A koronavírus-járvány ezen a szabályon is változtatott.
A veszélyhelyzet idején korlátozás nélkül be lehet vonni a közfoglalkoztatásba azokat, akiknek van szakképzettségük, illetve akik „várhatóan képesek önállóan elhelyezkedni”.
A szerda esti megjelent kormányhatározat szerint mától ideiglenesen nem kell alkalmazni azt az általános szabályt, amely szerint e két csoportba tartozók csak akkor kerülhetnek be a közfoglalkoztatottak közé, ha háromszor eredménytelenül próbálták kiközvetíteni a munkáltatók hibájából, vagy ha a hivatal három hónapig nem tud számukra megfelelő állást felajánlani.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén július és szeptember között 4,48 millió magyar volt munkában. Ez az egy évvel korábbihoz képest 35 500 fős csökkenést jelent.
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma mindössze 1900 fővel, de nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ez még az egy ezrelékes növekedést sem éri el. De legalább növekedés, míg a közmunkások száma 16 ezerrel csökkent, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjai pedig 21 ezerrel lettek kevesebben, ahogy a járvány miatt nehezebb lett az ingázás.
Hogyan indult az iráni nukleáris program? Hogy vélekedtek az ország legfőbb vallási vezetői az atombombáról? És legfőképpen, milyen valós kockázata lehet egy iráni atomfegyvernek?
Ezúttal üres volt a csomagtartó.
Az okok most egyértelműek.
Pénteken Genfben találkozik az iráni külügyminiszter brit, francia és német kollégáival, valamint az EU külügyi képviselőjével.
Nem a „luxizás” leleplezése hozza magával a felháborodást. A nagy változásokhoz vezető lendület hosszú idő alatt halmozódott fel.
A Bonbonetti irodákat is fog építeni.
Rendkívül értékes lehet.
