Megalakulása után három héttel a Tea Párt Magyarországnak máris sikerült az, ami a több, mint kétéves Momentumnak nem: az európai parlamenti választás indulójaként nyilvántartásba vette a Nemzeti Választási Bizottság. A sikert látva kicsit kutakodni kezdtünk a román határ mellől indult szervezet után, és annyi furcsaságot találtunk, hogy szinte már nem is mertünk tovább ásni. Mit nyújthat egy választónak egy magát liberálisként meghatározó, de nemzeti radikális pártoktól tanácsot kérő politikai alakulat? Nem spoilerezzük el, de akármit is, azt Karácsony Gergely sem hagyja majd szó nélkül.
Nagyszabású tervekkel indul neki a májusi európai parlamenti választásnak a magyar belpolitikában eddig totálisan ismeretlen Tea Párt Magyarország. Az ismeretlenség nem meglepő - a formációt ugyanis alig egy hónapja, február 14-én jegyezte be a bíróság - az ambíciók viszont igen: a pártelnök, Mezei Roland a hvg.hu érdeklődésére nem kisebb célt határozott meg, mint az Európai Parlamentbe jutást, ahol ráadásul a (még) a Fideszt is sorai közt tudó Európai Néppárt frakciójához (EPP) szeretnének csatlakozni. Persze csak akkor, ha a Fidesz elhagyja azt, a pártelnök megfogalmazása szerint ugyanis „az oligarchakormánnyal” nem akarnak semmilyen közösséget. A választási esélyeiket firtató kérdést viszont magabiztosan hárította el, mondván:
"a meglepetés erejével szeretnénk hatni.”
A pártot a román határtól 5 km-re fekvő, dél-békési Kevermesre jegyezték be, a pártelnök pedig nem először próbálkozik politikával: Mezei Roland 2010-ben az önkormányzati választáson indult képviselőjelöltként Kevermesen, 2018 áprilisában pedig Békés megye 4-es, orosházi választókerületében indult a Független Kisgazdapárt jelöltjeként, de végül furcsa körülmények között visszalépett a jobbikos jelölt javára (a képviselői helyet az időközben 1,5 milliárdos költségvetési csalásban meggyanúsított fideszes Simonka György nyerte el, jobban mondva, tartotta meg).
Mezei a saját párt alapításába most azért fogott bele, mert nincs szerinte jelenleg olyan szervezet Magyarországon, amely liberális-konzervatív (!) értékeket képvisel. A Teapárt elnevezés pedig magyarázata szerint az amerikai polgárháborút (!) elindító, 1773-as bostoni teadélutánból (Boston Tea Party) ered (az esemény valójában a Nagy-Britannia elleni, 1783-ig tartó függetlenségi háborút indította el, nem pedig a majd nyolcvan évvel későbbi, az Egyesült Államok északi és déli államai között dúló polgárháborút – a szerk.), „amikor az adóktól megnyomorított telepesek fellázadtak”. Mezei Roland szerint ugyanis ma Magyarországon is ez a helyzet: túladóztatják, túlhajtják az embereket. A pártelnök állítása szerint a pártban helyi szervezetek helyett csak helyi csoportok működnek, amelyek „saját maguk határozzák meg a napirendjüket”.
Annak ellenére viszont, hogy a párt alig hónapja alakult és az egy hete élesedett honlapon kívül sem az interneten - a Facebookon és egyéb közösségi oldalakon, Google-keresésekben -, sem közterületeken, sem sajtóban nincs nyoma a létezésének, a tagok létszáma olyan dinamikusan nő, hogy azt sok parlamenti párt is megirigyelhetné: amikor egy hete beszéltünk a pártelnökkel, még körülbelül ezer tagot említett, kedden viszont már azt mondta: 5-7000 tagnál tartanak. (Összehasonlításképpen: az 2009-ben alakult, tehát tíz éves LMP-nek megközelítőleg 600 tagja van.)
A kérdésre, hogy népszerűsítő kampány nélkül, ilyen rövid idő alatt hogy tettek szert ekkora tagságra, a pártelnök azt mondta: személyes fórumokat (!) tartanak, „egyelőre csak baráti körben”, így ismerősök révén bővül a tagság. Sőt nemcsak a tagság, hanem nagyjából ezer fős támogatói körre is sikerült szert tenni, ezen magánszemélyek és vállalkozások (!) felajánlásaiból fizetik például a párt munkatársait. Amikor azzal szembesítettük a pártelnököt, hogy a pártfinanszírozási törvény szerint jogi személyektől – vagyis vállalkozásoktól – pártok semmilyen támogatást nem fogadhatnak el, ő kissé zavarba jött, és helyesbített, mondván, azt akarta mondani, hogy e vállalkozók magánszemélyként támogatják a szervezetet.
