Nagyszabású tervekkel indul neki a májusi európai parlamenti választásnak a magyar belpolitikában eddig totálisan ismeretlen Tea Párt Magyarország. Az ismeretlenség nem meglepő - a formációt ugyanis alig egy hónapja, február 14-én jegyezte be a bíróság - az ambíciók viszont igen: a pártelnök, Mezei Roland a hvg.hu érdeklődésére nem kisebb célt határozott meg, mint az Európai Parlamentbe jutást, ahol ráadásul a (még) a Fideszt is sorai közt tudó Európai Néppárt frakciójához (EPP) szeretnének csatlakozni. Persze csak akkor, ha a Fidesz elhagyja azt, a pártelnök megfogalmazása szerint ugyanis „az oligarchakormánnyal” nem akarnak semmilyen közösséget. A választási esélyeiket firtató kérdést viszont magabiztosan hárította el, mondván:
"a meglepetés erejével szeretnénk hatni.”
A pártot a román határtól 5 km-re fekvő, dél-békési Kevermesre jegyezték be, a pártelnök pedig nem először próbálkozik politikával: Mezei Roland 2010-ben az önkormányzati választáson indult képviselőjelöltként Kevermesen, 2018 áprilisában pedig Békés megye 4-es, orosházi választókerületében indult a Független Kisgazdapárt jelöltjeként, de végül furcsa körülmények között visszalépett a jobbikos jelölt javára (a képviselői helyet az időközben 1,5 milliárdos költségvetési csalásban meggyanúsított fideszes Simonka György nyerte el, jobban mondva, tartotta meg).
Mezei a saját párt alapításába most azért fogott bele, mert nincs szerinte jelenleg olyan szervezet Magyarországon, amely liberális-konzervatív (!) értékeket képvisel. A Teapárt elnevezés pedig magyarázata szerint az amerikai polgárháborút (!) elindító, 1773-as bostoni teadélutánból (Boston Tea Party) ered (az esemény valójában a Nagy-Britannia elleni, 1783-ig tartó függetlenségi háborút indította el, nem pedig a majd nyolcvan évvel későbbi, az Egyesült Államok északi és déli államai között dúló polgárháborút – a szerk.), „amikor az adóktól megnyomorított telepesek fellázadtak”. Mezei Roland szerint ugyanis ma Magyarországon is ez a helyzet: túladóztatják, túlhajtják az embereket. A pártelnök állítása szerint a pártban helyi szervezetek helyett csak helyi csoportok működnek, amelyek „saját maguk határozzák meg a napirendjüket”.

Annak ellenére viszont, hogy a párt alig hónapja alakult és az egy hete élesedett honlapon kívül sem az interneten - a Facebookon és egyéb közösségi oldalakon, Google-keresésekben -, sem közterületeken, sem sajtóban nincs nyoma a létezésének, a tagok létszáma olyan dinamikusan nő, hogy azt sok parlamenti párt is megirigyelhetné: amikor egy hete beszéltünk a pártelnökkel, még körülbelül ezer tagot említett, kedden viszont már azt mondta: 5-7000 tagnál tartanak. (Összehasonlításképpen: az 2009-ben alakult, tehát tíz éves LMP-nek megközelítőleg 600 tagja van.)
A kérdésre, hogy népszerűsítő kampány nélkül, ilyen rövid idő alatt hogy tettek szert ekkora tagságra, a pártelnök azt mondta: személyes fórumokat (!) tartanak, „egyelőre csak baráti körben”, így ismerősök révén bővül a tagság. Sőt nemcsak a tagság, hanem nagyjából ezer fős támogatói körre is sikerült szert tenni, ezen magánszemélyek és vállalkozások (!) felajánlásaiból fizetik például a párt munkatársait. Amikor azzal szembesítettük a pártelnököt, hogy a pártfinanszírozási törvény szerint jogi személyektől – vagyis vállalkozásoktól – pártok semmilyen támogatást nem fogadhatnak el, ő kissé zavarba jött, és helyesbített, mondván, azt akarta mondani, hogy e vállalkozók magánszemélyként támogatják a szervezetet.
A párt amúgy a honlap pártfelvétel menüpontja alatt keres regionális, megyei, és helyi irodavezetőket, titkárokat, akik a leírás szerint „tevékenységüket szigorú alá–fölérendeltségi viszonyban teljesítik”, miközben „munkájuk során az egyéni felelősség érvényesülése mellett, az irodai utasítási jogkör szerepe az általános munkaviszonyhoz képest meghatározó”.
