A Kúriához fordult Karácsony Gergely, mert szerinte tévesen mondta ki a Nemzeti Választási Bizottság, hogy Gulyás Gergely miniszter szavai nem minősülnek kampánytevékenységnek. A főpolgármester-jelölt a TASZ jogi segítségével vitte tovább az ügyet.

Az Alaptörvény nem írja elő az állami szervek semlegességét a választási kampányban, ezért a Kúria helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, amely elutasította Karácsony Gergely főpolgármester-jelöltnek a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely szavai miatt benyújtott kifogását.

Az ellenzéki főpolgármester-jelölt azért fordult a Fővárosi Választási Bizottsághoz (FVB), mert Gulyás Gergely szeptember 12-én, a Kormányinfón arról beszélt, a Tarlós István főpolgármester és Orbán Viktor miniszterelnök közötti megállapodás politikai megállapodás, amely "kettejük között érvényes". Azt is mondta, hogy "aki alkalmas főpolgármesternek, az együttműködést keres a kormánnyal, aki alkalmatlan, mint Karácsony Gergely, az pedig elutasítja az együttműködés lehetőségét és hadállásnak tekinti a főpolgármesteri tisztséget".

Karácsony Gergely szerint a miniszter szavai sértik a választás tisztaságának, a jelöltek közötti esélyegyenlőségnek és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak a választási alapelvét.

Mint korábban beszámoltunk róla, a politikus kifogását az FVB áttette az NVB-hez, a kifogást a Nemzeti Választási Bizottság 8:5 arányban elutasította. Rádi Péter elnök azzal érvelt, hogy Gulyás jogszabályba foglalt kötelessége volt, hogy tájékoztassa az embereket arról, hogy nem lesz pénz, ha Karácsony lesz a főpolgármester. Az ellenzék delegáltjai támadták az érvelést, de végül leszavazták a beadványt.

Karácsony Gergely bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, ám ezt a Kúria elutasította és helybenhagyta az NVB határozatát. A Kúria szerint, a választási eljárási törvény szerint nem minősül választási kampánynak az állami szerveknek - így a kormánynak és tagjainak - jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.

A végzés szerint a Kúria áttekintette a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatát is és úgy találta, az engedi a párt- és kormánykommunikáció keveredését.

Ezért a Kúria arra jutott: Magyarország Alaptörvénye nem írja elő - az egyébként nem semleges természetű - állami szervek semlegességét a választási kampányban, ezért helybenhagyta az NVB határozatát. A Kúria végzése jogerős.