Tetszett a cikk?

Határozatban döntött arról az Országgyűlés, hogy feltételeket szabtak a kormánynak, miként támogathatja az Európai Unió koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítését célzó hitelfelvételét.

A parlament rendkívüli ülésének második, befejező napja reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődött, majd elfogadták azt a határozatot, ami kiköti, hogyan támogatható magyar részről a következő uniós költségvetés és a hozzá kapcsolódó uniós hitelből finanszírozott helyreállítási program.

A kormánypártok azért nyújtották be az EU-s hitelfelvétellel kapcsolatos indítványukat és kezdeményezték a Ház rendkívüli ülését, mert a pénteken megrendezendő uniós csúcson tárgyalnak annak a 750 milliárd eurós hitelnek a felvételéről, amelyért a tagállamok vállalják a garanciát.

A határozat szerint a találkozón részt vevő magyar miniszterelnöknek a következő szempontokat kell figyelembe vennie ahhoz, hogy támogassa az egyhangúsággal elfogadandó javaslatot:

  • a szegényebb országok nem kaphatnak kevesebb forrást, mint a gazdagok;
  • a pénzt kizárólag a gazdaság újraindítására, a gazdasági növekedés beindítására, a munkahelyek védelmére és új munkahelyek teremtésére lehet fordítani;
  • a forrás nem köthető össze olyan politikai és ideológiai feltételekkel, mint a jogállamiság, illetve a bevándorlás kérdésének megítélése.

A határozati javaslatról bővebben ebben a cikkben írtunk.

Hétfőn 123 igen szavazattal, 13 nem mellett elfogadták, hogy kedden kivételes eljárásban tárgyaljanak a kérdésről.

Nem csatolják fel

A határozati javaslat parlamenti vitája Kövér László házelnök felszólalásával kezdődött. Leszögezte: senkinek se legyen illúziója, se Brüsszelben, se itthon, az „Országgyűlés nem fog a helyreállítási csomaghoz kötött semmilyen politikai feltételt elfogadni”. A koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről szóló kormánypárti javaslatot ismertetve Kövér László kiemelte: ha az uniós tagállamok közösen veszik fel a hitelt, a feltételekről is közösen kell dönteniük.

Erre a hitelre Magyarországnak nem lenne szüksége, de a déli tagállamok iránti szolidaritásból és az EU működőképességének megőrzése érdekében „egyszeri, a rendkívüli helyzet által kikényszerített kivételes eszközként” hajlandó hozzájárulni – közölte. Hozzátette: de csak akkor, ha mindez kizárólag az EU bajba jutott gazdaságainak stabilizálását és az egész gazdasági közösség versenyképesebbé tételének megalapozását, „nem pedig a IV. Német-Római Szent Birodalom létrehozatalának előmozdítását szolgálja”. Kövér szerint a haza nem eladó, nem azért csatlakoztunk az EU-hoz, mert nemzeti érdekeink érvényesítésére ez tűnik a legmegfelelőbb keretnek. „Nem vagyunk hajlandóak önként felcsatolni a nyakörvet, ahol a lánc végét olyanok fogják, akiknek feltett szándékuk a közép- és kelet-európai kisállamok újbóli gyarmati alávetése.”

A vitában felszólalt Deutsch Tamás (a Fidesz EP-képviselője), Dobrev Klára (DK-s EP-képviselő), Harangozó Tamás (MSZP-s, nem EP-képviselő, honi honatya, elmondta, az MSZP nem vesz részt a szavazásban), Balczó Zoltán (Jobbik, országgyűlési képviselő), Ungár Péter (LMP, országgyűlési képviselő, ők sem vesznek részt a szavazásban). Felszólalt Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője is, kapott is 40 másodpercet. Utána az LMP hiába adott volna át pár percet a Momentumnak, a levezető elnök ezt nem engedte.

Múlt pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor is beszélt arról, hogy fázik a hitelfelvételtől, „a magyar ember fejében – szerintem helyesen – megszólal a vészcsengő azonnal, hogyha adósságról van szó”.

