szerző:
Gergely Márton
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Kereken száz éve, 1918. november 12-én alakult meg az első osztrák köztársaság, amelyet Bécsben ennek megfelelő pompával ünnepelnek meg. A megemlékezések állami fővédnöke Heinz Fischer korábbi köztársasági elnök a HVG-nek arról beszélt, mit jelent számára az osztrák identitás, hova tűnt Sigmund Freud fantomfájdalma a birodalom iránt, és mit köti össze a monarchia széthullása óta Magyarországot és Ausztriát. A 80 éves, szociáldemokrata Fischer szerint az 1918-as sebek nyomtalanul eltűntek, és politikai pályájának egyik legérzelmesebb pillanatát a budapesti Operaházban élte át.

hvg.hu: Mi ünnepli ma századik születésnapját: az ország, az osztrák nép vagy mindössze az államforma?

Heinz Fischer: Annyi biztos, hogy száz éve alakult meg a köztársaság, és ekkor jött létre a mai Ausztria területi kiterjedése. A nép ennél régebbi és összetettebb. Ez az új ország 1918-ban Német-Ausztria nevet kapta, mert vezetői úgy gondolták, később egyesülni fog egy demokratikus Németországgal. Hitler felemelkedése ezt felülírta. Az Anschluss és az azt követő második világháború kellett ahhoz, hogy 1945-öt követően kialakuljon egy önálló osztrák öntudat, és egy pozitív kép ehhez az országhoz. Száz éve ilyen azonosulás még nem létezett.

Minden összefügg
A mostani ünnepi év programjait az osztrákok kiegészítették 1848, 1938 és 1968 emlékével. Ahogy Fischer magyarázza: ezek összefüggnek a köztársasággal, így adta magát, hogy a mostani emlékezés részévé emeljék. 1848-ban fegyverrel verték le az alkotmányos monarchia követelését, és ennek hatása volt 1918-ra. Másrészt Ausztriát a mai napig meghatározza az Anschluss, a Kristályéjszaka pogromjai, valamint 1968-ban a csehszlovák menekültek tízezreinek érkezése, a diáklázadások kezdete.

hvg.hu: Akkor igaz az Ausztriáról szóló könyv címe: ez egy ország, amelyet senki sem akart?

H. F.: Azért a könyvek címei mindig túloznak. Ezt az országot nehéz körülmények között, számtalan ellenérdekkel megküzdve építették fel, de azt nem mondhatjuk, hogy senki sem akarta volna. A szociáldemokraták elkötelezett hívei voltak a köztársaságnak, és a kereszténydemokraták is lojálisnak bizonyultak hozzá. Igen, nagy fájdalmakkal járt az ország születése, de ettől függetlenül az első években is van mire büszkének lenni. A női választójog, a szociálpolitika és az oktatási reform mind mérföldkőnek számított. És a vörös Bécsről se feledkezzünk meg, amely újraértelmezte az önkormányzatiságot.

hvg.hu: Van egy olyan pont, amikor az osztrákok lehántották magukról a német identitást?

H. F.: Szerintem ez a határvonal 1945.

hvg.hu: Száz évvel ezelőtt tehát nem fedte egymást az osztrák állam valósága és lakóinak identitása. Az egykori birodalmi elitnek új önképre volt szüksége.

Heinz Fischer októberben volt 80 éves, a volt házelnök és miniszter 12 éven át volt Ausztria elnöke
©

H. F.: Kétségtelen, hogy ez egy fundamentális átalakulás volt. Hatszáz év Habsburg-uralom ért véget. Károly császár személyében egyik napról a másikra eltűnt az országból az uralkodói család.

Közben az egykori monarchia területének alig hetede maradt az új köztársaság alatt. És hirtelen egy demokrácia kereteit kellett megtölteni. Csoda, hogy viszonylagos békében és vérontás nélkül sikerült ezt az időszakot átvészelni.

hvg.hu: Ausztria nem csak a Habsburgoktól szabadult meg, de a nemesi címeket is azonnal eltörölte. Miközben Magyarország 1945-ig ragaszkodott a királyság kereteihez, Bécsben ragtapaszként tépték le a monarchiát.

H. F.: Ez viszonylag könnyű volt, hiszen a császárt és az udvart tette meg mindenki a háború és a vereségből származó következmények felelősének. Az első világháború nélkül talán túléli a viharokat a monarchia, még ha további jogosítványokat el is vesztett volna.

hvg.hu: Ön számára mit jelent az osztrák identitás?