A „felvételi előszűrés”, egészségi, pszichológiai és intelligenciai (!) alkalmassági vizsgálat és elbeszélgetés után kiválasztott szerencséseknek pedig többsávos:
- beosztási illetményből
- illetménykiegészítésből
- szolgálati időpótlékból
- felsőfokú végzettség vagy nyelvtudási pótlékból
- és "egyéb feltételtől függő pótlékokból"
álló bérezés jár a leírás szerint.
Ördög a (lenyúlt) részletekben
A helyesírási hibáktól hemzsegő honlap pártprogram menüpontja sajnálatosan üres, és a pártelnök ugyancsak különös választ adott, amikor arról kérdeztük, hogy mit képvisel a párt az EP-választás általános fókuszában szereplő kérdésekben:
„Aki egy lelket is megment, olyan, mintha a világot mentené meg” – idézte például hibásan a Talmudot a párt menekültekkel kapcsolatos álláspontját firtató kérdéseinkre Mezei Roland, a következő mondatban viszont hozzátette: közös európai védelmi politikát szorgalmaznak és fontos céljuk az európai határvédelmi szervezet, a Frontex megerősítése. Európai ügyészségre a pártelnök szerint viszont nincs szükség, mert „saját magunknak kell megoldanunk a problémánkat, hogy az igazságszolgáltatás valóban független legyen”.
Ja, és az egészségügyet is szeretnénk még támogatni” – egészítette még ki legfontosabb céljaik felsorolását a pártelnök, akit a beszkennelt alapszabály szerint további négy elnökségi tag, egy pártigazgató és egy kabinetvezető, saját elmondása szerint pedig még egy hivatalvezető és egy főtanácsadó/főtanácsos is segít a pártirányításban.
Apropó alapszabály: a honlapot olvasgatva rövid idő alatt feltűnt, hogy a pártelnök tévedésekkel és ellentmondásokkal teli, meglehetősen zavaros válaszaival szemben a honlapon olvasható pártalapszabály igazán professzionálisnak mondható: olyan komoly megfogalmazások olvashatók benne, mint, hogy a párt feladata egy olyan politika képviselete, amely egyebek mellett
- érdemben csökkenti az egyenlőtlenségeket az életminőség és az életesélyek terén, előmozdítja a közszolgáltatásokhoz, környezeti és más közjavakhoz való egyenlő hozzáférést, és mindannyiunknak biztosítja az emberhez méltó élet feltételeit;
- mindenkor szem előtt tartja a jövő nemzedékek érdekeit és a hosszú távú társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóságot, a természeti értékek és erőforrások védelmét;
vagy:
a természeti környezetünket megőrző mezőgazdaság feltételeinek megteremtésével újjáéleszti a falvakat és biztosítja élelmiszer-önrendelkezésünket.
A feladatokon túl pedig 39 pontban, a legapróbb részletességgel írja le a szöveg a párt komplett működését, a kongresszus és a területi taggyűlés összehívásának menetétől az Országos Tanács (!) működésén át egészen olyan részletekig, hogy „az országos elnökség megválasztása esetén a Warren-féle STV-rendszert kell alkalmazni.”
A pártelnökkel folytatott beszélgetésünk és a professzionálisnak tűnő szöveg közti ellentmondás miatt kíváncsiságból beütöttük a Google keresőjébe az alapszabály egy részletét. A „vendégszöveg” átvételén nem mondhatni, hogy meglepődtünk, a mértékén és a forrásán viszont igen: a Tea Párt sajátjaként eladott alapszabálya ugyanis 97 százalékban megegyezik a Karácsony Gergely vezette Párbeszédével.
Amikor a szövegegyezés miatt visszahívtuk és szembesítettük vele a pártelnököt, Mezei Roland azt mondta:
„ez kizárólag véletlen lehet”.
Bár a szöveget állítása szerint nem ő, hanem a pártigazgató és a hivatalvezető írta, és „biztosan használtak is valami segédletet”, azt kizártnak tartja, hogy az egészet lenyúlták, szerinte inkább
„a Párbeszéd ötlettára lehet nagyon hasonló a mienkhez”.