Én nem is szeretem ezt a megoldást, és mi látnánk más megoldásokat is, de az igazság az, hogy huszonheten vagyunk – most, hogy a britek távoztak, már csak huszonheten vagyunk – az unióban, és itt vannak nagyfiúk is: németek, franciák, akik megegyeztek egymással, és a déliek, akik leginkább rászorulnak egy gyors pénzügyi injekcióra, szintén ezt a megoldást támogatják. Meg tudnánk vétózni, mert egyhangú döntés kell, tehát Magyarország mondhatná azt, hogy nem, huszonhat országgal találnánk magunkat szembe, és ha bent vagy egy közösségben, és mi a közösség tagjai vagyunk, akkor ezt csak a legvégső esetben szabad megtenni a nemzeti érdekeid szempontjából – fogalmazott.

Nem Orbánon fog múlni, lesz-e megállapodás az EU-költségvetésről

Nagyon távoliak az álláspontok az EU-s mentőalappal kapcsolatban. Messze nem Orbán Viktoron múlik, lesz-e megállapodás a pénteki, az új uniós költségvetésről szóló EU-csúcson.

Már akkor kimondta Orbán, hogy feltételei vannak. A közösségnek deklarálnia kell, hogy ezt a pénzt csak a gazdaságok fejlesztésére lehet költeni, a pénzosztás legyen igazságos és rugalmas, valamint ne keverjék bele a politikát.

A magyar miniszterelnök nem véletlenül mondta ezt, ugyanis az EU-ban újra előkerült az a régi vita, hogy kössék-e jogállami kritériumokhoz az uniós támogatásokat. Néhány napja, a féléves német elnökség programját ismertető Angela Merkel kancellár is arról beszélt, hogy akkor is szóvá teszik a jogállamiság csorbulását, ha Orbán Viktorról van szó. Merkel szerint nézeteltérés van közte és a magyar miniszterelnök között azzal kapcsolatban, hogy mi történik Magyarországon.

Elmondta, semmifajta világjárvány nem lehet ürügy a demokratikus jogok csorbítására, az emberi jogokat nagyon rövid ideig és nagyon indokolt esetben szabad csak korlátozni, leszögezte azt is, hogy nem nevezhető demokráciának az a rendszer, ahol az ellenzéki hangok vagy a sokszínűség nem kívánatos.

Orbán a már említett múlt pénteki rádióinterjúban erre is reagálva kijelentette, a másik feltétele az EU-s hitelfelvételhez az, hogy ne keverjék a politikát és a gazdaságot. „Ez a legsúlyosabb feltétel” – mondta. Szerinte ugyanis a kettő keverése „szokássá vált, különösen a nagyszájú liberálisok szokták, a baloldal szokta ezt csinálni, hogy állandóan azzal fenyegeti a neki nem tetsző országokat meg politikai szereplőket, hogy majd pénzügyi szankciókat fűznek a magatartáshoz.” Orbán szerint ez civilizálatlan viselkedés, ráadásul úgy fogalmazott, ha összeméri a „magyar jogállamiságot a német jogállamisággal, akkor lehet, hogy abból mi kerülünk ki győztesen”.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken ismertette a tanács elé kerülő javaslatot a hétéves költségvetésről és a hitelről. Akkor kiderül, hogy egyre kisebb az esélye, hogy ne kössék politikai feltételekhez az EU-pénzeket. Ugyanis ő is ragaszkodik ahhoz, hogy a következő uniós költségvetés és a hozzá kapcsolódó helyreállítási alap forrásainak elosztásakor figyelembe vegyék azt, egy tagország mennyire tartja tiszteletben a jogállamiságot és az európai alapértékeket.

Egyre kisebb az esélye, hogy ne kössék politikai feltételekhez az EU-pénzeket

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke bemutatta az új EU-költségvetésre vonatkozó javaslatait. Nem a jogállamiság az egyetlen szigorú pont benne.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Érdi tömegverekedés: tizenkét ember letartóztatását rendelte el a bíróság

Érdi tömegverekedés: tizenkét ember letartóztatását rendelte el a bíróság

Kihúzták a hatos lottó számait

Kihúzták a hatos lottó számait

Júliusban közel 7000 erdőtüzet észleltek az Amazonas-medencében

Júliusban közel 7000 erdőtüzet észleltek az Amazonas-medencében