Abu-Dzabi érdeklődik a Magyarországról Lázárék által kiengedett, rejtélyes múltú Klimt-kép iránt
Megdöbbentő részletek derülnek ki Alfred Weidinger osztrák művészettörténésznek a kép történetét felkutató tanulmányából.
A ’90-es évek közepén, a polgári fordulattal egyidőben Orbán Viktor egyik fő törekvése a magyar értelmiség megnyerése volt, ez azonban különböző okok miatt nem sikerült. Ebben a döntő tényező a pártpénztáros Simicska Lajos APEH-elnöknek való kinevezése volt, ami a szociológus Kolosi Tamás szerint annyira megrémisztette ezt a társadalmi réteget, hogy akik 1998-ban még jóindulattal fogadták a Fidesz kormányra jutását, azok is megrettentek, és sok tekintetben elfordultak tőle. A szakember a hvg.hu közéleti podcastjában, a Fülkében azt mondja, ennek az lett a következménye, hogy mind a 2002-es, mind a 2006-os választási vereségét Orbán Viktor sok tekintetben a magyar értelmiség rovására írta. Ezért, amikor a kormányfő 2010-ben egy új klientúra kiépítéséhez kezdett, akkor ezt a klientúrát nemcsak a gazdaság, hanem a kultúra területén is igyekezett kiépíteni. Ennek a folyamatnak egy különösen szerencsétlen része az, ami most a Színház- és Filmművészeti Egyetemen zajlik.
Kolosi Tamás
hvg.hu
A magyarországi rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából, a Független Médiaközpont támogatásával készült beszélgetésből kiderül még,
- miért nem leglepő, hogy sokan csalódtak a rendszerváltásban, noha annak első 10 éve alapvetően sikeresnek mondható,
- miért nem létezik ideális vagy igazságos privatizáció,
- mely területeken maradt el máig a rendszerváltás,
- miért durvult el mára nagyon a többpártrendszeri politika, és miért nem sikerül az árkokat betemetni,
- miért magasak az állammal szembeni elvárások, és ez változhat-e.
A beszélgetést itt hallgathatja meg:
