A tagállamok egyhangú döntéséhez kötné - vagyis a gyakorlatban teljesen ellehetetlenítené - a jogállamisági feltételrendszer megsértésért járó szankciókat a magyar kormány tárgyalási álláspontja, melyet a Politico uniós ügyekkel foglalkozó hírportál szivárogtatott ki szombaton.

Magyarország brüsszeli Állandó Képviselete az Index Eurológus rovatának megerősítette, hogy a kiszivárogtatott magyar álláspont valódi. Az eredeti javaslatban szereplő „jogállamisággal kapcsolatos hiányosság” helyett a magyar kormány javaslata következetesen az „uniós költségvetést és pénzügyi érdeket sértő szabálytalanságok” kifejezést használja.

Emellett a magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy ezeket a szabálytalanságokat egy pontosan meghatározott lista tartalmazza, amelyek konkrét, már megtörtént szabálysértések szerepelnének. Az eredeti javaslatban a szabálytalanság megalapozott veszélye alapján is eljárást lehetett volna egy tagállam ellen indítani, mivel az Európai Bizottság szándékai szerint az egész jogállamisági kritériumrendszernek az lenne a lényege, hogy megelőzze a problémákat.

Sebastian Kurz osztrák kancellár azt nyilatkozta, a jogállamiság kérdése „bonyolult téma”. "Magyarország és Lengyelország nagyon világos álláspontot képvisel e tekintetben, amellyel nem értük egyet. Itt még nem történt áttörés a tárgyalások során" - fogalmazott az osztrák kancellár.

A pénteken kezdődött, kétnaposra tervezett csúcstalálkozón az Európai Tanácsnak az unió következő hétéves költségvetéséről, valamint az Európai Bizottság által javasolt Új Nemzedék EU (Next Generation EU) nevű helyreállítási csomagról kell megállapodnia. Utóbbi célja, hogy enyhítsen a járvány miatt kialakult gazdasági válságon. A bizottság tervei szerint a 750 milliárd eurós mentőcsomag nagyobbik része vissza nem térítendő támogatásokból, egyharmad része pedig hitelekből állna. A kölcsönfelvétel önkéntes a tagállamok számára, míg a támogatásokból minden tagország részesülne.

Orbán Viktor utoljára péntek reggeli rádióinterjújában tiltakozott a támogatások kifizetése elé támasztott feltételek miatt, de komoly a nyomás, hiszen támogatja ezt a soros elnökséget adó (az EU-ban pedig amúgy is nagyon komoly befolyással bíró) német kancellár, Angela Merkel is.

A magyar (fideszes többségű) országgyűlés pár nappal az uniós csúcs előtt határozatot fogadott el, amely egyebek mellett kimondja, hogy „a források politikai és ideológiai feltételekhez kötése – jogállamiság címszó alatt – elfogadhatatlan”. A határozat természetesen semmire sem kötelezi az uniós intézményeket, de a kormánynak is csak a tárgyalási pozícióját határozza meg.

A tanácskozás első, pénteki napján a tagállami vezetők délelőtt tíz órától folyattak megbeszélést, ezt követően két-, illetve többoldalú megbeszéléseket tartottak, majd az este kilenc óra táján kezdődő munkavacsorát Charles Michel, az Európai Tanács elnöke valamivel éjfél előtt berekesztette. Diplomáciai források szerint ennek oka az volt, hogy az egyeztetések kevés előrehaladást eredményeztek. A tanácskozás legvitatottabb, megosztó és politikai kérdései között egyebek mellett a költségvetés és a helyreállítási alap nagysága, a pénzek jóváhagyásának mechanizmusa, illetve a nettó befizető országoknak járó visszatérítés szerepel. A "takarékos négyeknek" nevezett EU-tagállamok, Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország kisebb költségvetést szeretnének, és nagyobb beleszólást abba, hogy a tagállamok hogyan költik majd el az uniós pénzeket.

Michel szombaton új költségvetési javaslattal állt elő a megállapodás mihamarabbi eléréséért. A mintegy 65 oldalas kompromisszumos tervezet megtartotta a 2021-2027 közötti EU-s költségvetés 1074 milliárd eurós számait. A 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alap összetételével összefüggésben viszont azt javasolta, hogy abban az Európai Bizottság ajánlásában szereplő 500 milliárd euró helyett 450 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, valamint a korábbi 250 milliárd euróval szemben 300 milliárd eurós kölcsön szerepeljen. A "takarékos négyek" üdvözölték Michel javaslatát, az ugyanis a legtöbb ponton egyezett álláspontjukkal.

A megbeszélések előrehaladását illetően a tagállamok eltérően vélekedtek.

"A tárgyalásokat kemény küzdelem jellemzi, de a dolgok a helyes irányba haladnak, és ez a legfontosabb - jelentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár szombaton.

Üdvözölte, hogy az uniós tanács elnökének javaslata alapján a költségvetés kisebb összegű lenne, de országa esetében a közös agrárpolitikához kapcsolódó kompenzációs mechanizmus egyösszegű visszatérítést biztosító kedvezményei nagyobbak. Hozzátette azonban: még nyitott a kérdés, miként lehetséges biztosítani, hogy a pénzt megfelelően használják fel az egyes tagállamok egyebek mellett a zöld és a digitális átállásra, és a gazdaságot élénkítő szükséges reformokra. Különösen érzékeny ez néhány olyan tagállam esetében, amelyekben növelni kell a versenyképességet - húzta alá.

Derülátónak mutatkozott Krisjanis Karins lett miniszterelnök is, aki a tárgyalások szünetében úgy nyilatkozott: esélyt lát a megállapodásra. Azt mondta, az elképzelések lényegesen közeledtek egymáshoz a délután folyatott kétoldalú megbeszélek folyamán, nyitott kérdést az elosztandó pénz mennyisége képez. A helyreállítási alap tételeleit tekintve több kompromisszumra van szükség, a hosszú távú költségvetés esetében jobban közeledtek az álláspontok - vélekedett.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök kollégáinál borúlátóbban nyilatkozott. Véleménye szerint a tárgyalások megtorpantak, a megbeszélés a vártnál bonyolultabbnak bizonyult, egyes kérdéseket tekintve nem közelednek az álláspontok. Róma megállapodást akar, azonban a végső számoknak a tagállamok között arányosnak, a válság kezelését tekintve hatékonynak kell lennie - tette hozzá.