A párt amúgy a honlap pártfelvétel menüpontja alatt keres regionális, megyei, és helyi irodavezetőket, titkárokat, akik a leírás szerint „tevékenységüket szigorú alá–fölérendeltségi viszonyban teljesítik”, miközben „munkájuk során az egyéni felelősség érvényesülése mellett, az irodai utasítási jogkör szerepe az általános munkaviszonyhoz képest meghatározó”.
A „felvételi előszűrés”, egészségi, pszichológiai és intelligenciai (!) alkalmassági vizsgálat és elbeszélgetés után kiválasztott szerencséseknek pedig többsávos:
álló bérezés jár a leírás szerint.
Ördög a (lenyúlt) részletekben
A helyesírási hibáktól hemzsegő honlap pártprogram menüpontja sajnálatosan üres, és a pártelnök ugyancsak különös választ adott, amikor arról kérdeztük, hogy mit képvisel a párt az EP-választás általános fókuszában szereplő kérdésekben:
„Aki egy lelket is megment, olyan, mintha a világot mentené meg” – idézte például hibásan a Talmudot a párt menekültekkel kapcsolatos álláspontját firtató kérdéseinkre Mezei Roland, a következő mondatban viszont hozzátette: közös európai védelmi politikát szorgalmaznak és fontos céljuk az európai határvédelmi szervezet, a Frontex megerősítése. Európai ügyészségre a pártelnök szerint viszont nincs szükség, mert „saját magunknak kell megoldanunk a problémánkat, hogy az igazságszolgáltatás valóban független legyen”.
Ja, és az egészségügyet is szeretnénk még támogatni” – egészítette még ki legfontosabb céljaik felsorolását a pártelnök, akit a beszkennelt alapszabály szerint további négy elnökségi tag, egy pártigazgató és egy kabinetvezető, saját elmondása szerint pedig még egy hivatalvezető és egy főtanácsadó/főtanácsos is segít a pártirányításban.
Apropó alapszabály: a honlapot olvasgatva rövid idő alatt feltűnt, hogy a pártelnök tévedésekkel és ellentmondásokkal teli, meglehetősen zavaros válaszaival szemben a honlapon olvasható pártalapszabály igazán professzionálisnak mondható: olyan komoly megfogalmazások olvashatók benne, mint, hogy a párt feladata egy olyan politika képviselete, amely egyebek mellett
- érdemben csökkenti az egyenlőtlenségeket az életminőség és az életesélyek terén, előmozdítja a közszolgáltatásokhoz, környezeti és más közjavakhoz való egyenlő hozzáférést, és mindannyiunknak biztosítja az emberhez méltó élet feltételeit;
- mindenkor szem előtt tartja a jövő nemzedékek érdekeit és a hosszú távú társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóságot, a természeti értékek és erőforrások védelmét;
vagy:
a természeti környezetünket megőrző mezőgazdaság feltételeinek megteremtésével újjáéleszti a falvakat és biztosítja élelmiszer-önrendelkezésünket.
A feladatokon túl pedig 39 pontban, a legapróbb részletességgel írja le a szöveg a párt komplett működését, a kongresszus és a területi taggyűlés összehívásának menetétől az Országos Tanács (!) működésén át egészen olyan részletekig, hogy „az országos elnökség megválasztása esetén a Warren-féle STV-rendszert kell alkalmazni.”
A pártelnökkel folytatott beszélgetésünk és a professzionálisnak tűnő szöveg közti ellentmondás miatt kíváncsiságból beütöttük a Google keresőjébe az alapszabály egy részletét. A „vendégszöveg” átvételén nem mondhatni, hogy meglepődtünk, a mértékén és a forrásán viszont igen: a Tea Párt sajátjaként eladott alapszabálya ugyanis 97 százalékban megegyezik a Karácsony Gergely vezette Párbeszédével.
Amikor a szövegegyezés miatt visszahívtuk és szembesítettük vele a pártelnököt, Mezei Roland azt mondta:
„ez kizárólag véletlen lehet”.
Bár a szöveget állítása szerint nem ő, hanem a pártigazgató és a hivatalvezető írta, és „biztosan használtak is valami segédletet”, azt kizártnak tartja, hogy az egészet lenyúlták, szerinte inkább
„a Párbeszéd ötlettára lehet nagyon hasonló a mienkhez”.
Miközben a Párbeszéd alapszabályának társelnökökre vonatkozó passzusát gondosan átírták a Teáéban az országos elnök hatásköreit rögzítőre,
a kongresszus működését taglaló és több más paragrafusban benne felejtették a női társelnök és a férfi társelnök kifejezést.
