Különös kettősség figyelhető meg a hazai közvélemény külpolitikai értékrendjében.
HVG
Miközben a magyarokat évtizedek óta erős Nyugat-barát attitűd jellemzi, a nemzetközi élet meghatározó politikai személyiségei közül Vlagyimir Putyint itthon immár erősebb szimpátia övezi, mint Angela Merkelt vagy Donald Trumpot. Az orosz elnök Ferenc pápa után a második legnépszerűbb közéleti szereplőnek számít Magyarországon. A Kreml urával a hazai felnőtt lakosság 44 százaléka rokonszenvez egy idei Medián-felmérés szerint, míg a német kancellárral például csak 38 százalék (Trump egy tavalyelőtti kutatás alkalmával 27 százalékot kapott).
Oroszbarátok-e a magyarok? – teszi fel a kérdést részben épp a fenti adatokra utalva a Társadalmi Riport 2018 című új tanulmánykötet egyik elemzésében Krekó Péter politológus. Arra a következtetésre jut, hogy Oroszország imázsa jelentősen módosult itthon az 1989-es Tovarisi konyec plakátok megjelenése óta. A Tárki-kiadvány úgy fogalmaz: minél általánosabbak a közvélemény-kutatóknak azok a kérdései, amelyek a Kelet és Nyugat közti civilizációs minta vonzerejét firtatják, annál határozottabban vonzódnak az utóbbihoz a magyarok. A nemzetközi politikai élet konkrét szereplőivel kapcsolatosan viszont egyre inkább tetten érhető itthon egy evvel éppen ellentétes tendencia.
Arra a felvetésre például, hogy mely államokkal indokolt Magyarországnak szoros kapcsolatot fenntartania, Németország és Ausztria mögött az előkelő harmadik helyet Oroszország szerezte meg a spontán válaszadók nyilatkozatai alapján a Political Capital és a Globsec 2016-os mintavétele szerint. Moszkva megelőzte az Egyesült Királyságot, az USA-t, Lengyelországot és Franciaországot is.
Az Egyesült Államok, illetve Oroszország rokonszenvindexe egyébként ellentétesen alakult idehaza az utóbbi évtizedekben: az előbbi szimpátiapontjainak száma 73-ról 54-re esett vissza a 100-as skálán, az utóbbi indexe viszont 36-ról 48-ra emelkedett. Moszkva elismertsége annak dacára javult itthon, hogy a negatív történelmi tapasztalatok (1849, 1947, 1956), illetve az utóbbi évek konfliktusai (például a Krím félsziget annektálása) ennek inkább az ellenkezőjét tették volna logikussá.
Egy tavalyi kutatás (Pew Research) mégis azt jelzi, hogy a nyugati civilizációhoz tartozó 23 ország közül a görögök mellett éppen a magyarok érzik a legkevésbé fenyegetőnek magukra nézve ez idő szerint Oroszország politikáját. A hazai közvélemény kétharmada ma már úgy gondolja, fontosabb a Moszkvával kiépített erős gazdasági kapcsolat, mint a vele folytatott külpolitikai vita.
A visegrádi négyek közül 2017-ben ugyancsak itthon volt a legmagasabb Putyin népszerűsége. A magyar közvélemény jól rezonál arra a Kreml által széles körben terjesztett üzenetre, amely szerint Putyin „korunk erős embere”, aki gyenge európai vezetőkkel – például Merkel kancellárral – szemben hatékonyan lép fel a migráció és a terrorizmus ellen – állítja Krekó.
A tanulmány felhívja a figyelmet arra is, hogy a hazai kormánypolitikát követve a Fidesz-szavazók többsége (51 százalék) már eljutott oda, hogy inkább Oroszországot választaná szorosabb szövetségesnek, mint az USA-t, az utóbbit a megkérdezett kormánypártiaknak csak a 39 százaléka favorizálta.
Orbán Viktor 2010-es keltezésű vadonatúj oroszbarátsága mindenesetre azzal a meghökkentő következménnyel járt, hogy míg a hazai közvélemény a legélesebben éppen az első Fidesz vezette kormány idején (1998–2002) utasította el Moszkva politikáját, a harmadik fideszes kabinet működése alatt viszont minden korábbinál nagyobb megértéssel fogadta már a Kreml döntéseit.
A cikk a HVG 2018/47. számában jelent meg.
A büntetővámokkal belépődíjat szed a világ legnagyobb piacára Donald Trump, ami kettős kockázatot hordoz: emelkedhet az infláció az USA-ban, és az ország nyomás alá helyezett partnerei szorosabb kereskedelmi kapcsolatokat építhetnek egymással. Kérdés, hogy a világkereskedelem átformálása tartós, vagy csak az elnök mandátuma idejére szól.
