Tavaly ősszel jelentették be, hogy 470 fogvatartott befogadására alkalmas börtönt hoznak létre Kiskunhalason, a korábbi Menekültügyi Őrzött Befogadó Központ átépítésével. A hvg.hu birtokába került egy a kormány számára januári dátummal készült előterjesztés, amely alapján az utóbbi idők legjelentősebb börtönprojektje már a végéhez közeledik. A szükséges jogszabály-módosításokat letudó javaslatot Pintér Sándor belügyminiszter jegyzi, és már mindegyik illetékes minisztérium rábólintott.

Az 1,7 milliárd forintba kerülő beruházás lényege, hogy a rabokat az európai börtönnormáknak megfelelően helyezzék el. Így a kiskunhalasi zárkákban lesz hideg-meleg víz és elkülönített illemhely, nagyobb lesz az életterük, lesz sétaudvar, illetve dolgozni is tudnak majd, mert a létesítményt úgy alakítják ki, hogy szabás-varrási tevékenységre és raktározásra alkalmas legyen.

Fogvatartottak dolgoznak az új börtön építkezésén Kiskunhalason 2018. október 9-én

MTI / Kelemezn Zoltán Gergely

A büntetés-végrehajtás még egy videót is közzétett, ebből kiderült, maguk az elítéltek is részt vettek a munkában, hogy a korábbi menekültközpontot börtönné alakítsák át.

Áprilisig átköltöztetik a rabokat

A januári előterjesztésből pedig az derült ki, hogy a Kalocsai Fegyház és Börtönből fognak átköltöztetni pontosan 472 fogvatartottat az új helyre. „A kiskunhalasi objektum kivitelezési munkálatai 2019. január 31-ig befejeződnek, a betelepítés 2019. április 1-jéig megtörténik” – olvasható kissé furcsa kifejezéssel a beköltözés céldátuma.

Az új intézet elnevezése Kiskunhalasi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet lesz. A központi bv-intézmény mellett területi és helyi szervek vannak, a kiskunhalasi börtön befogadóképessége alapján az előbbi kategóriába tartozik majd.

A beruházás szükségességét a dokumentumban is hangsúlyozzák, arra hivatkoznak, hogy az elmúlt években egy sor ítéletben marasztalták el Magyarországot, amiért a börtönök zsúfoltsága miatt nem nyújt megfelelő elhelyezési körülményeket a raboknak, és ezzel megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Már egy 2016-os kormányhatározatban célul tűzték ki, hogy intézkedéseket kell tenni a „börtönzsúfoltság teljes felszámolása” és a „fogvatartottak európai norma szerinti” elhelyezése érdekében.

Tavaly februárban Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára egy ellenzéki kérdésre válaszolva azt közölte: „az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt” 650 ügyben fizetett már kártérítést az állam, közel 640 millió forint értékben. A nemzetközi példák alapján viszont az a tapasztalat, hogy önmagában a börtönépítés hosszú távon nem csökkenti a zsúfoltságot, mert a férőhelyszám növekedését a fogvatartottak számának emelkedése követi.

Se kormányszóvivői, se minisztériumi kommunikáció nem szükséges

A hasonló, kormány számára készült előterjesztéseknek van egy olyan része, amelyik arról szól, hogyan kell a döntést kommunikálni. Úgy tűnik, a rabok számára emberi körülményeket biztosító börtönnel az Orbán-kormány nem nagyon akart dicsekedni, ugyanis a javaslatban az szerepel, hogy nem kell róla tájékoztatni a „kormányülést követő szóvivői tájékoztatón”, de nincs szükség „tárcaközleményre”, vagy „tárca által szervezett sajtótájékoztatóra” sem.

A Népszava írt arról ősszel, hogy a helyi önkormányzat felajánlott egy épületet toborzóirodának, hogy a szükséges létszámú személyi állományt összeszedjék, a 444.hu riportjából pedig az derült ki, hogy ezek hamar meg is teltek, „úgy kell a börtön az alföldi kisvárosnak, mint egy falat kenyér”.

Borítóképünk illusztráció