„Miért 21, elsőre nem találnak el?” Állítólag így viccelődött éppen húsz éve Göncz Árpád a washingtoni protokollosokkal, amikor felkészítették, hogy államfőnek kijáró 21 díszlövéssel fogadják a Fehér Házban. Verébre viszont még képletesen sem lőnek ágyúval: a munkalátogatáshoz, amelyen most Orbán Viktor és korábban több elődje is részt vett, Szellem rovatunk etikett-útmutatója szerint semmilyen felhajtás nem jár, mindössze egy rövid megbeszélés az Ovális Irodában. A rutinszerű pofavizitet ettől még nagyszerűen el lehet adni külpolitikai bravúrként, ami meg is történt, valójában azonban a diplomácia kulisszái mögött komoly tetemrehívás zajlik. Magyarországnak színt kell vallania, hogy az orosz vagy az amerikai érdekeknek kedvez energiapolitikájában. Ami zsebre megy. Hogy kinek a zsebére, és hogy miként lavíroz a kormányfő a saját oligarchái, az energiaárakat manipuláló rezsicsökkentés és az amerikai elvárások között, arról Gazdaság rovatunkban olvashatnak.

Orbán Fehér Házból posztolt fotója mindenesetre jól illeszkedik a közösségi médiában róla felépített személyi kultuszhoz, aminek diszkrét szocreál báját leginkább Majakovszkij Beszélgetés Lenin elvtárssal című versének szavai fejezik ki. Azzal a különbséggel, hogy Orbán nem a szobánk, hanem a Facebook faláról néz le ránk, a többi szóról szóra stimmel: „Homloka ráncában az emberiség, hatalmas homlok, hatalmas ész.” Magyarország rovatunk összesítése szerint az elmúlt egy évben magáról megosztott videókon többnyire gyűlöletkarmesterként fellépő kormányfő a fotók többségén főleg távoli országokban, külföldi politikusok társaságában szerepel, egyházi méltóságokkal pózol, a képeken látható leggyakoribb díszlet pedig sportlétesítmény. Parlamentről, kormányról, pártokról szó sem esik.

A virtuális valóságban a miniszterelnök üzleti ügyekkel sem foglalkozik, nyilván ezért nem szerepel mostanában a vejével közös fotón, holott lenne mire koccintaniuk egy kupica házi pálinkával. Mire Tiborcz Istvánnak József Attilával szólva 32 éve elszelelt, már millióban számolva sem kell a havi kétszáz felől aggódnia: 35 milliárd forintos vagyonával egy csapásra a 32. helyre ugrott a leggazdagabb magyarok listáján. Címlapsztorink végigkíséri, hogy Simicska Lajostól és Lázár Jánostól kezdve Adnan Polatig és Ghaith Pharaonig hány keresztapa egyengette az útját, hogy a legifjabb hazai tízmilliárdos legyen. A kastélyokban és palotákban testet öltő eredeti tőkefelhalmozáshoz a nem épp feddhetetlen kapcsolati hálón kívül kellett persze a közbeszerzési és uniós pályázatokon elnyert sok milliárd forintnyi közpénz és olyan módszerek, amelyeket az EU csalás elleni hivatala – mindhiába – kifogásolt.

Tiborcz szerencséje, hogy nem a sebész felmenői nyomdokain haladt. Ha ugyanis a 35 milliárdot elosztjuk az Orbán Ráhellel kötött házassága óta eltelt több mint 2 ezer nap 24 órájával, akkor kiderül, hogy minden egyes órában 700 ezer forintot keresett. Épp a százszorosát annak a 7 ezer forintos óradíjnak, amit azok az orvosok kapnak, akiket külsősként szerződtetnek a krónikus munkaerőhiánnyal küzdő kórházak. Utóbbiról a budapesti sürgősségi centrumok hétvégi összeomlása kapcsán szintén Gazdaság rovatunkban írunk.

Ha díszlövésekkel nem is, de egy díszes kiadvánnyal mi is megleptük magunkat és olvasóinkat közelgő születésnapunkra, HVG 40 című kiadványunk már kapható az újságárusoknál. Negyven év, stílszerűbben szólva XL évfolyam több mint 2000 lapszámából válogattunk címlapokat, fotókat, hírmorzsákat, idézeteket képes történelemkönyvünkhöz, amelyhez irodalmi csemegét is mellékelünk. Tartsanak velünk a nem mindennapi időutazásra!

A szerző a HVG felelős szerkesztője