szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Hosszas és indulatos vita után döntött a szenátus Szegeden. Információink szerint ha tartják a kari szavazás eredményét a szenátusi tagok, nem ez az eredmény születik. Pécsen ennél elsöprőbb volt az arány, ott 29 igen, 9 nem és 1 tartózkodás mellett ment át a javaslat.

Három és fél órás vita után elfogadták a Szte modellváltás:  29 igen, 16 nem, 2 tartózkodás

29 igen, 16 nem és 7 tartózkodás mellett a Szegedi Tudományegyetem szenátusa elfogadta az egyetemi modellváltásról szóló tárgyalások megkezdését, így a jövőben alapítványi fenntartásban működhetnek. A döntés után közleményt adott ki az Egyetem, melyben a többi között azt írták, a rendkívüli ülésen a modellváltás mellett döntöttek.

Az ülésről származó információink szerint hosszú vita a szenátusban, azonban a történteket eltérően értékelik forrásaink. Van, aki szerint nagyon komoly feltételrendszerrel fogadták el a modellváltás lehetőségét, amiben vannak olyanok is, amelyek megszegése esetén nem áll az alku. Ilyen a szenátus jogkörének meghagyása, ami egy alapítványi rendszerben kirívó lehet. Az egyik forrásunk szerint ez valóban jelenthet garanciát, és a többi átalakulásról szavazó egyetemi előterjesztésekben foglaltakhoz képest többlet garanciát is jelenthetne a szegedieknek, ha bekerül az alapító okiratba.

Információink szerint ezzel a módosítóval fogadták el a határozati javaslatot:

©

A hvg.hu információi szerint Szabó Gábor korábbi rektor, a tárgyalódelegáció vezetője a vita során többször is elmondta, amennyiben bármilyen feltétel nem teljesül, nemet mond a kormányzatnak, vagyis forrásunk értékelése szerint ez még nem egy lejátszott meccs.

Más forrásunk nem értékelte ennyire optimistán a szegedi „vívmányokat”, mivel innentől kezdve a jelenlegi fenntartó ITM-nél pattog a labda. Ráadásul, a korábbi tájékoztatókon ezzel összefüggésben az is felmerült, hogy a feltételek el nem fogadása esetén vajon újra szavaz-e a szenátus, de erre egyetlen alkalommal sem érkezett válasz. Az eddig ismert menetrend szerint február 3-án már kormányülés, 9-én pedig már a parlament elé kerül az egyetemek ügye, bár utóbb olyan információk is eljutottak az ülésen részt vevőkhöz, hogy ezek az időpontok akár módosulhatnak is.

A kiszivárgott hírek szerint Rovó László rektor azzal is érvelt az átalakulás mellett, hogy ha nincs modellváltás, akkor nehéz anyagi helyzetbe kerül az egyetem.

A tudomásunkra jutott szavazási eredmény alapján azonban ha mindenki tartja magát ahhoz, ahogy a kari tanács dönt, nem megy át a modellváltás. A hvg.hu értesülése szerint

  • Jancsák Csaba, a JGYPK szenátora az egyértelmű kari elutasítás ellenére igennel szavazott,
  • Pál József, az Egyetemi Doktori Tanács bölcsészettudományi képviselője a testület egyértelmű elutasítása ellenére igennel szavazott,
  • Hajdú József, az ÁJTK szenátora a kari elutasítás ellenére igennel szavazott (a kar dékánja tartotta magát az elutasításhoz),
  • Horváth Dezső, a TTIK dékánja és Gácser Attila, a TTIK másik szenátora a kari elutasítást (18 igen, 8 nem, 12 tartózkodás) úgy értelmezték, hogy ha levonják a hallgatók szavazatait, akkor a támogatás kerül többségbe, ezért igennel szavaztak (pedig előtte az EHÖK elnöke név nélkül, de egyértelműen rájuk célozva figyelmeztetett, hogy aki a hallgatók véleményét nem veszi figyelembe, az az egyetem szellemiségét sérti).

Ha ők nem igennel, hanem nemmel szavaznak, nincs meg a többség. Azonban információink szerint a rektor az ülésen elég durván nekiment a jogi kar dékánjának, aki a Kari Tanácson megszavazott állásponttal egyezően voksolt. A szenátus egyik tagja, aki korábban a szegedi Fidesz alelnöke is volt, a kötött szavazás létjogosultságát is megkérdőjelezte.

A Veritas Virtus Libertas elnevezésű hallgatói csoport értékelése szerint "az SZTE minden garancia nélkül elesett", az ő interpretációjuk szerint a rektor azt a határozati javaslatot bocsátotta szavazásra, amelyben semmilyen garancia nem szerepelt.

A szenátusi ülés előtt Nagy Sándor, a szegedi városfejlesztésért felelős alpolgármester megosztott a Facebookon egy előterjesztést, amelyben kikötötték, hogy az egyetem nem kerülhet a jelenleginél rosszabb helyzetbe, hogy az egyetem éves szinten 4 milliárdos hiányát kompenzálják, hogy e jelenlegi döntési jogosultságok megmaradjanak, és a szenátus jogkörei se sérüljenek, kollégiumi és infrastrukturális fejlesztések valósuljanak meg, és hogy a szenátus tehessen javaslatot a majdani alapítvány kuratóriumának tagjaira.

