bűnösség megállapításáért fellebbezett, a vádlott és védője pedig azt indítványozta, hogy bűncselekmény hiányában szülessen felmentő ítélet.