Tetszett a cikk?

Nem először ugrott neki a kormány a kata szerinti adózás módosításának. A legnagyobb harcosa az ügynek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki a hvg.hu-nak azt mondta, a kabinet kis híján szó szerint vette át a javaslatát. Az új szabályozás jövőre lép életbe, célja, hogy felszámolja a munkaviszonynak álcázott foglalkoztatást és csökkentse a cégek közti versenyhátrányt.

Változik jövőre a kata szerinti adózás szabálya. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón bejelentette, hogy 40 százalék adót kell fizetni az ugyanazon felek között, évi 3 millió forintot meghaladó számlák után. A miniszter a bejelentést azzal indokolta, hogy így szeretnék elejét venni a visszaéléseknek. Úgy fogalmazott, hogy a kisvállalkozóknak adott adókedvezményekkel a nagyvállalkozások élnek vissza, ezt akarják megszüntetni.

©

A javaslatról bővebben Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adózási ügyekért felelős államtitkára beszélt az MTI-nek, kiemelve: az adónemmel kapcsolatos piactorzításról már tavaly óta kap jelzéseket ágazati szereplőktől. A Pénzügyminisztérium elemzése szerint 2013-ban, az adónem bevezetésekor a katát választóknak csupán 3 százaléka volt azt megelőzően foglalkoztatott, ez az arány 2019-re az akkor mintegy 377 ezer katás körében már közel 40 százalékra nőtt. Az adatok alapján csak a húsz legnagyobb „katás foglalkoztató” összesen 4700 olyan katást alkalmaz, akiknek évente több mint hárommillió forintot fizetnek ki.

Előfordul az is, hogy kapcsolt vállalkozási formát rejt a katázás: a tulajdonosok katás vállalkozásaikon keresztül számláznak a nagy cégnek, így minimális közteherrel vesznek ki pénzt a cégből. Emiatt ha egy magánszemély katás lesz, az kizárja más kisadózás választását.

Az államtitkár szerint több mint háromszázezer kisadózó semmiféle változást nem fog tapasztalni. A többiek is mentesülnek az adminisztrációs tehertől, hiszen a plusz adót nem nekik, hanem a kifizetőknek kell teljesíteni, feltéve, hogy belföldi cégről van szó. Az persze egy másik kérdés, hogy a kifizető mindehhez mit szól majd.

Nem most merült fel először

Az ötlet, hogy vizsgálják felül a kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályozását, nem először került szóba. Legutóbb a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke mondta azt a Magyar Nemzetnek: a kamara szeretné megakadályozni, hogy egyes munkáltatók katásként alkalmazzák a valójában munkaviszonyban dolgozó alkalmazottakat. Parragh László elképzelése az, hogy

  • a 3 millió forint feletti rész után bizonyos mértékű (akár 40 százalékos) adót kellene leróni,
  • a plusz közterhet nem a katás vállalkozó, hanem az üzletfele lenne köteles befizetni az államkasszába.

Ezt vette át szó szerint a kormány. Parragh László szerint ezzel eltűnne az adóelőny, és megakadályozható lenne, hogy a munkaadók munkaviszony helyett katás vállalkozóként – lényegében színlelt szerződéssel – alkalmazzák dolgozóikat. A kamara azt is szerette volna, hogy alakítsák sávossá a katát, mégpedig úgy, hogy hatmillió forint árbevételig 50 ezer, afelett 65 ezer forint legyen a tételes adó mértéke. A kancelláriaminiszter azonban egyértelművé tette, hogy a részletszabályok nem fognak változni, például a főállásban kata szerint adózóknak továbbra is 50 ezer forintot kell fizetni.

Ez az adók kiegyenlítése

– reagált a Kormányinfón elhangzottakra az MKIK elnöke a hvg.hu-nak. Hangsúlyozta: „az nem megy, hogy az egyik területen nincs adóbevétel, a másik oldalon viszont a közszolgálati feladatok miatt állandóan megy felfelé az adó”. Elmondta, hogy a teljes munkaerőpiacon a vállalkozók nagyjából 12 százaléka katás, csaknem 400 ezer ember, és ők lényegesen kevesebb adót fizetnek azokhoz képest, akik nem tartoznak a kata hatálya alá – ezzel sérül a cégek közötti verseny.

Parragh László
©

Havi 1 millió forintos fizetésnél a tényleges adóteher mindössze nagyjából 6 százalék, míg egy nem kata szerint adózó egyéni vállalkozó fizet (a költségei leszámítását követően vagy az elért jövedelem bizonyos százaléka után):

  • 2 százalék iparűzési adót,
  • 9 százalék nyereségadót,
  • 15 százalék szja-t,
  • 15,5 százalék szociális hozzájárulást.

Plusz havonta legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a munkabér közterheit. Munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén 15 százalék szja, 18,5 százalék tb és (júliustól) 15,5 százalék szocho fizetendő.

Az elnök beszélt arról is, hogy „ha csak a katások egyharmada munkavállaló lenne, 250 milliárd forint adót fizetnének a költségvetésbe”. Parragh László szerint ebből a pénzből akár tovább lehetne csökkenteni az szja-t, „akár 14 százalék is lehetne, és mindenkit érintene”.

Ki büntet kit?

