A DK legfőbb üzenete megalakulása óta a NER tagadása. Gyurcsány Ferenc pártja közel tíz év alatt az ellenzék egyik vezető ereje lett. Nélküle nem tud erős lenni az ellenzéki összefogás, kérdés, hogy 2022-ben vele lehet-e választást nyerni.
A Republikon Intézet „Pártok félidőben” című új sorozatában számba veszi a parlamenti frakcióval, továbbá európai parlamenti mandátummal rendelkező pártokat, azok népszerűségi sorrendje szerint. Az elemzés apropóját a 2018–2022-es parlamenti ciklus félideje adja, kitérnek legfrissebb választási eredményeikre, népszerűségi mutatóikra, fő üzeneteikre, konfliktusaikra, valamint értékelik kilátásaikat a 2022-es választásokig.
Elsőként a Fideszt mutatta be az intézet, ezt itt olvashatják:
Saját céljaira használja a jogrendszert a Fidesz, miközben Orbán már Tisza Kálmán rekordját ostromolja
Két éve ezen a napon tartották az országgyűlési választásokat Magyarországon, a Fidesz harmadjára szerzett kétharmadot. Két év múlva újra választásokat tartanak, félidő van.
A sorozat második részében a Republikon a DK-t mutatja be. “Ha a politikai verseny elemzését az ellenzéki oldalra szűkítjük, akkor a Demokratikus Koalíció a 2010 óta tartó időszak sikeres pártjának tekinthető” – ezzel a mondattal indul az elemzés.
A párt 2011-ben alakult, a 2014-es választás előtt létrejövő összefogás listáján szerepeltek az addigra már 4-6 százalékos támogatottsággal rendelkező DK politikusai is. A választás után azonban létszámhiány miatt nem alakíthattak koalíciót, ez csak 2018-ban sikerült. A 2018–2022-es ciklus második felére pedig a DK már az MSZP-vel, a Momentummal és a Jobbikkal együtt meghatározó ellenzéki párt lett.
2010 óta tartó menetelésével a DK megcáfolta a magyar politika azon ökölszabályát is, hogy a pártokból kiváló szakadár politikai alakulatok nem sokáig életképesek – írja a Republikon.
A 2018-as választásokon a DK épphogy megugrotta a parlamenti küszöböt, elért eredményük a hazai szavazatok viszonylatában 5,58 százalék, az összes pártlistás szavazatot tekintve pedig 5,41 százalék. Listás eredményükkel az LMP, az MSZP- Párbeszéd és a Jobbik is megelőzte őket. Összesen 9 mandátumot szereztek, ebből hat volt listás mandátum, három pedig egyéni, utóbbiakat mind Budapesten nyerték el a DK jelöltjei. Mandátumok számában eggyel előzték meg az LMP-t, azonban 11 hellyel maradtak el az MSZP-Párbeszéd által szerzett képviselői helyek számától.
De az erőviszony a választást követő évben teljesen felborultak.
Ahogyan a Republikon fogalmaz, míg a 2018-as eredmény alapján a DK nem számított elsődlegesen meghatározó ellenzéki erőnek, az európai parlamenti választások után egészen más pozícióból beszélhetett a párt: a kormánypártok mögött második helyen végzett a DK 16 százalékkal, így pedig 4 főt küldhetett Brüsszelbe.
Az önkormányzati választásokon pedig először saját főpolgármester-jelöltet indítottak az előválasztáson (Kálmán Olgát, aki alulmaradt), majd több fővárosi kerületben és nagyvárosban DK-s polgármester nyert az ellenzéki összefogás élén.
A kutatási eredményeket átböngészve a Republikon arra jut, hogy a Demokratikus Koalíció a 2018-as választást követően 3-4 százalékos támogatottsággal bírt a teljes népességen belül. Népszerűségük az év végén kezdett el emelkedni, jelentősebb változás pedig a májusi EP-választás környékére datálható, azóta tartja az egyes kutatások adatainak átlaga alapján 8-9 százalékos eredményét. Ez a megerősödés minden bizonnyal az MSZP kárára történt, amit megerősít a másodlagos pártpreferenciák alapján a két párt közötti átjárás. A pártválasztók körében is hasonló trendet írt le a DK népszerűsége, az EP-választás óta stabilan 10 százalék feletti támogatottságot mértek az egyes kutatóintézetek.
