Tetszett a cikk?

Azt egyelőre nem tudni, hogy végleg eltörölték-e a kötelező nyelvvizsga követelményét, vagy csak elhalasztják azt, de ha a kormány elfogadja Palkovics László javaslatát, diákok ezrei lélegezhetnek fel. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke mindenesetre nem örül.

"Megdöbbentem, talán nem ez lenne a helye egy ilyen bejelentésnek" - mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke pár perccel azután, hogy Schanda Tamás államtitkár egy szakmai konferencián bejelentette, az Innovációs és Technológiai Minisztérium azt javasolja a kormánynak, mégse legyen 2020-tól felsőoktatási felvételi követelmény a nyelvvizsga.

Az MTI szerint Schanda azt mondta, azt javasolják, hogy "a kötelező nyelvvizsga követelmény kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül", azonban helyszíni információink szerint az államtitkár úgy fogalmazott, a bevezetés elhalasztását, illetve felfüggesztését javasolják majd. Nem mindegy a megfogalmazás: utóbbi alapján ugyanis arról van szó, hogy később mégis nyelvvizsgához kötik majd a bejutást. Kérdéseinket elküldtük az ITM-nek, amint válaszolnak, a cikket frissítjük.

A teljes halasztás/eltörlés meglepő azok után, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium korábban konzekvensen tagadta, hogy könnyítenének a szabályokon, és mindig azzal érveltek, hogy öt éve ismert követelményről van szó. Múlt héten látszott csak az enyhülés, miután Palkovics László egyeztetett a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökével, a Roma Szakkollégiumok, valamint a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületével, majd közölte, a javaslataikat meghallgatta és aggályaikat előterjeszti kormányülésen.

A HÖOK javaslata lehetett nyerő

Azt, hogy a szervezetek mit javasoltak, nem árulta el a miniszter. Az említettek közül a HÖOK sajtófőnökével, Budai Marcellel tudtunk beszélni, aki elmondta, fő javaslatuk az volt, addig ne tegyék kötelezővé a nyelvvizsgát, míg hozzá nem igazítják a Nemzeti Alaptanterv kompetenciakritériumait. Jelenleg ugyanis a középiskolákban B1 szintre, vagyis alapfokig kell felkészíteni a diákokat. Egy két évvel ezelőtti kutatás szerint a gimnáziumoknak csak a 10 százaléka képes arra, hogy a tanórákon átadott tudással a diákjaik közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát tehessenek le és ne legyen szükség magánórákra.

©

A HÖOK-nak volt még más javaslata is arra az esetre, ha ezt nem fogadná el Palkovics, vagy a kormány, például, hogy ha mégis bevezetik jövőre a szabályt, a kellő pontszámot elérő diákok kapjanak egy év haladékot a nyelvvizsga megszerzésére. Ők a HÖOK javaslata szerint ugyanúgy tanulhattak volna, mint a nyelvvizsgával felvett társaik. Pár hete több egyetemi forrástól is azt hallottuk, ez lehet a könnyítés iránya, ehhez képest most úgy tűnik, a HÖOK első javaslatát vehette figyelembe az ITM.

Budai a bejelentés után azt mondta, örülnek a javaslatnak és várják a kormány döntését, de jó jel, hogy a minisztérium ezt támogatja. Azzal egyetértenek, hogy a hallgatók beszéljenek nyelveket, de ez nem működik megfelelő képzés nélkül. Szerinte több nyelvi tanárra és jobb képzési rendszerre lenne szükség, jó pár év, mire a feltételek teljesülhetnek. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke, Rozgonyi Zoltán szerint a követelmény elhalasztása önmagában nem old meg semmit, egy "nagyobb erőfeszítést igénylő szembenézésre" és egy közoktatás-fejlesztési programra lenne szükség.

A tanárképzést nagyon megborította volna

Budai szerint az ITM az adatokat átnézve dönthetett a könnyítés mellett, ugyanis látszott, 20 ezer diák szorulhat ki a felsőoktatásból, a főként nemzetstratégiailag fontos szakokról. A HVG által lekért adatok szerint van olyan egyetem, ahol az alap és osztatlan képzésre jelentkező diákok 40 százalékának volt csak nyelvvizsgája, a tanárszakokon különösen rossz a helyzet.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter nem tartja jó döntésnek a nyelvvizsgakövetelmény lefújását, a lépés is későinek tűnik: tapasztalatai szerint a diákok nagy többsége tett erőfeszítést, hogy meglegyen a nyelvvizsgája, sokkal többen jártak nyelvi fakultációra is. Győrben például az egyetem is felismerte a problémát, jelképes áron tartott nyelvi képzést a végzős középiskolásoknak.

Noha a központokban letett nyelvvizsgák száma érdemben nem nőtt, az emelt szintű nyelvi érettségit tevőké igen: Horváth azt mondja, a korábbi 30-hoz képest a most október-novemberi vizsgaidőszakban 300 diák tett emelt szintű nyelvi érettségit, amivel kiválthatja a nyelvvizsgát.

Szerinte lefújás helyett több energiát kellett volna fordítani a felkészülésre, de ő nem a kormányzatot hibáztatja, az iskoláktól, diákoktól várt volna nagyobb erőfeszítést.

Az nem rossz cél, hogy jobb lenne komolyabban venni a nyelvtanulást, ez pedig egyfajta motiváció volt, még ha kellemetlennek is tűnt.

Ez nem arra motiválja majd a diákokat, hogy tényleg elkezdjenek tanulni.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Kínában rálicitáltak a 7-es BMW hatalmas hűtőrácsára is

Kínában rálicitáltak a 7-es BMW hatalmas hűtőrácsára is

Zsinórt feszített az út fölé, kerékpárosok akadtak fenn rajta

Zsinórt feszített az út fölé, kerékpárosok akadtak fenn rajta

Ursula von der Leyen: Vétó helyett az Európai Bírósághoz forduljanak a magyarok és a lengyelek

Ursula von der Leyen: Vétó helyett az Európai Bírósághoz forduljanak a magyarok és a lengyelek