Az Európai Uniót kinevette a Katargate-ért Orbán Viktor, azonban azt pont tőle tudjuk, hogy amikor Völner Pál lebukott, nem volt kedve nevetni. Az utóbbi években volt olyan politikus, akinél csak négymillió, volt akinél másfél milliárdnál is több tűnt el.
Pont akkor csuklóztatja az uniós pénzekért cserébe a magyar kormányt az EU, amikor az Európai Parlament egyik alelnökét veszik őrizetbe korrupciós botrány miatt. Orbán Viktor pedig ezt a ziccert nem hagyhatta ki: a Facebookon lecsapolásra váró „brüsszeli mocsarat” emlegetett, a Twitteren pedig két posztjában is kiröhögte azt az EU-t. Felidéztük azokat a korrupciós botrányokat, amikor Orbánnak valószínűleg nem volt kedve gúnyolódni.
A legutóbbi kormányközeli korrupciós botrány 2021 decemberében robbant, amikor Polt Péter legfőbb ügyész közleményben tudatta: az ügyészség kikérte Völner Pál igazságügyi államtitkár és miniszterhelyettes mentelmi jogát a parlamenttől. Ekkor Hadházy Ákos független parlamenti képviselő már hetek óta arról posztolt a Facebookon, hogy Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnökének és feleségének ingatlanjait zár alá vette a Központi Nyomozó Főügyészség, magát Schadlt pedig képtelenség elérni hetek óta.
Mint kiderült, az ügyészség hónapok óta dolgozott a Schadl-ügyön, aminek csak egyik mellékszála kötődött szorosan Völner Pálhoz. Magát Schadlt akkor vették őrizetbe, amikor megpróbált elmenekülni az országból. Az MBVK elnöke 80 millió forinttal vesztegette meg Völnert a neki kedvező végrehajtójelöltek kinevezéséért cserébe, azonban Schadl eközben egyetemi vizsgát intézett el Rogán Antal kabinetfőnökének, sőt, megpróbált egy bírót is kirúgatni.
Schadl tavalyi elfogása óta börtönben van, azonban Völner Pált még csak őrizetbe sem vették. Az ügyészség 2022 októberében emelt vádat ellenük, a vádiratban Schadlre tíz, Völnerre nyolc év letöltendő börtönbüntetést kértek. Az ügyészség azonban nem állt meg itt: Schadllel kétszáz, Völnerrel ötvenmillió forintos büntetést fizettetnének meg, mindkettejüket tíz évre tiltanák el közügyektől és végleg minden olyan foglalkozástól, aminek végzése jogi diplomához kötött. Sőt: még vagyonelkobzást is kirónának rájuk jogtalan gazdagodásuk erejéig. Völner esetében ez nagyjából 80 millió, Schadlnél kb. egymilliárd forint.
Orbán pedig maga vallotta be, hogy nem volt kedve nevetni, amikor értesült a botrányról: 2021 utolsó kormányinfóján kapta meg a kérdést, hogy mi volt az első reakciója rá, mire azt mondta:
szó szerint nem ismétlem meg.
A Völner-botrány
Kövesse a cikksorozatot a hvg.hu-n!
2019-ben különösen nagy hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérlete miatt ítélte el a bíróság Mengyi Rolandot. Mengyit társai emlegették Voldemort nagyúrként, amikor már annyira tartottak a törvénytől, hogy nem merték nyilvánosan kimondani a nevét. 2015-ben nagyjából 800 millió forint uniós pénz kiosztására készült a kormány, amit szociális programok támogatására kellett elkölteni, Mengyi ezt az összeget játszotta volna ki pénzért cserébe.
A képviselő azért, hogy a pályázati összeget a vele kapcsolatban lévő szervezetek nyerjék meg ötmillió forintos „alkotmányos költséget” kért, majd még ötmilliót, ha az adott pályázat valóban győzne is.
Pechére azonban egyetlen vele kapcsolatban lévő pályázó sem tudott nyerni, mert az utolsó pillanatban módosítottak a pályázati feltételeken. Amikor kiderült, hogy senki nem nyert, Mengyitől többen elkezdték visszakövetelni a pénzüket, a NAV pedig pont akkor csapott le rájuk, amikor megkapták azt. A vádirat szerint a pályázók a teljes összeget saját céljaikra használták volna fel, látszólagos tevékenységet végeztek volna azért, hogy elkerüljék a lebukást.
Négy év letöltendő börtönt kapott a volt fideszes Mengyi Roland
Négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték szerdán a Fővárosi Ítélőtáblán Mengyi Roland volt kormánypárti képviselőt, aki fideszes Voldemortként is ismert.
Mengyihez nagyon hasonló ügy miatt bukott Boldog István is, a Fidesz Jász-Nagykun-Szolnoki volt parlamenti képviselője, aki a vád szerint jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program pályázatának eredményeit. A pályázaton nyertes cégeknek és településeknek az elnyert pénzeket vissza kellett osztaniuk, a fejlesztési munkálatokat pedig a vád szerint a Boldogék által kiválasztott kivitelezői kör végezte el.
Az ügyészség Boldogra hat év börtönt, ötmilliós pénzbüntetést, és ötéves közügyektől való eltiltást kért 6,6 millió forintos vagyonelkobzás mellett hivatali vesztegetés elfogadása miatt.