A kutatás szerint a “DK legfőbb üzenete megalakulása óta a NER tagadása, a 2010 előtti alkotmányos rendszer visszaállítása, valamint az ellenzéki összefogás”. Az elemzés kitér még a párt:
A Republikon szerint a két ügy különlegessége, hogy a DK pozíciója megfelel annak, amivel a Fidesz vádolni szokta a baloldali és a liberális ellenzéket, tehát a nemzeti szuverenitás korlátozásával az európai föderalizmus érdekében, valamint a határon túli magyarok szavazati jogának elvételével. “A Demokratikus Koalíció így kevésbé kényszerül arra, hogy külön magyaráznia kellene programjának ezen elemeit.”
Az intézet megállapítása szerint:
a hangsúlyos Európa-pártiság politikai haszna nem is a 2018-as országgyűlési, hanem a 2019-es európai parlamenti választásokon mutatkozott meg. Az európai parlamenti választás ugyanis kedvez az EU-val kapcsolatos markánsabb álláspontot képviselő pártoknak, legyenek azok az integráció mellett vagy ellene. A DK jó szereplésének további oka volt, hogy listavezetőjük Gyurcsány Ferenc pártelnök felesége, Dobrev Klára volt, aki bár korábban ismert lehetett a közélet iránt érdeklődő választók számára, de mégis friss, új politikus benyomását keltette.
További előny lehetett, hogy:
Az erős elköteleződés forrása egyrészt Gyurcsány Ferenc személye, valamint a 2010 előtti időszak pozitív megítélése a kérdéses választói csoport részéről – teszik hozzá.
Előnyként emelhető ki az is, hogy a 2018-as választások után nem kerültek ki a nyilvánosságba jelentős belső konfliktusok.
A mostani ciklusban a DK kifejezetten nyit a fiatalok felé, nekik Gyurcsány külön fórumokat is tartott. “A növekedés korlátja lehet azonban, ha a többi ellenzéki párttól kívánnak további politikust elcsábítani” – figyelmeztetnek, ahogy erre történt is példa már, az MSZP-ből két fővárosi polgármester, Kiss László és Szaniszló Sándor is a DK-ba ült át. “A rövid távú gyarapodás ugyanis az akadálya lehet annak, hogy a Gyurcsány Ferenc által is gyakran hangoztatott közös ellenzéki lista jöjjön létre, mivel az ellenzéki pártok tarthatnak saját identitásuk és szervezetük feloldódásától az összefogásban.”
Két szocialista polgármester is átlép a DK-ba
Budapesten tovább erősödött a DK.
Az elemzés azzal zárul, hogy:
ha a Demokratikus Koalíciónak az a törekvése, hogy támogatókat, választókat a többi ellenzéki párt, elsősorban az MSZP kárára szerez, az a közös induláshoz elengedhetetlen kölcsönös ellenzéki bizalom és a politikai cselekvéshez szükséges kollektív identitás kialakulását lehetetleníti el. Az önkormányzati választások tanulsága ugyanakkor az, hogy az ellenzéki választókat az Orbán-kormány leváltásának lehetősége és nem az egyes pártok önálló szervezeti és ideológiai érdekei mozgósítják. Az ellenzéki pártok 2019-re belátták, hogy Gyurcsány Ferenc nélkül nem lehetséges választást nyerni 2022-ben, nem tisztázott azonban, hogy vele sikerülhet-e.
*
A Republikon jelzi, sorozatuk a koronavírus-járvány idején jelenik meg. Mivel egy folyamatosan változó helyzetről van szó, annak következményeivel későbbi elemzéseikben foglalkoznak.
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el még a gyanúsításig sem.
Új helyzet van.
Az iráni válaszcsapások 18 embert öltek meg Izrael területén.
A Mercedes E-osztály és az A6-os Audi eladásai meg sem közelítik az 5-ös sorozatú BMW-jét.
A minisztérium szerint nincs „klímakrízis”.
Ez jutott eszébe.
Az SUV-k ma már annyira sokfélék, hogy az ellenük vagy mellettük szóló előítéletek aligha általános érvényűek. Adhatók viszont praktikus vásárlási tanácsok.