Így amikor Mezei Rolandot az alapszabály olyan ellentmondásairól kérdeztük, hogy mikor tartottak kongresszust, és kit választott a testület női társelnöknek, zavaros magyarázatba kezdett, elfeledve azt is, hogy egy korábbi, EP-listaállítással kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta, hogy majd csak az EP-választás után tartanak kongresszust, mert „fontosabb dolgaik vannak”. (Ráadásul az alapszabály szerint a párt képviselőjelöltjei, társelnökei és országos elnökségi tagjai mellett a magát alapszabályt is a kongresszusnak kellene megállapítania.)
Radikális liberalizmus
A pártelnök Mezei Roland elsőre az országos elnökség tagjait sem tudta megnevezni (ezt azzal magarázta, hogy „sokféle” testületet – például "kampánybizottságot" alakítottak mostanában), a párt európai parlamenti választási listájáról és képviselő-jelöltjeiről 31 nappal a listaleadási határidő lejárta előtt pedig azt mondta: egyelőre csak a listavezető személye biztos (az ő maga lesz), „a többi még kétséges”, mert el szeretnének beszélgetni mindenkivel, „hogy ki mit szeretne” és még az etikai bizottság is megvizsgálja majd a jelölteket.
„Nyilvánvalóan rizikós, mert kevés az idő, de nem probléma”
– állította magabiztosan Mezei Roland.
A pártelnök ellentmondásba keveredett akkor is, amikor a Tea Párt szóba jöhető szövetségeseiről kérdeztük: azt mondta, a jelenlegi parlamenti pártok ki vannak zárva, inkább más liberális pártokkal keresnek szövetséget. Döbbent hallgatásunkra aztán hozzátette: nagyon kevés ilyen van, de a párt főtanácsosa segít ezek felderítésében. Pár mondattal később Mezei Roland viszont már arról beszélt, hogy kisebb pártoktól, köztük a nem éppen liberálisnak tűnő Magyar Radikális Párttól és a Magyar Nemzeti Radikális Párttól kértek tanácsot működési kérdésekben. A felvetésre, hogy ezek hivatalosan be sem jegyzett, illetve egyemberes kamupártok (voltak), a Mezei Roland a világ legnagyobb természetességével válaszolta:
„Pont azért egyeztettünk velük, hogy mit szerettek volna elérni és miért ment tönkre a pártéletük, tehát milyen buktatókat érdemes elkerülnünk”.
A pártelnök zavarbaejtő válaszai mellett szép számmal találtunk egyéb furcsaságot is a Tea Párt Magyarország után kutatva: a párt tagjaiból (ha valóban vannak ilyenek) álló, hasonló nevű, zárt Facebook-csoportnak az állítólagos 7 ezerrel szemben például csak 300 tagja van, maga a csoport viszont nem friss, mint a párt, hanem 2015-ben alakult. Igaz, kicsit más néven: az előzményekből kikereshető adatok szerint 2017 júniusáig „Független Kisgazda-, Földmunkás És Polgári Párt-Ifjúsági És Sport Tagozata néven futott a csoport, majd 2018 januárjában Független Kisgazda-, Földmunkás- És Polgári Párt - FÜGGETLEN IFJÚSÁG-ra változott, hogy aztán májusban már FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT-tá legyen, alig öt hónap múlva, 2018 októberében pedig Tea Párt—Magyarországgá keresztelje magát.
A kisgazdapárti előzmények/összefonódások nem meglepők annak fényében, hogy Mezei Roland – ahogy fentebb írtuk – egy éve még maga is az Fkgp jelöltje volt. A Tea Párt főtanácsosa pedig az a Szaniszló László, aki tíz éve a Történelmi Kisgazdapárt nevében hirdetésben keresett a pártnak megyei és területi vezetőket (a pártot akkor és azóta sem jegyezték be), később pedig egy az MDF-fel kötött állítólagos megállapodásra hivatkozva a Magyar Vidék és Polgári Párt nevében hagyott kifizetetlen számlákat és szedett rá többeket.
Fontos volna a változás, mert aggasztó állapotban vannak a gyerekek, ezért a Bethesda Kórház szakemberei közös, családi képernyőcsökkentési programot dolgoztak ki. Nagy Péter gyerekpszichiáterrel beszélgettünk.
Ha kétségei merülnének fel, akkor nézze meg a 2025-ös év első negyedéves számait.
Az izraeli légicsapások egy Hamász-forrás szerint teljesen szétverték a terrorszervezetet, és nincs senki, aki újra tudná azt szervezni.
Tovább folytatódik a harc az egykori szövetségesek között.
Van, ahol így is majdnem negyven fok lehet ma.
Amerikai kutatóknak sikerült csodát tenniük.
Kijev rákényszerülhet arra, hogy igazságtalan tűzszünetet kössön.