Mindent beismert, felfüggesztett börtönt kapott a Boldog-ügy egyik vádlottja
Egy vádlott volt a Boldog-ügyben, aki minden ellene felhozott vádpontban elismerte a bűnösségét, őt már nem jogerősen el is ítélték.
Ódor Ferenc már nem volt parlamenti képviselő, amikor 2018-ban őrizetbe vették. Az encsi járási hivatalban dolgozott, azonban 1998 és 2014 között fideszesként politizált az Országgyűlésben. 2018 decemberében az ügyészség közölte, hogy egy járási hivatal két vezető beosztású tisztviselője négymillió forintot kért hivatali ügyintézésért cserébe. Az egyik elkövetőt tetten is érték, amikor éppen átvette a kenőpénzt.
Az összegből kiindulva ez nem egy komoly horderejű ügy – bár volt olyan értesülés is, amiben egy informátor összekötötte az M30-as autópálya továbbépítésével –, Orbán Viktor talán csak azért szisszenhetett fel, amikor értesült róla, mert a botrány nagyon rosszkor jött: a parlament néhány nappal korábban fogadta el a túlóratörvényt, ami ellen országszerte demonstrációk voltak, az ellenzéki pártok pedig ekkor kezdtek először egymásra találni az áprilisi Fidesz-kétharmad után.
A miniszterelnökség igyekezett eltolni magától az ügyet: Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkárként utasította a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetőjét, hogy az Encsi Járási Hivatal vezetőjét azonnali hatállyal függessze fel állásából.
Ódort és társát 2022 decemberében bűnösnek mondta ki a bíróság társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása miatt, ezért mindketten két év, végrehajtásban öt évre felfüggesztett börtönt kaptak, négymilliós büntetéssel és három éves kormánytisztviselői eltiltással. Az ügynek azonban még nincs vége: mind az ügyészség, mind a vádlottak fellebbeztek.
Letöltendő börtönbüntetést kér az ügyészség a vesztegetéssel vádolt egykori fideszes képviselőre
A politikus és társa korábban fellebbezett az ítélet ellen, az ügyészség azonban ennek elutasítását és szigorúbb büntetést szeretne.
2013-ban az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) egy program keretében 1,6 milliárd forintot kapott arra, hogy munkaerő-közvetítő irodahálózatot állítson fel, ami folyamatos, kiszámítható munkát biztosítana hátrányos helyzetűeknek. Az irodahálózat annak ellenére sem állt fel, hogy az ORÖ százmilliókat költött el irodákra, autókra, bútorokra, de még egy Gellért-hegyi villára is jutott.
Végül az Emberi Erőforrások Minisztériuma programfelügyelő státuszában az egész programot lefújta 2015-ben, saját, belső vizsgálataira hivatkozva. A minisztérium arra kötelezte az ORÖ-t, hogy fizesse vissza az 1,6 milliárdot, a szervezet azonban csupán 300 milliót tudott visszaadni, 1,3 milliárddal nem tudott elszámolni. 2016-ban az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala kezdett el vizsgálódni a program körül, ők 2018-ban jelezték a Legfőbb Ügyészség felé, hogy az Emmi a program lefújása előtt 24 szabálytalansági eljárást is indított az ORÖ ellen. Az OLAF ebből 11-nél meg is tudta állapítani a konkrét szabálytalanságot és azt állították, hogy „a teljes összegnél fennáll a szabálytalanság gyanúja”. Ennek ellenére a magyar hatóságok nem hallgatták ki az ORÖ-t akkor vezető Farkas Flóriánt, sőt, 2022. decemberében meg is szüntették a nyomozást az ügyben. A frissen felállított Integritás Hatóság az ügyben újra az Ügyészséghez fordult, a szervezet egyik nagy próbája lehet, hogy mihez tud kezdeni 1,6 milliárd eltűnésével.
Farkas Flórián ügyében az ügyészséghez fordul az Integritás Hatóság
Az uniós pénzeket érintő korrupció feltárására létrehozott testület elnöke jelentette be, hogy kaptak bejelentést az ORÖ Híd a munka világába című programjának ügyében.
2016-ban a NAV feljelentése alapján indult nyomozás Simonka György fideszes parlamenti képviselő és 32 társa ellen. A vád szerint Simonkáék 2009 és 2015 között 1,4 milliárd forint értékben csalhattak el zöldség- és gyümölcstermesztői csoportok által igényelhető állami támogatásokat. A politikus ellen vádat csak 2019 nyarán emeltek, a parlament 2018-ban adta ki mentelmi jogát Polt Péter kezdeményezésére.
Simonka az országos politikából kiszállt, Fidesz-tagságát viszont megtartja. A helyi politikában viszont továbbra is aktív: októberben Pusztaottlaka alpolgármesterévé választották annak ellenére is, hogy ha elítélik, akkor akár nyolc és fél év börtönt is kaphat. Időközben indult ellene egy másik eljárás is, ugyanis eredeti büntetőügyében az ügyészség szerint megpróbálta elérni, hogy az egyik tanú ne valljon ellene.
Tamás Ervin: Végtelen bolyongás az elhallgatott ügyek útvesztőjében
Farkas Flórián, Simonka György, Boldog István, Völner Pál - az utolsó pillanatig cipelte a hatalom őket, és most sem tűnik úgy, hogy különösebben sietős volna az ügyeik végére járni. Mindeközben a sok gonddal és indulattal terhelt lakosság, úgy tűnik, immunissá vált a különféle hatalmi elfogultságokra. Vélemény.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
