Pintér bizalmasa a koronatanú Gyárfás zsarolási ügyében

A rendőrség feljelentés nélkül is, hivatalból készült nyomozást indítani Gyárfás Tamás megzsarolása miatt – derült ki a 90-es évek leszámolási ügyeinek felderítésével megbízott Horváth András miniszteri biztos vallomásából, amit a bűnpártolással gyanúsított volt főügyész ügyében tett – értesült hvg.hu.

  • Pálmai Erika Pálmai Erika
Pintér bizalmasa a koronatanú Gyárfás zsarolási ügyében

Horváth András – aki a 90-es évek leszámolási ügyeinek felderítésével megbízott miniszteri biztos – és a Fenyő-gyilkosság megrendelésével gyanúsított Gyárfás Tamás először még 2017-ben találkoztak, a sportdiplomata védője, Bánáti János irodájában. Ezen Gyárfás Tamás elmesélte a főrendőrnek, mikor és hogyan kereste meg őt egy ismeretlen férfi, és előbb hosszasan sorolta a Fenyő-ügy egykori főnyomozójával, Kovács Lajossal kapcsolatos sérelmeit, majd egy keveset beszélt érdemben is a vele történtekről – derült ki a vallomásból, amit Pintér Sándor bizalmasának mondott főrendőr a bűnpártolással gyanúsított volt főügyész, Ihász Sándor ügyében tett.

25 éves városi legenda kelt életre azzal, hogy tavaly április közepén Gyárfás Tamást a Nemzeti Nyomozóiroda meggyanúsította azzal, hogy ő volt a Fenyő-gyilkosságot parancsba adó Portik Tamás felbujtója. Az egykori úszószövetségi elnök elleni bizonyítékok között vannak azok a hangfelvételek is, amelyeken a Prisztás József elleni gyilkosság, valamint az Aranykéz utcai merénylet miatt azóta már jogerősen elítélt – s hangfelvételeket titokban készítő – Portik Tamással beszélget. (Még januárban ilyen titokban készített beszélgetéseket rögzítő kazettákból találtak – többek között egy kriptában is – egy kisteherautónyit a rendőrök.) Egy ilyen felvétel leiratával zsarolták meg Gyárfást (az emiatt indult ügyben ő a sértett), amiről azonban csak késve szólt a nyomozóknak, s amelyek a később felbujtás gyanúja miatt indult nyomozás alapját is képezték. Az ellene felhozott vádakat tagadó Gyárfás úgy látja, a szlovák és a magyar alvilág vele szembeni zsarolására épül az ellene indított eljárás, s emiatt lett gyanúsított a korábbi fellebbviteli főügyész is.

Túry Gergely

„Szakmai álláspontom az volt, hogy nem hangzott el összegszerűen konkrét követelés, ezért ez a zsarolás a sértett közreműködése nélkül gyenge lábakon állt” – mondta az ügyészségen Horváth András, aki ezért arra törekedett, hogy rávegye Gyárfást, tegyen feljelentést. Cserébe „hatékony és biztos” védelmet ígért a válással fenyegető feleségétől és a bosszúszomjas zsarolóktól egyaránt tartó egykori úszóelnöknek. A jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy Bánáti is hasonló véleményen volt, és még azt is felajánlotta, hogy beszél Gyárfás feleségével.

Mindezek ellenére Horváth nem járt sikerrel, így még kétszer találkoztak. Először akkor, amikor az egykori úszószövetségi elnök postaládájába bedobtak egy hangfelvételt, amin Gyárfás szerint ő és Portik Tamás beszél, de egy „összevágott zagyvaság”. Ezek után már akarta a feljelentést Gyárfás is, de csak úgy, hogy a sajtó ne tudhasson róla. A harmadik találkozójuk 2017 nyarán volt, Bánáti János irodájában. „Ekkor Gyárfás Tamás azt kérte tőlem, hogy hassak oda. hogy vele szemben az eljárást megszüntessék” - mondta Horváth. Hozzátéve „én ettől természetesen elzárkóztam, jeleztem, hogy nem is értem ezt a kérdést. Bánáti János pedig láthatóan kellemetlenül érezte magát. Ekkor Gyárfás Tamás a nemzetközi pozíciójával, illetve a nemzet érdekével érvelt” – áll a jegyzőkönyvben, azzal együtt, hogy Horváthban fel sem merült, hogy Gyárfás át akarná verni.

A dokumentum alapján a fejleményekről tudott az NNI teljes vezérkara is. Horváth ugyanis az első találkozó után beszámolt a történtekről az azóta elhunyt Bezsenyi Mihály rendőr dandártábornoknak, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatójának és Jeney Áron őrnagynak, az NNI főnyomozójának, valamint az ő közvetlen feletteseinek is. „Beszámoltam az előző napi találkozónkról, és azt elemeztük, hogy a rendelkezésünkre álló adatok alapján célszerű-e nyomozás elrendelése a Gyárfás Tamás sérelmére megvalósított zsarolás miatt” – áll a jegyzőkönyvben, amiből kiderül az is, hogy a főrendőrök arra jutottak, hogy mivel hivatalból tudomásukra jutott a bűncselekmény, szükséges lesz a nyomozás elrendelése.

