szerző:
Gergely Zsófia
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A hvg.hu megszerzett egy titkos Emmi-előterjesztést, amelyben összeszedték a Magyarságkutató Intézet „többletigényeit”.

  • Mivel az Emmi alá tartozó egészségügy és oktatás drámai helyzete folyamatosan napirenden van, az ugyanezen minisztériumhoz tartozó Magyarságkutató Intézet felállítását kritikák érték.
  • A januárban több mint 800 milliós büdzsével startoló intézet tervezett működését eddig homály fedte.
  • Megszereztünk egy titkos, az Orbán-kormány számára készült előterjesztést, amelyben összeszedték a Kásler Miklós szívügyének számító intézet „többletigényeit”.
  • A javaslat helyenként hajmeresztő missziókat vázol fel, például 3–30 éves korig formálnák a nemzeti tudatot, „minden eszköz”, így akár vloggerek bevetésével.
  • Gigantikus terveik közt szerepel a pécsi megyeháza épületében létrehozott Magyar Eredet Múzeum, míg a városligeti Vajdahunyad várában hun–magyar múzeumot nyitnának.
  • Nem tudták felvenni a tervezett létszámhoz szükséges 101 főt, ezért is pluszpénz kell, de Varga Mihály pénzügyminisztériumával vita alakult ki abban a kérdésben, túlzó-e havi 650 ezer forintos juttatás a kutatóknak.

„Egy szellemileg, kulturálisan egészséges, múltját ismerő, jövőjét igenlő, megmaradni akaró magyar nemzet építéséhez alapvetően hozzájárul” a Magyarságkutató Intézet tudományos tevékenysége – így összegzi az új, januárban felállított intézet jelentőségét az a birtokunkba került, még titkos előterjesztés, amit Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter terjeszt a kormány elé. Méghozzá egyértelmű céllal magasztalják ennyire a tárcavezető szívügyeként ismert magyarságkutatót: még több pénzt, 2021-től minden évben 1,77 milliárd forintot kérnek az intézet munkájához, de terveik szerint két új múzeumot is létrehoznának több mint 4,5 milliárd forintból.

A többletforrásokat alig fél év működés után úgy kérik a nemrég, június 14-vel elkészült dokumentumban, hogy a több mint 800 milliós költségvetéssel beindított intézmény kutatásait már a Palkovics László minisztériuma alá tartozó NKFIH is kistafírozta további 410 millióval, így már 1,2 milliárd forint landolt az őstörténetünk megújítását missziónak tekintő szervezetnél.

Ahogy a szintén lapunknak kiszivárogtatott kormányzati Emmi-előterjesztés alapján májusban két cikkben írtuk meg, hogy hogyan fejlesztenék ugyancsak milliárdokból a Petőfi Irodalmi Múzeumot kulturális „erőközponttá”, úgy – terjedelmi okokból – a magyarságkutatóról szóló javaslat pontos részleteit is két részben hozzuk nyilvánosságra. Először Kásler miniszterék grandiózus, de rengeteg közpénzt igénylő terveiről, valamint tudatformáló célkitűzéseikről olvashatnak, míg cikkünk keddi folytatásából kiderül, hogyan épül fel, és mi zajlik az Orbán-kormány által felfújt nemzeti vonalhoz passzoló, speciális kutatóközpontban – ami az MTA elleni hadjárat idején többszörösen tanulságos.

A főigazgató készítette, Kásler viszi a kormány elé

A tízparancsolatról és a magyarok eredetéről egyaránt előszeretettel megnyilatkozó Kásler Miklós és Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár hagyta jóvá a megszerzett javaslatot, amit maga az új intézmény főigazgatója, Horváth-Lugossy Gábor készített. Korábban arról írtak a lapok, hogy Horváth-Lugossyt nem jegyzik tudományos kutatóként azokon a területeken, amelyekkel az általa irányított intézetben foglalkoznak majd. A KSH műszaki osztályáról lépett elő főigazgatóvá az amúgy társasházkezelésben járatos jogász, aki a 444.hu szerint Fidesz-káderként 2010 óta több állami posztot, illetve megbízást is kapott.

Az Emmi-miniszter előterjesztéséből nem derül ki, mikor dönthet róla a kormány, azonban láthatóan már az összes minisztériumnál megköröztették, és ezek többsége egyetértően rá is bólintott. Viszont az állami büdzsé felett őrködő Pénzügyminisztériumnak, az agrártárcának és a nemzeti vagyon kezelését ellátó miniszternek észrevétele támadt, aggályaikat azoknál a konkrét részeknél ismertetjük, ahol belekötöttek Káslerék helyenként valóban túlzónak tűnő terveibe.