H. F.: Egy kialakult, és senki által nem vitatott ország területén élő, döntő többségében azonos, a német nyelvet beszélő népet, amely sok száz éves osztrák kultúrára tekint vissza. Vannak olyan egyedülálló adottságaink, amelyek csak ránk jellemzőek, ilyen a páratlan táj és a népi hagyomány. Az osztrák identitás ma épp olyan összetett, mint a svéd vagy a portugál. Ezek a nemzetek is változó területen, változó uralmi viszonyok között éltek. Az osztrák monarchia egy időben kiterjedt Spanyolország, Dél-Olaszország és Németalföld egy részére. A mi identitásunk egyszerre gyökerezik a gazdag történelmi hagyományban és az 1945-öt követően belakott állami keretekben.

hvg.hu: Arthur Schnitzler rémálomnak, Sigmund Freud torzónak nevezte ezt az Ausztriát. Az idézeteket az emlékév molinóin is olvasni lehet a bécsi Hofburgban.

100 éves határon: Heinz Fischer magyar és szlovén kollégájával a három ország találkozásánál
©

H. F.: Ez 1918-ban így is lehetett. Ők, és az első köztársaság többi prominens kritikusa nem élte meg azonban a második világháború pusztítását.

Ők még szenvedtek abban, amit az orvostudomány fantomfájdalomnak nevez, amikor valakinek a végtagját amputálják, mégis úgy érzi, fáj az a testrésze. Ez elkísérte Ausztriát az 1938-as Anschlussig.

A következő hét év, a világháború 50 millió halottja, a holokauszt hatmillió áldozata azonban tisztítóan hatott. 1945 után Ausztria már nem csak államiságban volt más, de minőségében is. Már nem illettek rá Clemenceau lebecsmérlő szavai: Ausztria volt az osztozkodás utáni maradék. És hát gondoljon bele, 73 év nagy idő. Több idő telt a második világháború óta, mint az 1848-as forradalom és a monarchia széthullása között.

hvg.hu: Billy Wildernek tulajdonítják a mondást, hogy Ausztria legnagyobb teljesítménye volt Hitlert eladni németnek, Beethovent pedig osztráknak.

H. F.: Az ilyen mondásoknak mindig van valóságalapjuk, még ha a túlzásból is élnek. Az identitás nem feltétlenül a szülőhely kérdése. Hitler maga választotta a német hadsereget az első világháborúban, és a politikai pályáját is tudatosan építette Németországban. Beethoven ugyan Bonnban született, de évtizedeken át alkotott Ausztriában. Nem ők az egyetlenek, akiknek hovatartozása alakult az elmúlt századok alatt.

hvg.hu: Miért nem gyógyultak be ez idáig az 1918-as sebek? Még Ausztria is megharcolt a közelmúltban a szlovén helységnevekkel Karintia tartományban, most pedig osztrák állampolgárságot akar adni a bécsi kormány a dél-tiroliaknak.

H. F.: Én Ausztria kapcsán gyógyultnak gondolom a 100 éves sebeket. A második világháború még velünk él, de 1918 már nem. A szlovén helységnevekről hosszabban vitatkoztunk, mint ami észszerű lett volna, de ezt a kérdést már sikeresen lezártuk. Dél-Tirol hovatartozása is rendezett, és Ausztria részéről elfogadott. A kettős állampolgárság ötletét nem különösebben kedvelem, amögött pártpolitikai érdekek húzódnak meg. Az FPÖ ezzel akarja hangsúlyozni nacionalizmusát, és ettől remél voksokat.

hvg.hu: Akkor az FPÖ mégis úgy érzi, a sebek még nem gyógyultak be teljesen, és ezen a területen van keresnivalójuk.

H. F.: Ők talán azt mondanák, hogy a seb kérgesedett, de még nem gyógyult be.

Én állítom: ezek már nem sebek. Mesterséges problémákat kezelnek.

hvg.hu: Amennyire Magyarországot ismeri, nálunk is hasonló következtetésre jutna Trianon vagy a kettős állampolgárság kapcsán?

©

H. F.: Nagyon mélyre nem látok a magyar lelkekbe, bár egyik nagymamám magyar. Ugyanakkor azt ki merem jelenteni, hogy Bécs jobban feldolgozta a Saint Germain-i békeszerződést, mint Budapest a trianonit.

hvg.hu: Van olyan aspektusa a monarchia szétesésének, ami ezt a régiót mégis összeköti?

