Az egy dolog, hogy a koronavírus miatti veszélyhelyzet bevezetése óta már nem a forgalmi dugókban lélegezzük be a kipufogógázt, de azzal, hogy otthon maradunk, fűtünk és főleg a kertben égetjük az avart és a szemetet, valójában sokkal nagyobb károkat okozhatunk a környezetünknek és egymásnak - végső soron elősegítve a koronavírus terjedését is.
Már kezdhettünk fellélegezni, amikor kiderült, hogy a veszélyhelyzet óta tapasztalható forgalomcsökkenés miatt tisztul a levegő. A levegőszennyezést mérő szondák adatai szerint egy hét alatt a harmadára csökkent a kipufogógázak koncentrációja Budapesten. A szennyezettség országosan is csökkenni látszott, főleg, miután a múlt héten a széláramlatok nagytészt kifújták az országból és az egész térségből a légszennyező anyagok. Az időjárási viszonyok változásával újra megemelkedett több mutató (csütörtökön ráadásul egy Kazahsztánból érkezett porfelő miatt a szállópor-koncentráció már a riasztási fokozat szintjét súrolta).
Hiába ürültek ki az utcák, a forgalom drasztikus csökkenésének kevés hatása van a levegő szállópor-koncentrációjára. "A kipufogógázok országos szinten a szállópor-koncentrációnak mindössze tíz 10 százalékáért felelősek (értelemszerűen főként a forgalmas utak mentén), a szállópor döntően a lakossági szilárd tüzelésből, égetésből kerül a levegőbe" - magyarázta a hvg.hu felkérésére Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. Azaz, még ha teljesen le is állna a közlekedés Magyarországon, akkor is csak elenyésző csökkenést látnánk a szállópor-koncentrációban.
Kipufogtunk, befűtünk
A különbség akkora, hogy a Levegő Munkacsoport korábbi téli mérései is lényegesen rosszabb levegőminőséget mutattak több pilisi és mátrai településen, mint fővárosi Múzeum körúton - jóval a koronavírus-járvány előtt. Ez pedig egyértelműen a szilárd tüzelés rovására írható.
Ráadásul a füstöt a széláramlatok befújják Budapest belső kerületeibe is, így itt is növekszik a lakossági égetésből származó légszennyezés.
Az aránylag magas - bár változékony - szállópor-szennyezésnek ebben az időszakban az a fő oka, hogy még nem ért véget a fűtési szezon, de már elkezdődött a tavaszi kerti (avar- és hulladék-) égetés időszaka. A fűtési és nyílttéri égetések hatása pedig elsősorban a szállópor koncentrációjában jelentkezik. Ezen belül a 10 mikrométernél kisebb részecskék (PM10) koncentrációja a napokban szerte az országban meghaladta a napi egészségügyi határértéket a hivatalos mérőállomások adatai szerint, a 2,5 mikrométernél kisebbeké (PM2,5) pedig az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott határértéket. A szakemberek pénteken és szombaton is inkább további romlásra, semmint javulásra számítanak.
Tűzre velünk
A fűtési szezon végével egyre inkább a kerti avar- és hulladékégetés okozta légszennyezés lesz a meghatározóbb. Az avarégetés önmagában is komoly szennyezést okoz, de Lukács András azt még aggasztóbbnak tartja, hogy rengeteg az illegális hulladékégetés,
a bálás ruhától az autógumiig szinte képzelhetetlen, mi mindent tűzre dobnak az emberek, a szobában és a szabadban is.
- mondja.
A Levegő Munkacsoporthoz egyébként évente ezres nagyságrendben érkeznek erről panaszok, jellemzően a szomszédoktól, de a múlt héten még a fűtési időszak átlagához képest is több bejelentést kaptak. Pénteken valaki arról panaszkodott, hogy hiába csökkent a forgalom, maszkban kellett kerékpároznia – és nem a koronavírus miatt.
Jellemzőek az olyan bejelentések, mint amit nemrég a XVIII. kerületi Ganz-telepről kaptak:
Ebben a csodálatos szép időben is ontják a szemét, lom, festett, lakkozott, műanyaggal bevont pozdorja bútor (kezelt fa) borzalmas büdös, mérgező füstjét.
Az avar és kerti hulladék égetése nem csak a Levegő Munkacsoportot aggasztja, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára teljesen be is tiltaná. Gyergyák Ferenc, aki régóta foglalkozik a lakossági égetések problémájával, azt kérte az önkormányzatoknak írt levelében, hogy hívják fel a lakosokat: amennyiben rendelkeznek alternatív fűtési móddal, ne fűtsenek szilárd hulladékkal.
Vírushordozók
Az égetés miatt a levegőbe kerülő szállópor és általában a szennyezett levegő jelentősen súlyosbíthatja a koronavírus-járvány következményeit is. A légszennyezés által legyengített szervezet ugyanis kevésbé ellenálló a fertőzéssel szemben, így a megbetegedések súlyosbodhatnak, a halálesetek pedig növekedhetnek. Ez azért is így van, mert a szennyezett levegő és a koronavírus elsődlegesen ugyanazokat a szerveket támadja meg (szív, keringési rendszer, légzőszervek). Ráadásul a koronavírus (is) megtapad a szálló por felületén, ott órákig fertőző maradhat, így még tovább terjedhet, hiába állunk egymástól másfél méterre. Intő példa az olaszországi Pó-völgyben, rövid idő alatt lezajlott tömeges fertőzés, amit az Olasz Környezeti Orvostudományi Társaság tanulmányában egyértelműen az elmúlt hetek rendkívül magas légszennyezettségével hozott összefüggésbe.
Tíz év mínusz
A szállópor hatása emberéletekben kifejezve még ijesztőbb: az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint Magyarországon évente közel 13 ezren halnak meg idő előtt a szálló por miatt (míg az elsősorban kipufogókból áramló nitrogén-oxidok 1300, az ózon pedig 500 halálesetért felelős évente). A legveszélyesebb, 2,5 mikrométeres szemcsék tíz évet vesznek el az életükből, pontosabban a halálos áldozatok átlagosan tíz évvel korábban halnak meg a várható élettartamhoz viszonyítva.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