3 éves kortól formálnák az „egészséges gondolkodást”

A javaslatban azonban kitartóan bizonygatják: a kormánynak további forrásokat kell biztosítani az „igen széles körű” munkát végző intézetnek, hogy az „teljes hatékonysággal” képes legyen megvalósítani célkitűzéseit. Márpedig ezeket gigantikus horderejűnek állítják be, szerintük a magyarságkutató „mindezidáig példátlan lehetőséget teremtett a magyarság és a Kárpát-medence múltjának feltárására”, „a nemzettudat és az önazonosság” alakítására, a felnövekvő generációk nevelésére.

Az Emmi-javaslat 3 pontban, a következőképpen határozza meg a magyarságkutató alapcéljait:

1. „A tiszta tudomány alkalmazásával olyan eredményeket közzétenni, amelyek alkalmasak arra, hogy a fiatal generációk esetében – a 3–30 éves korosztályban – egy egészséges gondolkodás alakuljon ki”. Ezzel lehet ugyanis tudományosan megalapozni „a nemzeti identitás és emlékezet formálását”.

2. „Kitölteni a magyar tudományos közéletben meglévő hiányokat”, lefolytatni a még meg nem valósult, de a magyarság történetének megismerése szempontjából fontos kutatásokat – írják. Erről óhatatlan beugrik, hogyan kerekedett tavaly átpolitizált eredetvita abból, hogy Orbán Viktor tavalyi kirgizisztáni látogatásán meglepetésszerűen bemondta, hogy az Attila kései leszármazottainak tekinthető magyarok nyelve a türk nyelvekkel áll rokonságban.

3. Végül „meg kell szüntetni a nemzetközi lemaradást, helyreilleszteni” a magyar történelem nemzetközi megítélését és ismertségét. Ugyanis állításuk szerint problémát jelent, hogy „az amerikai, brazil, angol, spanyol, orosz, kínai, svéd stb. fiatal generációk kutatói, egyetemi hallgatói” kis számban találnak angol nyelvű leírásokat, könyveket „a Kárpát-medence, Románia, Szlovákia vagy Magyarország történetéről”.

Zászlóshajó lesznek: ezer év Szent Istvántól az Orbán-kormányig

Ezer évet átívelő hasonlattal támasztják alá az intézet létrehozásának szimbolikus jelentését, hiszen:

  • 1018-ban Szent István király Székesfehérvárt tette meg fővárossá, elkezdte az ország első bazilikájának építését, területeket foglalt vissza a szlávoktól – sorolják, vagyis „a magyar történelemben ezer évvel ezelőtt is jelentős bel- és külpolitikai események zajlottak”.
  • 2018-ban pedig a láthatjuk az Orbán-kormány „elismert belföldi és nemzetközi erőfeszítéseit”, ami mellett „még nagyobb figyelmet fordított a történelmünk megismerésének előmozdítására, a magyar identitás megerősítésére” – márpedig ennek végrehajtásában a Magyarságkutató Intézet „zászlóshajó lesz”.

Vloggereket is bevetnének az „egészséges patriotizmusért”

A megszerzett előterjesztés szerint a magyarságkutató szellemiségének egyik alkotóeleme az „egészséges patriotizmus”, így alapvető feladatuk a tájékoztatás és az „élő szemléletformálás”. „Egyik alapküldetésük a fiatal generáció irányítása a magyar történelem szeretete felé, a magyar önazonosság, a magyar identitás erősítése érdekében” – írják.

Ennek érdekében

„minden eszközzel élnünk kell”.

Ezért az intézet „minden kommunikációs eszközt birtokolni fog, használ, a nyomtatott könyveken, újságokon keresztül a YouTube vlogger csatornákig”.

Több pénz kell a vágyott 101 fős kutatóközpontra

Csakhogy „állami vezetői” szinten meghatározott, tudatformáló feladatuk megvalósításához nem kaptak elegendő pénzt – ezért az előterjesztés jelentős része annak kifejtése, milyen „eseti és beépülő forrásigények merültek még fel”. Az új intézet igen nagy, száz körüli létszámmal indulna, de a birtokunkba került anyag alapján „az intézet költségvetési támogatása csak 64 fő foglalkoztatására biztosít pénzügyi fedezetet, nem elég a célként kitűzött 101 fős” keretre. Az nem derül ki, hogy az eredeti költségvetésből miért nem futotta a tervezett létszámra, esetleg magasabb béreket adtak, vagy más kiadásokra költöttek.

Azt is megtudtuk az előterjesztésből, hogy a 64 státuszból eddig 52 helyet töltöttek be:

  • 40 fő „szakmai, ebből 33 fő tudományos munkatárs”,
  • valamint 12 fő „funkcionális munkakörben”, többségük közalkalmazottként.

