Több mint hatvan SARS-CoV-2 ellenes vakcinajelöltön dolgoznak jelenleg világszerte a gyógyszerfejlesztő laboratóriumok. Az oltást úgy fejlesztik, hogy mindenkinek jó legyen, de lehetnek majd olyanok, akiknél kevésbé lesz hatásos. Félni azonban nekik sem kell, csak ki kell húzni még legalább egy évig.
alternatív cím:
Senki nem vár hiába a koronavírus-oltásra
Gőzerővel dolgoznak rajta világszerte, hogy minél hamarabb hatékony oltást állítsanak elő a rendkívüli járványhelyzetet okozó SARS-CoV-2 vírus ellen. A WHO április elején közzétett összesítése szerint 62 ilyen vakcinajelölt létezik, amikből kettő esetében már előrehaladottabb állapotban áll a fejlesztés: I. klinikai fázisnál tartanak, vagyis első alkalommal próbálják ki egészséges önkénteseken. A végső eredményig azonban még ezekben az esetekben is hátra van legalább két fázis a forgalomba hozatalig. De vajon mindenkinek ugyanolyan jó lesz a vakcina?
Elvileg igen. Egy adott védőoltás szinte mindenkinek jó - legalábbis ezt lehet elmondani a jelenleg széles körben alkalmazott, törzskönyvezett oltásokról - mondta a Hvg.hu-nak Ferenci Tamás az Óbudai Egyetem Élettani Szabályozások Kutatóközpontjának docense, klinikai biostatisztikus, orvosbiológiai mérnök. A kutató szerint a két fő kérdés - ha az egyéneket nézzük - a hatásosság és a biztonság. (Ezeken felül beszélhetünk még minőségről és költséghatékonyságról, de ezek nem változnak egyénről-egyénre.)
Biztonság
Ha egy oltás biztonságosságáról beszélünk, akkor meg kell vizsgálnunk az adott vakcina ellenjavallatait. Ezek alapján azt látjuk, hogy az emberek 98-99 százaléka esetében nem okoznak problémát, a többieknél viszont óvatossággal kell eljárni, vagy egyáltalán nem olthatóak.
Ferenci Tamás szerint egy oltás pontos ellenjavallatai oltásról-oltásra változnak, de nagy általánosságban elmondható, hogy élő kórokozót tartalmazó oltások adhatóak kicsit szűkebb körben, ugyanis ilyen vakcinát bizonyos immunológiai betegségben szenvedők nem kaphatnak, náluk ugyanis a legyengített kórokozó is betegséget válthatna ki. Az új koronavírus esetében is készül ilyen technológiával vakcina, de még nincs olyan fázisban, hogy bármilyen konkrétumot lehessen mondani a biztonságosságáról. Elölt kórokozót tartalmazó védőoltásnál - a koronavírus esetén kipróbáltak túlnyomó többsége ide tartozik - ilyen kockázat nincs.
Hatásosság
Ha a hatásosságról beszélünk, akkor a kérdés az, hogy egy oltás vajon mindenkiben ugyanolyan védettséget vált-e ki. A válasz az, hogy nem, és ennek az egyénenkénti ingadozásnak sok komponense lehet: többek között genetikai okok vagy olyan más tényezők, amik rontják az immunfunkciót: immunológiai betegségek, más betegségek, amikre immunrendszert elnyomó gyógyszereket szed valaki vagy épp a magas életkor. Mindazonáltal ez az ingadozás a legtöbb széles körben használt védőoltás esetén minimális.
“A szervezet alapállapotban pillanatok alatt és észrevétlenül képes egy vírust vagy ráksejtet eltávolítani. Gond akkor van, ha átmeneti (ideiglenesen legyengül az immunrendszer - B.V.) vagy hosszú távú immunhiány alakul ki, ekkor jön létre a klinikailag is észlelhető fertőzés. Úgy is mondjuk, hogy immunkompromittált lesz az immunrendszer” - mondta Falus András immunológus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. Ezt az is kiválthatja, ha egy meglévő betegség miatt gyógyszerrel “lehalkítják” az immunrendszert, például ha valaki osztódás-, gyulladás- vagy immuválasz-gátlókat szed. “Ezek hosszabb távon növelik a bármilyen fertőzés valószínűségét.”
Ezeknek a tényezőknek a hatására előfordulhat, hogy egyeseknél kevésbé lesz hatásos egy oltás, mint az egészséges emberek esetében, de sem Ferenci Tamás, sem Falus András szerint nincsenek jelentős különbségek.
“A védőoltások úgy lettek kialakítva, hogy egy új fertőzéssel szemben is jó immunválaszt váltsanak ki minden korosztályban, legyen szó akár vírusokról, baktériumokról”
- mondta az akadémikus.