Miközben a Párbeszéd alapszabályának társelnökökre vonatkozó passzusát gondosan átírták a Teáéban az országos elnök hatásköreit rögzítőre,
a kongresszus működését taglaló és több más paragrafusban benne felejtették a női társelnök és a férfi társelnök kifejezést.
Így amikor Mezei Rolandot az alapszabály olyan ellentmondásairól kérdeztük, hogy mikor tartottak kongresszust, és kit választott a testület női társelnöknek, zavaros magyarázatba kezdett, elfeledve azt is, hogy egy korábbi, EP-listaállítással kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta, hogy majd csak az EP-választás után tartanak kongresszust, mert „fontosabb dolgaik vannak”. (Ráadásul az alapszabály szerint a párt képviselőjelöltjei, társelnökei és országos elnökségi tagjai mellett a magát alapszabályt is a kongresszusnak kellene megállapítania.)
Radikális liberalizmus
A pártelnök Mezei Roland elsőre az országos elnökség tagjait sem tudta megnevezni (ezt azzal magarázta, hogy „sokféle” testületet – például "kampánybizottságot" alakítottak mostanában), a párt európai parlamenti választási listájáról és képviselő-jelöltjeiről 31 nappal a listaleadási határidő lejárta előtt pedig azt mondta: egyelőre csak a listavezető személye biztos (az ő maga lesz), „a többi még kétséges”, mert el szeretnének beszélgetni mindenkivel, „hogy ki mit szeretne” és még az etikai bizottság is megvizsgálja majd a jelölteket.
„Nyilvánvalóan rizikós, mert kevés az idő, de nem probléma”
– állította magabiztosan Mezei Roland.
A pártelnök ellentmondásba keveredett akkor is, amikor a Tea Párt szóba jöhető szövetségeseiről kérdeztük: azt mondta, a jelenlegi parlamenti pártok ki vannak zárva, inkább más liberális pártokkal keresnek szövetséget. Döbbent hallgatásunkra aztán hozzátette: nagyon kevés ilyen van, de a párt főtanácsosa segít ezek felderítésében. Pár mondattal később Mezei Roland viszont már arról beszélt, hogy kisebb pártoktól, köztük a nem éppen liberálisnak tűnő Magyar Radikális Párttól és a Magyar Nemzeti Radikális Párttól kértek tanácsot működési kérdésekben. A felvetésre, hogy ezek hivatalosan be sem jegyzett, illetve egyemberes kamupártok (voltak), a Mezei Roland a világ legnagyobb természetességével válaszolta:
„Pont azért egyeztettünk velük, hogy mit szerettek volna elérni és miért ment tönkre a pártéletük, tehát milyen buktatókat érdemes elkerülnünk”.
A pártelnök zavarbaejtő válaszai mellett szép számmal találtunk egyéb furcsaságot is a Tea Párt Magyarország után kutatva: a párt tagjaiból (ha valóban vannak ilyenek) álló, hasonló nevű, zárt Facebook-csoportnak az állítólagos 7 ezerrel szemben például csak 300 tagja van, maga a csoport viszont nem friss, mint a párt, hanem 2015-ben alakult. Igaz, kicsit más néven: az előzményekből kikereshető adatok szerint 2017 júniusáig „Független Kisgazda-, Földmunkás És Polgári Párt-Ifjúsági És Sport Tagozata néven futott a csoport, majd 2018 januárjában Független Kisgazda-, Földmunkás- És Polgári Párt - FÜGGETLEN IFJÚSÁG-ra változott, hogy aztán májusban már FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT-tá legyen, alig öt hónap múlva, 2018 októberében pedig Tea Párt—Magyarországgá keresztelje magát.

A kisgazdapárti előzmények/összefonódások nem meglepők annak fényében, hogy Mezei Roland – ahogy fentebb írtuk – egy éve még maga is az Fkgp jelöltje volt. A Tea Párt főtanácsosa pedig az a Szaniszló László, aki tíz éve a Történelmi Kisgazdapárt nevében hirdetésben keresett a pártnak megyei és területi vezetőket (a pártot akkor és azóta sem jegyezték be), később pedig egy az MDF-fel kötött állítólagos megállapodásra hivatkozva a Magyar Vidék és Polgári Párt nevében hagyott kifizetetlen számlákat és szedett rá többeket.