A Belügyminisztérium kitart a „reintegrációs őrizet” kifejezés mellett, holott a külföldi embercsempész elítéltek szabadon engedése se nem reintegráció, se nem őrizet. Viszont nem is kerül pénzbe – érvelt Rétvári Bence belügyi államtitkár.
A büntetés-végrehajtás adatai szerint 2025. június 19-ig összesen 2503 külföldi embercsempészt engedett el az Orbán-kormány – derül ki abból a tájékoztatásból, amit Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára adott a jobbikos Lukács László György országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére, és amit a 24.hu vett észre.
Az ellenzéki politikus már a kérdésében emlékeztetett, hogy amióta az Orbán-kormány 2023 tavaszán bevezette az általa reintegrációs őrizetnek nevezett elbánást az elítélt külföldi embercsempészek körében, azóta 2024 nyaráig összesen 2290, idén január 14-ig 2434 elítélt szabadult ki – ez a szám nőtt tehát tovább idén június 19-ig 2503-ra.
Rétvári válaszában felhívta a figyelmet, hogy „ennyi külföldi őrzése éves szinten közel 18 milliárd forintba kerülne a magyar adófizetőknek”, márpedig az EU tagországai nem vették át a rabok őrzését és az EU sem ad pénzt a fogva tartás költségeire vagy új börtönök építésére, ezek után álszentség elvárni, hogy őket hazai börtönökben tartsák.
Ahogy arról a HVG is írt, a magyar elítéltek esetében a társadalomba való visszailleszkedés érdekében alkalmazott, a hátralévő csekély büntetési idő bv-intézeten kívüli, nyomkövetős letöltését lehetővé tevő „reintegrációs őrizet” kifejezés a külföldi embercsempészek esetében nem értelmezhető, mert esetükben
se reintegrációról, se őrizetről nincs szó – valójában ez egy unortodox, bűncselekmény-típusra és elkövetői körre szabott amnesztia.
A hatóságok ez esetben csak megkérik a kiengedett külföldi embercsempészeket, hagyják el az országot, de a határig sem viszik el őket, csak bíznak benne, hogy tényleg elmennek, továbbá fenyegetik őket, hogy ha nem, akkor újra lecsukják őket. És meg is teszik velük, ha újra gondjuk akad a törvénnyel. Ahogy a HVG megírta,
idén január közepéig 17-szer történt meg, hogy szabadon engedett külföldi embercsempészt vittek vissza a börtönbe – például gépjárműlopás, visszaesőként elkövetett embercsempészet és bolti lopás miatt.
A külföldi embercsempészekre vonatkozó sajátos magyar szabályozás miatt egyébként az Európai Bizottság beperelte Magyarországot, mondván: ez a gyakorlat több, uniós jogszabályban foglalt tagállami kötelezettséget is megsért, valamint „súlyosan aláássa a migránscsempészés hatékony kezelésére irányuló célkitűzést, uniós erőfeszítést”.
A témához kapcsolódóan a HVG tavaly nyáron írt egy érdekes adatról. Akkor éppen 2253 szerződéses határvadász volt a rendőrségnél, és 2297 volt az elengedett embercsempészek száma. Vagyis addigra több elítélt embercsempészt engedtek ki, mint ahány, az illegális migránsokat távol tartó határvadász volt.
(Nyitóképünk illusztráció)
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
A miniszter szerint nem a MÁV munkatársain múlt, hogy nem tudtak előbb segítséget nyújtani a bajba került utasoknak.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település van Magyarországon. Játsszon velünk!
A viharkároknak mintegy 10-12 százalékát okozzák fakidőlések, ágtörések.
Az oroszok MS001 drónja már nem koordinátákkal dolgozik a csapás előtt, hanem maga választja ki a célpontokat.