Arról, hogy kik kerülhetnek a kuratóriumba, még nincs hivatalos információ. Az egyetem vezetése tudomásunk szerint kedden tárgyalt az Innovációs és Technológiai Minisztériumban, ahol forrásaink elmondása szerint megtudták a tagok nevét. Szerdán az összdolgozói értekezleten ezt nem árulta el a rektor, azonban nem sokkal később a szeged.hu (önkormányzati lap) arról írt, a kuratórium tagja lehet Novák Katalin miniszter és Nemesi Pál kormánybiztos, korábbi polgármester-jelölt, Szabó Gábor fizikus professzor, korábbi rektor és a jelenlegi vezető, Rovó László is. A hvg.hu egy névtelenséget kérő forrása úgy hallotta, a kuratórium elnöke Trócsányi László volt igazságügyi miniszter, EP-képviselő lehet. Trócsányi a hvg.hu-nak azt mondta, ő nem tud semmiről, a tárgyalásokon nem vett részt, épp Brüsszelben van.

A pénteki szenátusi ülésen a hozzánk eljutott információk szerint Rovó László szintén nem mondott neveket, azt állította, nem ismeri a pontos névsort, de a rektor, a kancellár és egy, Szeged gazdasági helyzetét jól ismerő ember tag lehet.

Pécsen is átment a javaslat

Támogatta a modellváltást pénteki szavazásán a Pécsi Tudományegyetem szenátusa. A tagok 29 igen, 9 nem és 1 tartózkodás mellett döntöttek így, közel kétórás vita után. A megszavazott határozat értelmében kezdeményezni fogják az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál, hogy állami alapítású közhasznú alapítványi fenntartásba kerüljenek át.

A határozatban többek között feltételként fogalmazták meg, hogy a fenntartó alapítvány kuratóriumának legalább héttagúnak kell lennie, a tagokat az egyetem javaslata alapján kell kijelölni, az egyetem majdani alapító okiratát jóvá kell hagynia a szenátusnak, illetve az egyetemnek részt kell vennie mind saját, mind az alapítvány alapító okiratának kidolgozásában, valamint hogy a munkavállalókat kollektív szerződéssel kell majd alkalmazni, és a klinikán dolgozóknak is meg kell kapniuk az egészségügyi béremelést.

A szavazás előtt a testület elfogadta, hogy kétharmados többséghez köti a döntést. Név szerinti szavazást is kért az egyik szenátor, de ezt nem szavazták meg (azt, hogy ki hogyan szavazott, utólag vissza lehet keresni).

“Egy ajánlatot kaptunk, nem ezüsttálcán és glasszékesztyűben, hanem ott hever a lábunk előtt és le kell érte nyúlnunk, persze el is mehetünk mellette. Mindkét döntésnek vannak előnyei és kockázatai" – mondta a szenátusi ülés kezdetén Miseta Attila rektor, aki jelezte, ő támogatni fogja az előterjesztést, mert új lehetőségek nyílnak ki, és a kapcsolódó kockázatok eltörpülnek amellett, amit nyerni lehet a váltással.

A szavazást megelőző vitán szóba került, hogy rövid az idő, sok a bizonytalanság, kétségesek a garanciák, de a hozzászólók arról is beszéltek, hogy a jelenlegi rendszer sem jó, az átalakulás nem fog lényeges hátránnyal járni, és lehet, hogy ez egy soha vissza nem térő alkalom.

Szerdán a birtokunkba került az az előterjesztés, amelyről a pécsi szenátus szavazott, abban Miseta Attila rektor a fenntartóváltás támogatására tett javaslatot, amelyben szintén voltak feltételek. Valószínűleg a legfontosabb az volt, hogy az átalakítás során biztosítani kell, hogy "a Klinikai Központ az orvos- és egészségtudományi képzésben, kutatásban és a betegellátásban betöltött szerepének megőrzése érdekében a Pécsi Tudományegyetem, mint modellváltó egyetem integráns része maradjon."

Emellett a javaslatban szerepeltek azok a peremfeltételek is, amire törekedniük kell az egyetemet képviselőknek a jelenlegi és az alapítványi fenntartóval folytatandó tárgyalások során. Ezekről részletesen itt írtunk.

A PTE rektora a szenátus múlt heti ülésén elhalasztotta a döntést, miután 15 perc alatt ellentétes információkat hallott az egyetemi klinika sorsáról. Az előterjesztés alapján azóta több egyeztetést lefolytattak az Innovációs és Technológiai Minisztériummal és a társegyetemekkel, így alakultak ki a határozati javaslatba írt feltételek.

A Debreceni Egyetem már a múlt héten kezdeményezte a modellváltást, egyhangúlag döntött a kérdésben a szenátus. A szavazás eredményéről szóló közleményben hangsúlyozták, hogy a kezdeményezés elfogadását széles körű és intenzív egyeztetés előzte meg, az intézmény 22 professzora azonban azt írta: ilyesmi nem történt. Csütörtökön a Semmelweis Egyetem szenátusa is a modellváltás mellett voksolt.

Az orvostörvény élesedése előtt modellváltásba hajszolnák az orvosképző egyetemeket

Nagy hajtásban, hetek alatt vezényelnék le az egyetemi modellváltást az orvosképzést nyújtó egyetemeknél. Bár az intézmények hivatalosan maguk kérhették ezt, több jel is arra utal, hogy valójában belehajszolják őket a nagyobb önállósággal, több pénzzel és régiós vezető szereppel kecsegtető, de végső soron az autonómiájukat fenyegető váltásba.

A fenntartóváltás mellett Orbán Viktor miniszterelnök is érvelt a péntek reggeli rádióinterjúban: azt mondta, a következő években 1500 milliárd forint jut a felsőoktatásra, amit alapítványi formában hatékonyabban tudnak felhasználni, ezért is biztat mindenkit a változtatásra.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!