Korábban sem volt rajongója, most sem gyűlölője Orbán Viktornak Pajor Tamás dalszerző-énekes, korábbi lelkipásztor. Pajor a Magyar Hang interjújában arról is beszélt: ha igaz a kormánypropaganda állítása, hogy a betiltott Pride megtartása „Orbán mesterterve” lett volna, akkor „a gyermekvédelem ügyét csak csaliként használta a miniszterelnök”. „Nagyon átlátszó ez a hazugság, amelyre legfeljebb a kőkemény mag rezonál (…) Orbán Viktor negatív spirálba került. Régen, tehetséges középcsatárként, gólerős volt (…), most rendre csak saját hálójába talál” – fogalmazott Pajor.
A zenész úgy véli, „A Pride alapkérdése a tudományosság és a hit színteréhez tartozik, amelyet igényes és gyűlöletmentes társadalmi diskurzus keretében kellene lefolytatni. Politikai szempontból különösen fals, hogy a hatalom számára a fő cél nem a közerkölcs nevezett védelme volt, hanem sanda haszonelvű udvarlás a szélsőjobb felé.”
Magyar Péterről azt mondta: „Nem tartozom azok közé, akik azt mondják, befogott orral szavaznak Magyar Péterre. Sok szimpatikus dolgot képvisel, és vannak vitatható dolgai, túlvezérelt, néhol autokratikus személyiségjegyei. De vajon bírná-e ezt a strapát ilyen adottságok nélkül? Ha az ígéretéhez híven megteremti annak jogi lehetőségét, hogy nyolc év után egyetlen politikus se lehessen újra miniszterelnök, akkor van esély egy nagyobb fokú demokráciára, a hatalom egészségesebb vetésforgójára.”
Arról, hogy szerinte a Fidesz megpróbálna-e valódi háborús helyzet nélkül lefújni a választásokat, azt mondta: akkor a nép az utcára vonulna. „A »kész átverés show«-ra már nem nyitottak az emberek, kihátrált a Fidesz mögül a valóság. Elfogyott a Ferrari-, Armani- és Louis Vuitton-birodalom hitelességi tartaléka, a Megafon súlytalan propagandistái second hand rágógumit rágnak” – fogalmazott.
Orbán Viktor hitelességének kérdéséről úgy vélekedett: „Amikor egy újságíró nemrég Tiborcz István vagyonosodásáról kérdezte a miniszterelnököt, ő látványosan lefagyott, és enyhén viaszos tekintettel elővette a jól ismert mantrát, hogy nem foglalkozik gazdasági ügyekkel. De közben úgy tűnt, már ő sem hiszi el, amit mond. Márpedig úgy nehéz hazudni, hogy az ember nem hisz a hazugságában.”