„A jelenlegi tárgyi feltételek mellett a munkatársak erőn felül teljesítik” feladatukat, hiszen a megalakulásuk óta küzdenek a létszámhiánnyal. Ha ez tartósan fennáll, illetve ha elhúzódik a megfelelő „munkaterük” kialakítása, az veszélyezteti a hatékony munkát – kongatják a vészharangot.

Az intézet 2019. évi támogatása 844,7 millió forint, ehhez további 341 millió forintot kérnek ahhoz, hogy „a további 37 fő tudományos kutató foglalkoztatásához szükséges” fedezet meglegyen. Ezt 2020-tól minden évben szeretnék megkapni „bázisba beépülő többletigényként”, ami azt jelentené, hogy 2020-ban 1,186 milliárd forint költségvetési támogatást kérnek – ami már elég lenne a 101 fős működésre.

„Nem túlzó” a havi 650 ezer forintos juttatás

A „vitás kérdések” részből kiderül, hogy a Pénzügyminisztérium „túlzónak tartja”, hogy az intézeti alaplétszám 101-re bővítéséhez 341 millió forint többletámogatást akarnak. Káslerék azonban Varga Mihály szaktárcájával szemben kitartanak amellett, hogy ez szükséges, ráadásul ebben benne vannak a munkabért terhelő járulékok is.

A még „felvenni tervezett, tudományos fokozattal rendelkező kutatók esetén havi 650 ezer forint összegű személyi juttatással kalkuláltunk, ami álláspontunk szerint nem túlzó”

– szögezik le. Valószínűnek tűnik, hogy nem egységesen keres az intézetben minden tudományos kutató ennyit, de nem derül ki az anyagból, hogy ez átlagnak vehető-e, illetve hogyan jött ki, csak az, hogy ez a „havi összeg tartalmazza minden rendszeres és nem rendszeres juttatás összegét”.

Ennek alátámasztására a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel példálóznak, „amely 93 fő foglalkoztatása mellett 1,200 milliárd forintot kap. Lapunk még 2013-ban írt az akkor szintén újnak számító „fantomintézetről”, aminek eltitkolt működéséről az Átlátszó évekkel később is közadatigényléssel tudott csak információhoz jutni.

Állítják, hogy „példamutató gazdálkodást” folytatnak, „a közpénzek felelős és hatékony felhasználásával”, ugyanakkor az tűnik ki az anyagból, hogy az ezt biztosító, összesen 30 belső szabályzatot még létre kell hozni „rövid idő alatt”, miközben már január óta működnek költségvetési szervként.

A még több közpénzt azonban nemcsak az eredetünket kutatók fizetésére kérik Káslerék, forrás kell az egyes tudományterületeken dolgozó Kutatóközpontok „többletigényeire” és az épületeik felújítására is, a legfőbb tételeket ebben a táblázatban szedtük össze:

A legnagyobb egyszeri tételt, 4,5 milliárd forintot (1 milliárdot 2021-ben, további 3,5 milliárdot 2022-ben) arra költenék, hogy Pécs történelmi belvárosában, a Széchenyi tér 9. szám alatt található ingatlanban „megfelelő színvonalon” létrehozzák a Magyar Eredet Múzeumot. A csak ingatlanként emlegetett épület jelenleg a pécsi Megyeháza, amit az előterjesztés szerint a polgármester, Páva Zsolt, valamint a város – az anyagban név szerint nem pontosított – országgyűlési képviselője „javasolja” a magyarságkutató számára „szakmai célokra”.

„A hely adja magát”

- írják a jelenlegi megyeházáról, hiszen egy egyetemi városban, „új helyszínen vonná be a vidéket a magyar kultúra vérkeringésébe”. Ráadásul „Baranya megye régészeti forrásokban páratlanul gazdag”, „Nagy Lajos király, illetve Janus Pannonius városa pedig méltó egy, főleg a fiatal generációk számára kialakítandó, eredeti leleteket bemutató és modern eszközökkel működő múzeum befogadására”. A Délvidék és Horvátország közelsége is indokolja szerintük az új eredetmúzeum létrehozását, ami hozzájárulna identitásunk erősítéséhez is.

A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea viszont a tervvel kapcsolatban azt jelezte, hogy „az ingatlan helyzete meglehetősen összetett”. Hiszen itt nemcsak a Baranya Megyei Önkormányzat működik, de több központi költségvetési szerv helyi kirendeltsége is, a kezelője pedig jelenleg a megyei kormányhivatal. „A megyeházára a Baranya Megyei Önkormányzat is igényt jelentett be, ezért az MNV Zrt.-nél jelenleg is folyamatban van a használati viszonyok rendezése, méghozzá úgy, hogy a kormányhivatal vagyonkezelői jogát várhatóan megszüntetik – derül ki, miközben Káslerék ötletét véleményezi.