H. F.: Nem csak Német vezetéknevű magyar nagymamám miatt voltak számomra fontosak a magyar történelem nagy pillanatai. Tizennyolc éves voltam az 1956-os forradalom idején. Kezdő egyetemi hallgatóként átmeneti táborokban segítettem a menekülő magyarokat.

Fennmaradtak fotók arról, ahogy a bécsi körúton „szabadságot Magyarországnak” feliratú zászlóval tüntetek. És nagy pillanat volt ezt a fényképet viszontlátni a budapesti Operaházban, az ötvenéves évfordulón.

Hasonló ünnepnap volt számomra a vasfüggöny átvágása Sopronnál. Nagyon optimista voltam a magyar–osztrák kapcsolatok terén. Be kell vallanom, hogy ezek után elszomorít, amit jelenleg Magyarországról olvasok és hallok. Több találkozómra is emlékszem a fiatal Orbán Viktorral, így meggyőződhettem a liberalizmus iránti elkötelezettségéről. Aztán más irányt vett az ő személyes fejlődése. Nem tudok ezen változtatni, de az optimizmusom elszállt. A nemzeti sajátosságok nem állnak ellentétben a demokráciával és a pluralizmussal.

hvg.hu: Az osztrák emlékévnek keretet adó honlapon szerepel az ön előszava. Ebben a magyar királyság sorsa nem szerepel, de kitér az 56-os forradalomra. Erősebb kapocs az országok között a szabadságvágy, mint a közös történelmi múlt?

H. F.: A felvilágosodás újraértelmezte az embert, és megteremtette az emberi méltóságot. „Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek” – így kezdődik az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Erre a sziklára épül az európai társadalom. Ez az alapgondolat köt össze minket, engem is Magyarországgal. Amikor a budapesti kormány eltávolodik a demokratikus rendszer gyakorlatától, és egy illiberális berendezkedés felé fordul, akkor azt csalódottsággal tudom csak nézni.

hvg.hu: Nem fél attól, hogy Ausztria következik?

©

H. F.: Az elmúlt 50 évhez képest valami szokatlan kísérlet zajlik nálunk, hiszen az egyik kormánypárt régebben az osztrák nemzeti ünnep ellen szavazott, és másként értelmezi történelmünket. De azért itt a civil társadalom nagyon erős, és önvédelmi képessége is jelentős. Egy mondatba sűrítve: ma Orbán Viktor nem tudna többséget szerezni magának Ausztriában. Hogy aztán a következő 20 év alatt az osztrák politika jut el az orbáni útra, vagy Magyarországon lendül vissza az inga a demokrácia felé, majd kiderül. Lehet, mindkettő megtörténik.

hvg.hu: Az FPÖ kapcsán újra szóba került a történelem. Nem kéne annak értelmezésétől eltiltani a politikusokat? Az osztrák populisták a minap azt állították, ott több szavazatot gyűjtenek, ahol 500 éve visszaverték az oszmán hódítókat.

H. F.: Micsoda sületlenség. Nem tagadom, hogy Ausztriában is van példa az ilyen ferdítésekre. Azt ugyanakkor fontosnak tartom, hogy a politika foglalkozzon a történelemmel. Már ezerszer elmondtam, hogy a jelenlegi, második köztársaság sikerének egyik alapja, hogy az állam vezetői megértették az első köztársaság kudarcának okait.

Az orvos, a sofőr és a focista is tanul elődei hibáiból. A politikusok számára ez a történelemmel való foglalkozás. Ezt azonban ne tévessze össze a régmúltból kimazsolázott eseményekkel, amelyeket a jelenlegi politika alátámasztására értelmeznek át.

Ennek a csúcsa volt, amikor Hitler úgy kereste össze magának a germánok rómaiak feletti pár győztes csatáját, hogy a faji felsőbbrendűséget bizonyítsa. A történelmen tett ilyen erőszak azonban nem ok arra, hogy a múlt tanulmányozásáról eltiltsuk a politikusokat.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Már gyűjtik a pénzt a töltőtollak Teslájára, magyarok találták ki

Már gyűjtik a pénzt a töltőtollak Teslájára, magyarok találták ki

Százból, ezerből egy-két ember szuperképessége: rózsaillatúnak érzi a rothadó halat

Százból, ezerből egy-két ember szuperképessége: rózsaillatúnak érzi a rothadó halat

Huszonhétre emelkedett az égei-tengeri földrengés halálos áldozatainak száma

Huszonhétre emelkedett az égei-tengeri földrengés halálos áldozatainak száma