Biharvári Gyuláné augusztus végén írt levelet Orbán Viktornak, a Magyar Szociális Fórum oldalán közzétett írás szerint úgy fogalmazott, hogy ellehetetlenült, megakadt a hivatali ügyek intézésében. Leírta, ő is, férje is kerekesszékhez vannak kötve. A férfiról azt írta, hogy

három agyvérzés után azért nem tudja élvezni az én segítségemet már, mert én magam is agyvérzésben lebénultan, kerekesszékhez kötötten élek.

A férjét idősotthonban helyezte el a nő, de folyamatosan látogatja, segít, amiben tud. Azonban évek óta húzódott a férfi gondnokság alá helyezésének ügye, csak 2019 tavaszán lett a felesége egyben a gondnoka. „A kálváriánk viszont csak ezután kezdődött.”

A férfi rokkantsági ellátottból öregségi nyugdíjassá vált, így a vonatkozó jogszabályok alapján választhatott, hogy a rokkantsági ellátását kéri, vagy azt öregségi nyugdíjra váltsa át. (Mivel korábban a férfinak jó munkahelye volt, magas fizetéssel, a nyugdíj mellett döntöttek.) Kiderült, a nő hiába jelentette be hivatalosan írásban többször is azt, hogy ő a férje gondnoka, és az ő lakcímére küldjék a hat hónapra visszamenőleges járandóságát és a nyugdíjat, a pénz nem érkezett meg, ezért írt levelet Orbánnak.

„Újra és újra (3-szor is) rossz címre próbálták kézbesíteni a férjem pénzét hónapok óta. Ezeket a mai napig sem kaptam meg. Nem elég az, hogy a kézbesítési címet rendre-módra elírták, hanem az ügyintézést is akadályozták azzal, hogy a férjem állítólag nem kapott öregséginyugdíj-törzsszámot sem, így nincs hivatkozási alap arra, hogy milyen jogcímen kérném utána mint gondnok a járandóságát. Ezek miatt a hivatali adminisztrációs ügyintési hibák miatt, a mai napig nem kaphattunk egyetlen forintot sem. Hiába próbálkoztam az öregségi nyugdíjának az elintézésével, eddig mindenhol falakba ütköztem.”

Augusztus végi levelében úgy fogalmazott, az államigazgatási területen végbevitt spórolás veszélyezteti a kormányhivatalok, a nyugdíjintézetek működését, melynek kárát a saját bőrükön érzik az érintettek. „Tapasztalataim szerint már nemcsak az egészségügyi ellátórendszer, de a nyugdíjrendszer és a hivatalok működése is lélegeztetőgépre van kapcsolva.”

Feltette a kérdést:

milyen jogon várja el az állam tőlem azt, hogy hónapokon keresztül én előlegezzem meg a magyar állam helyett a férjem nyugdíja szerint előírt idősotthoni elhelyezés térítési díjának a megfizetését a saját rokkantsági ellátásomból és a fogyatékossági támogatásomból, csupán azért, mert a hivatalokban nincs elég személyzet, és emiatt a hibák sorozatát követik el az ügyintézők?

A Magyar Szociális Fórum most azt írja, a levél célba ért, ugyanis

a Miniszterelnökség közbenjárt, az agyvérzésben megbénult kerekesszékes férfi megkapta végre törzskártyáját és nyugdíját, gondnoka és felesége pedig átvette a járandóságot.

Kiderült, a levél kelte és nyilvánosságra kerülése után egy héttel elintéződött az ügy. Biharvári Gyuláné köszönetnyilvánítást is közölt, azt írta, a levél után telefonon keresték még aznap a Miniszterelnökségtől, majd néhány nappal később az Emberi Erőforrások Minisztériumából is. Ők megígérték neki, hogy utánanéznek ügyének. Majd szeptember elején a pénzt is megkapta.

(Kiemelt kép: Túry Gergely / HVG, illusztráció)