A korral csökken
Ferenci Tamás szerint pedig az oltások egyéni ingadozásoktól nagyban független jó működését az is bizonyítja, hogy “Pontosan ugyanazzal az egy-egy típusú vakcinával oltunk minden egyes magyar gyereket mondjuk kanyaró vagy épp diftéria ellen, és nincsenek ilyen járványok. Ettől még az is jól leírt jelenség, hogy bizonyos oltásoknál idős korban nagyobb a valószínűsége annak, hogy gyengébb védelmet alakít ki a vakcina.”
Falus András is szerint is különböző válaszokat ad az emberek szervezete az oltásokra különböző életkorokban. Újszülötteknél, kisgyereknél fiatalkorúaknál nagyobb a valószínűsége, hogy jobban reagálnak, mint az idősebbek - mondta az immunológus, kiemelve, hogy egészséges emberekről beszélünk. Az idősebbekre ugyanakkor az is elmondható, hogy már sokszor átestek különféle (aktív vagy véletlen) immunizálódásokon, és “Van egy repertorájuk, amivel jól tudnak az ismert fertőzésekre reagálni”. Az életkori különbségek szerinte sem jelentősek: “Jóval nagyobb lehet az eltérés az immunválaszban a genetikai különbségek alapján” - mondta
Egy sor új oltástechnológia
Ennek az eltérésnek a mértékét azonban - legyenek akár életkorbeli vagy genetikai alapúak - a jelenleg világszerte terjedő járványra fejlesztett vakcina esetében még nem lehet felmérni.
Még analógiát is nehéz találni, mert a WHO-által a napokban közölt listán, ahol felsorolnak 62 ígéretes vakcinafejlesztést az új típusú koronavírusra, jelentős számban találhatók olyan technológiát - például a nukleinsav alapú vakcinálást - alkalmazó fejlesztések, amikkel eddig még nem állítottak elő széles körben használt, törzskönyvezett oltást. Annak ellenére sem, hogy a mostani ezek a technológiák már legalább 20-30 éve ismertek - mondta Ferenci Tamás.
Lehet, hogy kisebb a hatásossága, de így is védhet
Az idősebbek esetében a fentebb említett kisebb hatásosság igaz az influenza elleni védőoltásokra is. Az Egyesült Államok járványügyi hatósága (CDC - Centers for Disease Control and Prevention) által idézett adatok azt mutatják, hogy hiába kisebb a hatásosság, oltottság esetén így is kevesebb alkalommal szorulnak kórházi kezelésre vagy igényelnek orvosi ellátást az idősebb korosztályhoz tartozók. Az általuk idézett hatéves időtartamot vizsgáló tanulmány szerint, miközben a 65 éven felülieknél az oltás hatásossága 30 és 43 százalék között alakult, az influenza-megbetegedések körülbelül 20 százalékát így is sikerült elkerülni a körükben.
Az új típusú koronavírusra fejlesztett oltásokról, az ehhez használt technológiákról, a fejlesztés szakaszairól részletesebb információért, érdemes megnézni az MTA összeállítását. A velük zajló munka vége azonban még messze van. Az Európai Gyógyszerügynökség szerint még legalább egy év, mire széles körben elérhető lesz az új koronavírus elleni oltás.
Hatvan százalékos átoltottság/védettség elég lehet
Akkor is felmerül majd, hogy mennyi embert kell beoltani, hogy megállítsuk a járványt, és kiket érdemes először.
Ferenci Tamás szerint az előbbire járványügyi modelleket szoktak alkalmazni, amikben számba vesznek több tényezőt is:
A Covid-19 esetében, aminek a ragályosságát jellemző száma a jelenlegi ismereteink szerint 2-3 között lehet - vagyis két ember egy beteg, ha csupa fogékony veszi körül, átlagosan 2-3 másik embert betegít meg - a lakosság 60 százalékos védettségi aránya már elegendő lehet ahhoz, hogy megálljon a vírus terjedése, és ne tudjon önfenntartó járvány kitörni akkor se, ha nem hozunk egyéb korlátozó intézkedést - mondta. Ehhez persze nem kell a népesség 60 százalékát beoltani, mert mire lesz vakcina az emberek egy része már átesik a betegségen, és remélhetőleg immunitást szerez, vagyis az ő népességen belül arányukat ki lehet vonni a 60 százalékból. Azokét viszont hozzá kell adni, akiknél a fentebb jelzett okok miatt nem működik az oltás.
Az pedig, hogy kiket kell először beoltani, akkor merül fel, ha korlátozott számban áll rendelkezésre vakcina. Ekkor egyértelmű a kutató szerint, hogy a legnagyobb kockázatnak kitetteket - jelen esetben az időseket, és meglévő betegségekben szenvedőket, valamint a fertőzés potenciális terjesztése szempontjából kulcsfontosságú személyeket, például orvosokat, nővéreket - érdemes elsőként beoltani, a biztonságosságot és a hatásosságot szem előtt tartva.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
Egyelőre nem tudni, mekkora a kár.
Egyes értesülések szerint az illető telefonján kiskorúakról készült fotókat is talált a rendőrség.