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere úgy látja, az egyik probléma az, hogy a kata szerint fizetendő havi 50 ezer forint értéke az elmúlt nagyjából egy évtizedben elinflálódott. Ráadásul időközben a duplájára, 6 millióról 12 millió forintra emelték azt a bevételi értékhatárt, amíg katásként nem kell büntetőadót fizetni.

Emiatt a kata ma már jobban bünteti a becsületesen, bejelentett fizetésért dolgozókat, mint azt a bevezetésekor számolták

– emelte ki.

A társaság úgy látja, hogy a kata okozta problémák kizárólag komplex megoldásokkal kezelhetőek: egyszerre kell szigorítani az ellenőrzést és a jogszabályt. Kérdés, hogy elég-e a kormány által bejelentett szigorítás. A szervezet szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint a most bejelentett módosítás a legsúlyosabb visszaéléseket kezeli, azonban az ördög most is a részletekben rejlik. Például nem tudni,

  • hogyan fogják kezelni a kapcsolt vállalkozások által és/vagy részükre számlázott összegeket,
  • ha változatlan marad az 50 ezer forintos mérték és a 40 százalékos különadó, hogyan kezelnék az adómérték elinflálódását.

Fischer Ádám szerint a feltételrendszert is át kellene gondolni, a mostani egyes elemei ugyanis „nem értelmezhetőek vagy életszerűtlenek, más pontjai pedig talán nem kellően szigorúak”.

©

Parragh László ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy kezdeményezték egy olyan algoritmus bevezetését, amely mentén a NAV vizsgálná a szerződéseket. Az adóhatóság még az év elején jelentette be, hogy kiemelten figyeli a kata szerint adózókat, éppen azért, hogy a színlelt foglalkoztatást kiszűrje. Kerestük a NAV-ot, hogy megtudjuk:

  • hány ellenőrzést végeztek,
  • mely területeken volt gyakori a visszaélés,
  • mi lett ezek következménye.

Egyelőre nem kaptunk választ. Most, ha elindul egy vizsgálat, hét szempontot vesz figyelembe a NAV, és ezek közül legalább kettőnek kell teljesülnie, hogy megdőljön a színlelt foglalkoztatás gyanúja. A katáról és kiváról szóló 2012-es törvény alapján a hét feltétel a következő:

  • a katás adózó nem kizárólag személyesen végezte a számlázott tevékenységet,
  • a naptári évben bevételének legalább felét nem ettől a cégtől szerezte,
  • a cég nem utasította arra, hol és mikor végezze a munkát,
  • a tevékenységet saját vagy általa választott helyen végezte (nem a cégnél),
  • ehhez az eszközöket nem a cég bocsátotta a rendelkezésére,
  • saját maga határozta meg a munkavégzés rendjét,
  • vagy legalább 36 órában foglalkoztatja egy másik társaság.

Vagyis a törvény nem zárja ki azt, hogy katás csak egyetlen cégnek számlázzon, ám nem árt odafigyelni, például a szerződés megfogalmazásánál arra, hogy semmiképpen ne tűnjön munkaszerződésnek. Ráadásul azzal, hogy július elsejétől minden adóalany számára kiállított számla adatait el kell juttatni a NAV-nak, igencsak megkönnyíti a kockázatelemzést – ezzel pedig a vizsgálatok elindítását – az adóhatóság számára.

©

Nincs más választás?

Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének elnöke szerkesztőségünk megkeresésére azt válaszolta, nagyon sajnálják, hogy

a kormány lábon szeretné lőni magát a kata szigorításával, miközben a NAV már bizonyította, hogy a volt munkavállalók akkor katáznak, ha egyébként is megfelelnek a feltételeknek.

Hozzátette, hogy a NAV Ellenőrzési Főosztályán készült egy összefoglaló a 2019-es ellenőrzések tapasztalatairól, ami alátámasztotta, hogy nincs visszaélésszerű katázás a volt munkavállalók körében. Szerinte, ha a törvénymódosítás elnagyolt lesz, akkor be fog indulni a teljesen törvényes körbeszámlázás, ahol közvetített szolgáltatásként fogják továbbadni a cégek egymás között a katás teljesítéseket.

A kamara elnöke arra számít, hogy a jövőben kevesebben lépnek majd be a katába. Hangsúlyozta, hogy azok a vállalkozók, akik most így adóznak, tisztességesek, jellemzően belekényszerültek ebbe a helyzetbe, „ha nem vállalják, nincs állásuk”.

A módosítás a tervek szerint 2021. január 1-jétől lép életbe. A szabályozást októberig kell megalkotni. Parragh László szerint a tervezetbe addig még „bármi belekerülhet”. Gulyás Gergely a Kormányinfón egyébként azt említette: a módosítást már most, a költségvetést megalapozó törvényjavaslathoz benyújtják és a terveik szerint akár jövő héten el is fogadhatja az Országgyűlés.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
Tetten érték a dohányboltok falbontó dézsmálóit

Tetten érték a dohányboltok falbontó dézsmálóit

Brüsszel egyre inkább németül beszél

Brüsszel egyre inkább németül beszél

Eljött a 24. óra a Szentendre környéki ivóvízbázis megmentéséhez

Eljött a 24. óra a Szentendre környéki ivóvízbázis megmentéséhez