Megpróbáltuk kideríteni, milyen következményekkel jár majd, ha a családvédelmi nemzeti konzultációt visszaküldők többsége - ahogy az a konzultációknál lenni szokott - igent mond arra a kérdésként fölvetett az alapelvre, hogy a gyermeknek joga van apához és anyához.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumát és a Kormányszóvivői Irodát is megkerestük, hogy árulják el, mire irányult a kérdés.

Megkérdeztük, hogy ha az igenek kerülnek többségbe, annak mi lesz a konkrét következménye? Változtatnak esetleg az örökbefogadás szabályain? Ha igen, milyen irányban? Hogyan érinti ez az azonos nemű párokat (akik párként ma sem fogadhatnak örökbe, egyéb megoldásokkal lehet gyerekük), illetve a gyermeküket egyedül nevelőket?

Erre a következő választ kaptuk az Emmitől:

Magyarország Alaptörvénye úgy rendel­kezik, hogy „a szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni”. Ugyanakkor a gyermekek érdekei sokszor háttérbe szorulnak, ezért a nemzeti konzultáció kérdése döntésre javasolja azt az alapelvet, melynek lényege, hogy a gyermeknek joga van lehetőség szerint az anya és az apa szerető gondoskodása mellett felnőni.

Felvetettük azt is, hogy az apák szerepe egyáltalán nem kerül elő (minden, gyereket érintő támogatásnál az anyát említik a kérdésben), amit az Emmi vitat, szerintük számos kérdés vonatkozik az apákra is.

Azt sem mondták meg, hogy meddig kell házasnak lenni ahhoz, hogy ne kelljen visszafizetni az 5-10 milliós életkezdési támogatást, amelyet szintén felvetettek az egyik kérdés felvezetőjében, ahogy nem részletezték azt sem, mely családtámogatási elemeket rögzítenének kétharmadban. Azt írták,

a jövőbeli családügyi intézkedésekkel kapcsolatos kérdésekre a nemzeti konzultáció eredménye fog választ adni.

A Fidesz a családtámogatási rendszer kétharmadossá tételével könnyen bebetonozhatja a nyomort is: a számok ugyanis azt igazolják, a jobb módúaknak kedveznek az intézkedések.