Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
2026-ig elhalasztja a tömegtermelés beindítását Szegeden épülő gyárában a BYD, és az első két évben nem is fog beindulni teljes kapacitáson – írja a Reuters az ügyre rálátó forrásokra hivatkozva. A gyártás halogatása azonban csak Magyarországot érinti: a kínai cég törökországi gyárában a vártnál korábban kezdi meg a termelést, és a tervezettnél nagyobb kapacitással. A Reuters által idézett forrás szerint utóbbi helyen alacsonyabbak a bérköltségek.
A fejlemény – ha bebizonyosodik, hogy helytálló az értesülés – még inkább romba döntheti a kormányzat gazdasági növekedésről szőtt álmait. Az MNB az év eleji inflációs jelentésében még azzal számolt, hogy csak a három nagy hazai autóipari beruházás – a debreceni BMW-, illetve CATL-gyár, valamint a szegedi BYD-üzem – 0,6 százalékkal növelné meg az idei GDP-t. Ezt alighanem újra kell számolni, bár nemcsak a BYD-vel kapcsolatos mostani hírek, de a CATL-lel összefüggő korábbi fejlemények alapján is (miszerint felfüggesztik a debreceni gyár második ütemének megépítését).
Orbán Viktor miniszterelnök egy BYD autóba ül be hivatala udvarán, a stratégiai megállapodás megkötésekor
MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán
Az, hogy Törökországot előnyben részesíti a gyártó, nemcsak a hazai, de az egész EU-gazdaságra kedvezőtlen, hiszen – mint a Reuters megjegyzi – az EU abban reménykedett, hogy a kínai járművekre bevezetett vámokkal elősegíti, hogy a kínai gyártók beruházást és jól fizető munkahelyeket teremtsenek a kontinensen.
Pár tízezer kocsi
Értesülésük szerint nemcsak hogy jövőre indul be a tömegtermelés, de egész évben majd csupán pár tízezer jármű gördülhet le a 4 milliárd euróból épülő szegedi üzem gyártósorairól, amelyek ennek sokszorosára, évi 150 ezer jármű kibocsátására lennének képesek. A teljes kapacitást még 2027-ben sem fogják kihasználni, bár valamivel emelni tervezik a termelést.
Emlékeztetnek: a BYD, amellyel stratégiai együttműködést írt alá a magyar kormány, és amely ígérete szerint Magyarországra hozza európai központját is, eredetileg idén októberre tervezte a gyártás elindítását a szegedi gyárban, de azt nem közölték, mikor indítanák el a tömegtermelést.
Eközben az Égei-tenger partvidékén…
Az egymilliárd euróból felhúzott nyugat-törökországi gyárban eközben már 2026 végén elindulhat a gyártás, 2027-ben már évi 150 ezres darabszámmal, ami messze meghaladja majd a Magyarországon gyártani tervezett mennyiséget.
Az égei-tengeri partvidékhez közeli Manisában felhúzott gyár felfuttatása mellett szólhat az európainál olcsóbb helyi munkaerő és a kedvezőbb rezsiszámla is, jegyzi meg a Reuters, amely arra is emlékeztet, hogy az itt gyártott járművekre – amik nagy részét az EU-ba szánják, ahol hatalmas igény mutatkozik a BYD kocsikra – nincs uniós védővám. Szemben a Kínában gyártottakkal, amelyekre általánosan 10 százalékos, a BYD esetében pedig összességében 27 százalékos terhet írnak elő az EU-s szabályok.
Borítóképünk illusztráció, archív kép a szegedi gyár területéről.
