Windisch Judit
Windisch Judit
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Több szakértő szerint megmagyarázhatatlan, hogy a jelenlegi demográfiai helyzetben miért a háromgyerekes családok kapják a legnagyobb támogatást, ahogy az is látszik, a vágyott népességszámot a jómódú családoktól hiába várja el a kormány. Óriási probléma az elöregedés és az abból fakadó munkaerőhiány, amit a megugró elvándorlás csak tetéz.

Magyarország legnagyobb baja nem a bevándorlás, hanem a népességfogyás – mondta Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója az intézet Demográfiai kihívásokról készített tanulmányáról rendezett konferencián.

Nem véletlenül égető kérdés a demográfiai helyzet: a KSH optimista becslése szerint is csak 8,5 millióan leszünk 2060-ban, a pesszimista forgatókönyv szerint viszont csak 6,5 millióan.

Krekó Péter
©

A kormány – illetve Orbán Viktor – fő célkitűzése, hogy a termékenységi rátát a jelenlegi másfélről 2,1-re emelje 2030-ig. Ez is csak a szinten tartásra elég.

Ettől elég távol állunk

– mondta Krekó.

A kormány nagyon büszke arra, hogy a termékenységi számok javulnak, de ennek a családpolitikai intézkedéseken túl elég racionális okai is lehetnek. A Ratkó-korszak unokái most futnak ki a termékenységi időszakból, lehet, hogy a javuló tendencia mögött az áll, hogy aki tud, gyorsan még vállal gyereket – hívta fel a figyelmet Szalma Ivett, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos munkatársa. A 35 éves kor után szülővé válók aránya ugyanis emelkedik.

©

Az Orbán-kormány népesedéspolitikai fordulatot sürget, ám annak ideológiai megközelítése – a hagyományos családeszmény előnyben részesítése, a problémák szélsőségesen tradicionalista megközelítése, a bevándorlásellenességre épített keretezése, civilizációs harcként való megjelenítése – nemcsak a tényleges demográfiai kihívásoknak mond ellent, hanem részben a saját szakpolitikai gyakorlatának és az eddig megismert népességpolitikai terveinek is.

A politikai retorika teljesen más prioritásokat fogalmaz meg, eredet- és családkutató intézetek állnak fel, a józan szakpolitikai válaszok kisebb hangsúlyt kapnak.

Csokosoké a világ

A Fidesz ideálisnak tartott családképe régóta ismert, Orbán Viktor 18 évvel ezelőtt adta ki a jelszót: "három szoba, három gyerek, négy kerék". A három gyereket pedig lehetőleg házaspár nevelje, jó, vagy legalábbis polgári, középosztályi módban. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet kutatója, Szalma Ivett számára rejtély, hogy ilyen termékenységi adatok mellett miért nem a kétgyermekeseket támogatják jobban. A családok terelgetése máshol is bevett: Franciaországban például csak a második gyerek után jár családi pótlék, a statisztikák szerint ott a csak a gyerekek 10 százaléka marad ki a támogatásból.

©

Vitathatatlan, hogy az állam nagyvonalú a családokkal (gondoljunk a gyerekek után járó adókedvezményre, a gyed extrára, a csokra vagy a diákhitel eltörlésére), ezzel együtt az is tény, hogy a lakosság jelentős rétegei kiesnek a csomagból, hiszen például a családi pótlék összege 10 éve nem nőtt. A pénzügyi ösztönzők hatnak ugyan, de attól még a kormány nem éri el a kívánt célt.

Az ember pedig áll, és nem érti, hogyan lesz számottevően több gyerek, ha egy életen át nem kell adót fizetnie a 3 gyerekes, magas jövedelmű, magas státuszú embereknek

– mondja Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója, aki szerint szakmailag abszurd ötletek kerülnek elő.

Bár 10 évvel ezelőtt közkeletű vélekedés volt, hogy a szegények csak a segély miatt vállalnak gyereket, az nem került be a diskurzusba, hogy most a csok, illetve az adókedvezmény miatt is születnek gyerekek – hívja fel a figyelmet Szalma Ivett.

Szelektált gyerekek

Hárs Ágnes szerint riasztó, hogy a kormány intézkedései azokat célozzák, akiken adókedvezményekkel lehet segíteni. Bár a felzárkóztatást nem lehet teljes mértékben megvalósítani, de annak teljes kizárása problémát jelent.

Duális társadalomban élünk, úgy tűnik, a cél az, hogy a társadalom egyik része ne adjon hozzá a népesedéshez.

A problémát az iskolarendszer, a szociálpolitika és a felzárkózás eszközrendszerével akkor is kezelni kell, ha az nem esik egybe a világtrenddel vagy a hazai filozófiával – mondja Hárs.

Szalma Ivett úgy látja, a kormány kevésbé törődik azzal, mi lesz a megszületett gyerekekkel.

