A magyar nép a legsötétebb időkben is megőrzi a humorát, és ez segíti abban, hogy minden vihart átvészeljen – szokták mondani büszkén a nemzeti karakterről. Néha mégis szembetalálja magát az ember olyan helyzetekkel, amiket nem szabadna elviccelni. Ilyen például az, amikor magyar újságírókat tagadnak ki a nemzetből: előbb szavakban és rajzokban alázzák őket, majd az arcmásukat plakátra téve hergelik ellenük az amúgy is agresszív szélsőjobboldali közeget. Ahogy a Magyarország rovatban leírjuk, most indexes kollégáink, Miklósi Gábor és Dezső András állnak a támadások kereszttüzében, de a nacionalista indulatokat szító orgánumok belekeverték az ügybe a HVG szerkesztőjét, Hont Andrást is. Őket támadják, de

a céljuk mindenki megfélemlítése, aki a sajtóban vagy csak a saját nyilvánosságában hangot adna a nekik nem tetsző véleménynek.

Mert a kormánynak is van ám „politikai korrekt” beszédmódja: kisajátítja a kifejezéseket, amelyekkel aztán csak ő mondhatja meg, ki a magyar, és jaj annak, aki az ő védett szavai vagy dalai ellen vét.

Könyörületet egyébként sem mutatnak. Ha őket éri vélt vagy valós sérelem, akkor minden eszközzel keresik a bosszú lehetőségét. Erről szól Magyarország rovatunk másik cikke. Hajtóvadászat folyik ugyanis ezekben a napokban a Borkai Zsolt ügyét nyilvánosságra hozók ellen. A feltételezett korrupció helyett a hatóságokat az foglalkoztatja, hogyan hozhatták valakik ilyen helyzetbe Győr polgármesterét és a Fideszt. Sokat elmond a jelenlegi magyar igazságszolgáltatásról, hogy Borkai továbbra is nagy mellénnyel bizonygathatja az igazát, míg a szórakoztatására az Adriára vitetett nők már rács mögé kerültek.

Valóban mindenkire egyaránt vonatkoznak a törvények? Ez az elméleti kérdés foglalkoztatja Izraelt is, ahol vádat emeltek Benjamin Netanjahu kormányfő ellen, de ő puccsot kiáltva kapaszkodik a székébe. Ezt a kérdést szegezi neki az amerikai polgároknak Adam Schiff demokrata kongresszusi képviselő, aki a Donald Trump elleni alkotmányos vádemelést készíti elő. És ez a kérdés lett András herceg veszte, akitől a Windsor-ház most veszi el Nagy-Britannia képviseletének jogát, mielőtt bukna a korona is. Ezeket a történeteket Világ rovatunkban olvashatják.

Hogy a szabályokat Magyarországon szelektíven értelmezik azok, akik a betartásukkal meg lettek bízva, az Gazdaság rovatunk cikkeiből is kiolvasható. Mészáros Lőrincet és körét úgy táplálja a Magyar Nemzeti Bank kötvényprogramja, hogy kedvezményezett cégeik valójában bóvli minősítés alá esnek. Csak legyintenek erre az illetékesek, legfeljebb majd pampog Brüsszel a tiltott monetáris finanszírozás miatt. Közben a pápai önkormányzat ötmillió forintot hajt be Gyekiczki Andráson egy holokausztkiállítás vitatott okokból történt megcsúszása miatt. Az előírások párthűség alapján való újraértelmezése konkrét katasztrófához is vezethet, derül ki Fókuszban rovatunk cikkéből. A leépített magyar környezetvédelem lépten-nyomon a Mészáros neve alatt futó üzemekbe ütközik, márpedig

ha a fél ország az övé, akkor a feltörő bűzhöz is köze van.

Ki meri megmondani a hatalmasságnak, hogy rá is vonatkoznak a szabályok?

Voltak azonban páran, akik nem bagatellizálták el a nagy ember viselkedését – dokumentálja a Magyarország rovat. Ők nem adták fel az igazságért folytatott harcot, nem legyintettek az akadályok láttán, és nem ütötték el viccel az egészet. A Katona József Színház tagjainak az érdeme, hogy bizonyították mindenkinek: a humortalan cselekvés jobb, mint a frappáns szöveggel tűrt borzalom.

A szerző a HVG vezető szerkesztője.