Túry Gergely

Ezen túlmenően Horváth írt egy összefoglaló, értékelő jelentést is a találkozó után körülbelül 3 hónappal a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetőjének. Amiről azonban csupán annyit árult el, hogy a Gyárfással folytatott beszélgetés mellett „egy konkrét elkövetői kör napjainkban folytatott tevékenységével kapcsolatos”.

Mindez némileg árnyalja azt a képet, amit Horváth a Pesti Srácoknak adott interjúban lefestett. Eszerint Gyárfás valami miatt nem úgy viselkedett, mint egy tipikus sértett, a magatartása aggályos volt: óhatatlanul arra gondolt az ember, hogy valami olyan dolognak kellett lennie abban a levélben, amitől Gyárfás tart, és ezért nem akar együttműködni – fogalmazott a tábornok. Miközben ő az interjú időpontjában (2018. október) tudott a másik két találkozóról és arról is, hogy Gyárfás az ő jelenlétében tett feljelentést.

Főszerepben a volt főügyész

Horváth tavaly szeptemberi kihallgatása volt az utolsó érdemi nyomozási cselekmény a bűnpártolással gyanúsított korábbi fellebbviteli főügyész, Ihász Sándor ügyében. S nem mellesleg a főrendőr tanúvallomása a legfőbb bizonyíték – a védelem álláspontja szerint. „Horváth András tanúvallomásában elmondottak a gyanúsítást önmagában, minden más bizonyítéktól függetlenül is alapjaiban és teljesen megcáfolták” – áll abban a beadványban, amelyben Ihász a vele szembeni nyomozás azonnali megszüntetését kérte.

A bűnpártolás ugyanis csak „szándékosan és célzatosan valósítható meg”, vagyis pusztán nem tevéssel, illetve mulasztással nem követhető el – érvel a volt fellebbviteli főügyész. Ihász megítélése szerint a beszerzett bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy ő Gyárfás Tamásnak nem ügyészként, nem hivatalos személy minőségében eljárva, hanem magánemberként adott baráti tanácsot. Erre hivatkozva kéri a vele szembeni eljárás megszüntetését.

A gyanú szerint Ihász 2017 októberében hivatalában átvette a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek leiratát. Az átadó az utóbb felbujtással meggyanúsított Gyárfás volt, aki akkor azért fordult az ismert főügyészhez, hogy tanácsot kérjen tőle. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint Ihásznak fel kellett ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az 1998-as emberölés felbujtójának felelősségre vonásához. Ennek ellenére a törvényben előírt ügyészi kötelességével ellentétben a felmerült bizonyítékot nem adta át a nyomozóhatóságnak, hanem hivatali helyiségében tárolta.

MTI

Ehhez képest Ihász állítja, ő minden esetben Gyárfás saját döntése szerint önként választható alternatívákat és lehetőségeket mondott, kitérve azok várható joghatására is. Soha nem csak egyetlen választható lehetőséget javasolt neki. S mivel Gyárfás beszámolt neki a főrendőrrel való találkozójáról – ezt pedig a lehallgatási jegyzőkönyvek is igazolják –, így ő mindvégig abban a tudatban cselekedett, hogy a hatóság is tudott Gyárfás megzsarolásáról. Ezt erősíti meg Horváth vallomása is. „A korábban már a hatóság tudomására jutott cselekménnyel kapcsolatban ezért nekem semmilyen hatóság felé nem volt és nem is lehetett tájékoztatási kötelezettségem” – érvel Ihász, hozzátéve, ő semmilyen kötelességszegést és ebből következően bűnpártolást sem követett el.

„25 éven keresztül – ebből 15 éven át magasabb állású vezető – ügyészként dolgozva szomorú látnom az ellenem indított mesterkélt, erőltetett, minden elemében jogilag és szakmailag nyilván alaptalan eljárást... a nyomozás elrendelésétől több mint másfél éve, a gyanúsításom óta pedig közel egy év elteltével sem tudták befejezni” – áll a beadványban. Ihász egykori munkahelyének hozzáállását felháborítónak, abszurdnak minden alapot nélkülözőnek és törvénysértőnek tartja. Különösen, mert állítása szerint ő a nyomozás során mindenben együttműködött, és minden tőle telhetőt megtett az ügy gyors és tényszerű felderítése érdekében.

Átlátnak és átnéznek Magyarországon – elégett a bizalmi tőkénk a diplomácia színpadán

Átlátnak és átnéznek Magyarországon – elégett a bizalmi tőkénk a diplomácia színpadán

Hiába próbálja magát a kormány nemzetközi tényezőnek bemutatni, 15 év dúlás után hatalmas feladat lesz újjáépíteni Magyarország tekintélyét a diplomáciában – mondja Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund regionális igazgatója. Mi várható 2026 áprilisáig? Mi lenne a legveszélyesebb forgatókönyv a kormányváltás szempontjából? Mi lehet Amerika szerepe a Fidesz választási eredményében?