Több tíz milliárd forint is származhat jövőre a kata szabályainak átalakításából – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Izer Norbert. A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára kiemelte: az összeget azok a nagy cégek róják majd le, amelyek ma színlelt szerződéssel, a kisadózó vállalkozások tételes adójának visszaélésszerű alkalmazásával foglalkoztatják embereiket.

A kormány csütörtökön nyújtotta be a kata átalakításáról szóló módosító indítványt, erről bővebben ebben a cikkben olvashatnak:

A katások negyedét érinti a szigorítás

Nem először ugrott neki a kormány a kata szerinti adózás módosításának. A legnagyobb harcosa az ügynek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki a hvg.hu-nak azt mondta, a kabinet kis híján szó szerint vette át a javaslatát. Az új szabályozás jövőre lép életbe, célja, hogy felszámolja a munkaviszonynak álcázott foglalkoztatást és csökkentse a cégek közti versenyhátrányt.

Izer Norbert szerint nincs szó szigorításról, hiszen sem az adó mértéke, sem az adminisztrációja alapesetben nem változik. A kormány a visszaéléseket igyekszik kiszűrni, ebből pedig akad: „míg az adónem első évében, 2013-ban a katát választók csupán három százaléka volt korábban foglalkoztatott, addig 2019 végére az akkori 377 ezer katás közül majdnem 150 ezer alkalmazottként, legtöbbször munkaviszonyban dolgozott a vállalkozás megkezdése előtt. A tapasztalatok emellett azt mutatják, hogy a nagyobb cégek éltek vissza a katával: tömegesen hoztak létre színlelt szerződéseket.”

Arra a felvetésre, hogy a kifizetők büntetése elérheti a katásokat is, Izer Norbert így válaszolt:

Nem egészen, és talán mégis.

Azt is kiemelte ugyanakkor, hogy az a szabály, amely szerint az egy kifizetőtől származó hárommillió forint feletti bevétel adózása megváltozik – 40 százalékos adót kell fizetni utána -, igazságosabbá teszi a rendszert.

Nem így látja a Magyar Könyvelők Országos Egyesület, a szervezet petícióban tiltakozik a kisadózás megváltoztatása ellen. A szervezet MTI-hez eljuttatott közleményében azt írja: „a katázás szigorítási szándéka azért állhatott elő, mert sajnos a kormány nem értette meg, hogy a munkaviszony és a vállalkozási/megbízási jogviszony jelenleg nem választható szét.” Ezért azt várják el, hogy erről részletes jogszabályi definíció szülessen, ne azokat lehetetlenítsék el „a katázás betiltásával”, akik soha sem álltak munkaviszonyban, viszont természetszerűleg nagyobb megrendelőket, ügyfeleket szolgálnak ki.

Az egyesület úgy látja, hogy a javaslat visszalépést jelent a kormány fehérítő intézkedéseinél, hiszen „főleg a fiatalok körében fokozódhat az elvándorlás, miközben a számlágyárakat ismét helyzetbe hozza a kormány.”