Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Több mint ezer új bankjegykiadó automatát kell majd a bankoknak telepíteniük a kisebb településeken, Fityeházától Csökölyig idén és jövőre, de azzal, hogy ilyen sok helyszínre kerül egy-egy „pénzeszsák”, jelentősen megnő a velük kapcsolatos kockázat – figyelmeztet a G7.hu.
A készpénzhasználatért valamiért nagyon rajongó, azt alkotmányba is foglaló kormány idén tavasszal döntött úgy, hogy minden településre kötelező lesz ATM-et telepíteni, és ennek költségeit a bankokra hárítja. Az elhatározást végül kissé kilúgozták: egy korábbi kormányinfón kiderült, hogy idén csak az 1000 fő feletti településekre vonatkozik a rendelet, az 500–1000 fő közötti kistelepülések majd jövőre kerülnek sorra.
A lap emlékeztet: bár az MNB rendeletben szabályozza a gépek telepítésének szempontrendszerét, azt nem tisztázzák, hogy mit tartanak megfelelő helyszínnek, és egy sor példát hoznak arra, hogy hol, milyen módszerekkel fosztogatják az automatákat.
Felhívják a figyelmet például arra, hogy Németországban mindennapos az ATM-robbantás, 2021–2023 között évente közel ötszáz eset történt, 60 százalékban sikerrel, ezért meg is duplázták az ilyen bűncselekményekért kiszabható börtönbüntetést (egyről két évre). Egy alkalommal a fosztogatók 165 ezer eurót (66 millió forintot) zsákmányoltak.
Hollandiában a robbantások miatt le is szerelték az automaták túlnyomó részét, az elkövetők ezért fordulhattak Németország felé a lap szerint. A hollandoknál szerveződött a hírhedt Audi gang, a főként marokkói fiatalokból álló ATM-robbantó csoportok egyike.
A lap szerint Svájcban is gyakoriak a fosztogatások: tavalyelőtt 32, tavaly 44 eset volt, főként Bázel környékén. Bécsben tavaly novemberben 24 óra alatt két ATM-et is a levegőbe repítettek, idén februárban pedig a Fertő tó partján, Nezsiderben (Neusiedl am See) is próbálkoztak, de több szlovákiai robbantási kísérlet is volt a közelmúltban.
A G7.hu arra is emlékeztet, hogy a kétezres években vette át a bankrablások szerepét az ATM-ek válogatott módszerekkel történő fosztogatása: szaggatták ki őket autókhoz csatolt drótkötelekkel, robbantások is voltak, és idézik a Nemzeti Nyomozó Iroda akkori bűnügyi főosztályvezetőjét, Dócs Andrást, aki „leszögelt pénzeszsákoknak” nevezte a gépeket.
A HVG 2008-ban írt részletesen a jelenségről, megállapítva, hogy terjedésükben jelentős szerepet játszott az enyhébb büntetés. Az ATM-támadások a 2010-es években csillapodtak le itthon, utoljára 2019–2020-ban követett el nagy sikerű ilyen akciót egy moldáv banda: nyírbátori és jászberényi automatákat pakoltak ki, 50 millió forintot zsákmányolva, de később elfogták őket.