Az előterjesztés készítői ebben kompromisszumkészek: még egyszer ugyan hivatkoznak rá, hogy ők „Pécs országgyűlési képviselőjének és polgármesterének megkeresése alapján” jelölték meg pont a megyeházát a leendő eredetmúzeum helyszínéként, de jelzik, hogy más ingatlan is megfelelő lehet a városban.

Hun–magyar múzeum a Városligetbe ősi népünk „létjogosultságáról”

Az Emmi-javaslat még tovább megy: 150 millió forintból Vajdahunyad várának egy részében létrehoznák a Hun–magyar Múzeumot. Ez „a Városligetben óriási dolog lenne” – írják – az új múzeum „megfelelő színvonalú berendezése után, a – néhol interaktív – tárlaton végighaladva sem magyar, sem külföldi látogató számára nem lenne több kérdés, a magyarság, mint ősi nép létjogosultságát [tekintve] Európában és a világban”. A múzeum anyaga a magyar és a külföldi látogatóknak bizonyítaná évezredes kultúránkat, a kereszténységet védő szerepünket is a történelemben és meghatározó szerepünket a Kárpát-medencében, illetve Európában – teszik hozzá.

Turisták „új tudattal”, mert nekünk tisztelet jár

„Cél, hogy a hozzánk látogató turisták új információkkal, tudattal hagyják el Magyarországot, amelyre ezentúl a ’szocialista blokk’ helyett Európa szervező, Európát mindannyiszor megvédő, erős magyar államra gondoljanak, amely országnak és népnek elismerés, és tisztelet jár” – olvasható a javaslatban.

Erre Káslerék a Vajdahunyad várának egy adott részét szeretnék megkapni, miközben a jelenlegi funkcióját is megtartanák, hiszen itt jelenleg a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár található. Az emiatt illetékes Agrárminisztérium viszont nincs elragadtatva az ötlettől, az előterjesztés szerint „ragaszkodnak ahhoz, hogy itt továbbra is a mezőgazdasági múzeum működjön, más célú hasznosításhoz nem járulnak hozzá”.

Erről nem mondanának le a magyarságkutatók olyan egyszerűen, mint a pécsi megyeházáról: az Emmi-anyag továbbra is indokoltnak tartja, hogy a Városligetben található, évente „sok ezer turistát” vonzó turisztikai központjának egy részében kialakíthassák a Hun–magyar Múzeumot.

Monumentális Attila-emlékművet is felállítanának Káslerék

Cikkünk folytatásában nyilvánosságra hoztuk az emberminiszter további javaslatait: emlékmű állítása a hun királynak, egy hagyományőrzősport-központ és egy világszerte, a legnagyobb egyetemeken terjesztett saját szakfolyóirat a magyarságkutatás eredményeinek publikálására. Az is kiderült, hogy az intézet egy „méltó és impozáns” épületet szeretett volna, de be kellett érniük más helyszínnel, aminek a felújítására is pluszpénzt kérnek a kormánytól. Eddig nem lehetett tudni, mégis kik dolgoznak a NER új őstörténet-kutatójában, ezért a megszerzett anyagban szereplő munkatársak nevét is közzétettük - ezt részletesen itt elolvashatja.

Horváth-Lugossy Gábor főigazgató foglalta össze a magyarságkutatás nagyívű terveit az előterjesztésben
©

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Naponta 2-3 embert gázolnak el zebrán. Ez az egyik legtipikusabb, miért – videó

Naponta 2-3 embert gázolnak el zebrán. Ez az egyik legtipikusabb, miért – videó

A magyarok nem kis része szerint azért kamu a holdra szállás, mert az ember nem élhet túl egy ilyen utat

A magyarok nem kis része szerint azért kamu a holdra szállás, mert az ember nem élhet túl egy ilyen utat

Nem lesz "tulipán" alakú torony Londonban

Nem lesz "tulipán" alakú torony Londonban

Hatvanmilliót számlázott ki agresszív utasának egy brit légitársaság

Hatvanmilliót számlázott ki agresszív utasának egy brit légitársaság

Ősszel érkezik Iggy Pop új albuma, a címadó dalt már meg is hallgathatja

Ősszel érkezik Iggy Pop új albuma, a címadó dalt már meg is hallgathatja

Ezüstérmes Szatmári András a budapesti vívó-vb-n

Ezüstérmes Szatmári András a budapesti vívó-vb-n