Elég súlyos gond a gyerekszegénység, Magyarország sereghajtó Romániával, Bulgáriával és Görögországgal együtt.

A gyermekszám növekedéséhez a népesedéspolitika önmagában nem is elég: kulcskérdés a lakáshelyzet, a foglalkoztatottság és annak minősége, de az is baj, hogy itthon jellemzően a nőnek választania kell a család és a karrier között. A magyar társadalomban erősen él, hogy a gyerekvállalás női kérdés. Erre a kormány is ráerősít: minden új családpolitikai intézkedést a nőkre szabva harangoznak be, csak később korrigálnak – mutat rá Szalma Ivett.

©

Az apákat meg sem próbálják bevonni, holott a "tradicionális családmodell" akadálya lehet a termékenységi ráta növekedésének, hiszen ez "vesztes helyzet mind a nők, mind a férfiak számára".

A migráns ne jöjjön, csak dolgozni

A nemzetközi statisztikákat nézve nem igaz az a kormányzati érv, hogy Európát egységesen demográfiai válság sújtaná, ahogy az sem, hogy a nyugat-európai országokban csak a bevándorlás pótolja a csökkenő népességet. Az viszont tény: Magyarország a legrosszabb helyzetűek között van: Görögországhoz, Olaszországhoz és Portugáliához hasonlóan itt is a természetes fogyás miatt csökken a népesség, és ezt a kismértékű bevándorlás sem ellensúlyozza.

A népességfogyás nem az egyetlen gond: a társadalom elöregedése legalább ekkora probléma. Ez óriási nyomást helyez a nyugdíj- és egészségügyi rendszerre, de a következő években a munkaerőhiány is csak súlyosbodni fog – mondta Krekó Péter. Ha a Fidesz sokáig marad, ezt a helyzetet kezelnie kell, annak árnyékában, hogy a nyugdíjrendszer átalakítása még Vlagyimir Putyin népszerűségét is igen erősen megtépázta.

A munkaerőhiánnyal pedig valamit kezdeni kell: bár Magyarország továbbra sem vonzó bevándorlási ország – sőt, egyre kevésbé az –, a menekültellenes retorika ellenére az Európán kívüli munkaerő-bevándorlás jelentősen nő. Tavaly 2016-hoz képest csaknem megduplázódott a munkavállalási engedélyt kérők száma, elérte a 25 ezret. Idén már az első negyedévben kértek annyian munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt, mint 2016-ban összesen. Unión kívüli országból 104 ezer ember dolgozik itt.

Kilőtt a kivándorlás

A legfrissebb adatok szerint a 15-64 éves korosztályban 5,6 százalékos az elvándorlás aránya – mondta Hárs Ágnes, aki erről részletes tanulmányt írt a most megjelenő Tárki Társadalmi Riport kötetébe. Az arány csaknem háromszorosa annak, mint amit a korábbi években lehetett tapasztalni.

Minden korcsoportban és iskolai végzettségben növekszik az elvándorlás, de uniós összehasonlításban Magyarországon nőtt a leginkább a magas iskolai végzettségűek kivándorlása.

Részben a beszűkülő lehetőségekre adták ezt a választ. Az is látszik, hogy egyre többen arra készülnek, a gyerekük külföldön tanul majd tovább. Ahhoz, hogy a kvalifikált emberek visszatérjenek, sokkal nagyobb gazdasági növekedésre van szükség. Az orvosmigrációt külön is vizsgálták, kiderült, a környező országok sokkal gyorsabban reagáltak béremeléssel a problémára.

Magyarország olyan későn lépett, hogy szinte azt mondhatjuk, már mindegy. A szakmunkásokkal ugyanez történt: eleinte legyintettek a problémára.

Ugyan a kormány azzal dicsekszik, hogy egyre többen jönnek haza, ez azonban csalóka: "ökölszabály szerint a külföldön dolgozók 40-60 százaléka visszajön. Most azért jönnek többen vissza, mert többen is mentek el."

Ők azonban újra elmehetnek, ha továbbra sem találják meg itthon a számításukat.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Baj van, elromlott a Facebook Messenger, nem mennek át az üzenetek [frissítve]

Baj van, elromlott a Facebook Messenger, nem mennek át az üzenetek [frissítve]

Viszlát, csaló instagramozók: törlik a vásárolt lájkokat és követőket

Viszlát, csaló instagramozók: törlik a vásárolt lájkokat és követőket

Fegyvert karácsonyra?

Fegyvert karácsonyra?

50 ezer forintra bírságolják, aki felsózza a járdáját

50 ezer forintra bírságolják, aki felsózza a járdáját

Két pulykának kegyelmezett meg Trump

Két pulykának kegyelmezett meg Trump

Vesztésre áll a YouTube az EU elleni harcban

Vesztésre áll a YouTube az EU elleni harcban