szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Európai Bíróság előtt lévő perben az ügy főtanácsnoka kifogásolja, hogy bár az uniós jog 28 napos őrizetet enged a menedékkérők esetében, két iráni és két afgán állampolgár azonban már hónapok óta Röszkén tartózkodik.

Priit Pikamäe, az Európai Bíróság főtanácsnokának indítványa szerint a magyar állam jogellenesen tart őrizetben két iráni, illetve afgán menedékkérőket a röszkei tranzitzónában.

A dokumentum szerint a két iráni és a két afgán állampolgár, akik Szerbián keresztül érkeztek Magyarországra, 2018 végén és 2019 elején menedékkérelmet nyújtott be a magyar hatóságokhoz. A hatóságok a szerb–magyar határ melletti röszkei tranzitzónát jelölték ki részükre szálláshelyként, és azóta is ott tartózkodnak. Annak ellenére is, hogy a négy ember kérelmét elutasították arra a magyar jogszabályra hivatkozva, amely szerint a „biztonságos tranzitországon” keresztül ide érkezők által benyújtott menedékkérelmeket ezzel az indokkal, a kérelmek érdemi vizsgálata nélkül el kell utasítani.

A magyar hatóságok ezt követően azt kérték Szerbiától, hogy fogadja vissza a menedékkérőket, onnan azonban megtagadták ezt. Arra hivatkoztak, hogy a négy menedékkérő nem jogellenesen lépett Magyarország területére, így az Európai Unió és Szerbia által kötött visszafogadási egyezmény alkalmazási feltételei nem állnak fenn.

Ezután rendelte el a magyar hatóság a négy ember kitoloncolását Iránba, illetve Afganisztánba.

A luxemburgi bírósághoz a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fordult az ügyükben, miután pert indítottak a magyar állammal szemben.

Álláspontjuk szerint Magyarországnak le kellett volna folytatnia menedékkérelmük vizsgálatát azután, hogy Szerbia nem fogadta vissza őket.

Az ügyben Priit Pikamäe főtanácsnok a röszkei tranzitzóna körülményeinek megvizsgálása után arra jutott, hogy

az elszigetelt helyzetben lévő menedékkérők mozgásszabadságának olyan magas fokú korlátozása valósul meg, amely ezt a helyzetet a röszkei tranzitzóna szektorában végrehajtott őrizetté teszi.

Megállapította továbbá, hogy mivel a befogadási irányelvben a menedékkérők őrizetére vonatkozóan előírt jogi szabályozást nem tartották tiszteletben a magyar hatóságok, ezért

a menedékkérők őrizetét jogellenesnek kell minősíteni. Az uniós jog ugyanis legfeljebb 28 napos őrizetet enged.

Pikamäe szerint nem állja meg a helyét az a védekezés, hogy Szerbia felé a menedékkérők bármikor távozhatnak, mert Szerbia nem fogadja be őket.

A főtanácsnok felkérte az Európai Bíróságot, hogy az uniós jog alapján

biztosítson az röszkei tranzitzónában elszállásolt menedékkérőknek az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben biztosítottnál magasabb szintű védelmet.

Az ügyben pár hét múlva várható ítélet.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!