Kétféle kegyelmi kérvényből is rekordszámút hagyott jóvá hivatala első, nem teljes évének csaknem 8 hónapjában Novák Katalin köztársasági elnök – derül ki a már a tavalyi teljes évet is tartalmazó, a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapjára még nem, de a kormányzat egy eldugott, igazságügyi aloldalára már felkerült éves adatsorból. Ez alapján a két legfontosabb megállapítás:

• Novák Katalin tavaly az elé került végrehajtási kegyelmi kérvények – ez a jogerősen elítéltekre vonatkozik – 5,67 százalékát hagyta jóvá, ilyen magas arányra pedig 25 éve nem volt példa, utoljára 1997-ben volt hasonlóan magas a jóváhagyási arány, még Göncz Árpád államfő idejében
• A jogerősen még el nem ítélt vádlottaknak adható eljárási kegyelemből tavaly hetet hagyott jóvá Novák Katalin, ez is magas szám, főleg úgy, hogy ilyen típusú kegyelmet az utóbbi tíz évben senki sem kapott – a Budaházy-ügy hét vádlottjának adott államfői kegyelem heves vitát váltott ki

Az évről évre kiadott hivatalos statisztikában hagyományosan csak az első csoportba tartozó végrehajtási kegyelmeket tüntetik fel, hiszen ez a gyakoribb. Túl nagy számok azért ebben a kategóriában sincsenek: évente a néhánytól legfeljebb a néhány tucatig terjed a jóváhagyott kérelmek száma, és a pozitív döntések aránya jellemzően bőven 5 százalék alatti.

Hullámzó a benyújtott kérelmek száma is: az elmúlt 20 évben átlagosan évi 800 körüli szokott lenni, de egyes évek között háromszoros különbség is előfordul: a legtöbb, 1378 darab 2007-ben érkezett, a legkevesebb kérvény pedig egészen tavalyig a 2018-as 456 volt, de a 2022-es év negatív rekordot döntött a még ennél is kevesebb, mindössze 367 darabbal.

Az éven belüli bontást, így a Novák Katalinhoz köthető ügyeket úgy tudtuk kiszámolni, hogy a hvg.hu tavaly kikérte az elődje, Áder János hivatali idejére eső, május 10-ig szóló adatokat. Eszerint:

• 2022-ben, május 10-ig Áder János leköszönő államfő elé 173 végrehajtási kegyelmi kérvény került, amiből ő 6 darabot engedélyezett, ami 3,47 százalékos jóváhagyási arányt jelent;
• a 2022. május 10-én hivatalba lépett Novák Katalin elé az év végéig további 194 végrehajtási kegyelmi kérvényt nyújtottak be, amiből ő 11-et hagyott jóvá, ami 5,67 százalékos arány.

Az elmúlt 20 évben átlagosan a kérelmek körülbelül 2 százalékát hagyták jóvá csupán a mindenkori államfők, vagyis százból kettőt. Ehhez képest tavaly már a távozó Áder János is nagyon engedékeny volt a maga 3,47 százalékával. Ennél az elmúlt 20 évben csak egyszer volt magasabb a jóváhagyási arány: 2016-ban szintén Áder a kérelmezők 4,44 százalékának adott kegyelmet.

Van kegyelem: A távozó Áder majdnem megdöntötte saját rekordját vajszívűségben

Idén, hivatali idejének utolsó hónapjaiban az elé került kegyelmi kérvények 3,4 százalékát hagyta jóvá Áder János államfő. Az elmúlt 20 évben csak egyszer volt ennél magasabb az arányú a köztársasági elnökök által megítélt kegyelmek aránya. Áder elutasított idén egy speciális kérvényt is - ezt a hvg.hu információi szerint egy, a Parlamentből közben kiesett fideszes képviselő adta be.

Ha a most is közzétett, az elmúlt 20 évet felölelő statisztikánál régebbieket is előveszünk, látszik, hogy Novák Katalin a maga 5,67 százalékos jóváhagyási arányával nagyon régi rekordot döntött meg. Ugyan egy évről, 1998-ról nem lelhető fel hivatalos adat, de 1990 óta minden más évből megvannak a számok. Ezek pedig azt mutatják, hogy Novák 5,67 százalékos arányára 25 éve nem volt példa.

Utoljára 1997-ben volt 5 százaléknál magasabb a pozitív elbírálások aránya: akkor Göncz Árpád a kérelmek 6,62 százalékát hagyta jóvá, 861-ből 57-et. Ő volt amúgy a legtöbb kegyelmi kérvényt jóváhagyó államfő: a legszigorúbb évében, 2000-ben is 2,5 százalékos arányt mutatott fel, a legmegengedőbb pedig első évében, 1990-ben volt, amikor a kérelmek 22,4 százalékát hagyta jóvá.

Novák Katalin ráadásul nemcsak az elmúlt 25 év pozitív rekordját döntötte meg a végrehajtási kegyelmeknél, hanem egy másik fajta eljárást, az eljárási kegyelmet érintő rekord is az övé, hiszen hivatala első évében egyszerre 7 eljárási kegyelmet is adott, márpedig ez az államfői kegyelmi jogkör annyira ritka, hogy az elmúlt 10 évben nem is volt rá példa.

Mivel az eljárási kegyelem nem szerepel az évről évre közzétett statisztikákban, az is csak a hvg.hu tavalyi közérdekű adatigényléséből derült ki, hogy Áder János 10 éves elnöksége alatt például egy ilyet sem hagyott jóvá, noha ez idő alatt összesen 25 kérelem érkezett hozzá. Novák Katalin pedig – kivételes módon – decemberben maga hozta nyilvánosságra, hogy 7 ilyen kérelmet engedélyezett.

A hvg.hu is beszámolt arról, amikor az államfő a Budaházy-ügy vádlottjai közül hétnek kegyelmezett meg. Novák indoklása szerint a másodfokon zajló per kisebb bűncselekményekkel vádolt, első fokon felmentett vádlottjait így is „alaposan megpróbálta” a 13 éve folyó büntetőügy. A terrorizmus vádjával folyó eljárást érintő kegyelmi döntését sokan bírálták, a büntetőügy politikai tartalma miatt:

Révész Sándor: Novák Katalin a legsötétebb politikai ügyben gyakorolt kegyelmet

Ha a Budaházy Györgyék számára megítélt eljárási kegyelemnek bármi köze lenne ahhoz az egyébként nagyon súlyos problémához, hogy embertelenül hosszú ideig fölforgatják (akár bűnös, akár ártatlan) emberek életét a végtelenbe nyúló perekkel, akkor ahhoz a kijelölt kegyosztó olyan ügyet választott volna precedensnek, amelynek nincs politikai tartalma. Vélemény.

A kegyelmi ügyeknél – személyiségi jogok miatt – hivatalosan sosem közlik az érintettek körét, legfeljebb kiszivárognak erről információk. Mivel az eljárási kegyelmi kérvény amúgy is egy kis számban előforduló, speciális eljárást takar, ezeknél még ritkább, hogy kikerül róluk információ. Arra pedig talán nem is volt még példa, hogy maga az államfő tegye közzé ilyen döntését.

A Novák döntését megelőzően nyilvánosságra került egyetlen eljárási kegyelmi ügy egyébként Göncz Árpád nevéhez kötődik. 1998 márciusában az államfő megszüntette a Farkas Flórián – akkor az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke – ellen gazdasági bűncselekmények miatt indított eljárást, így el is maradt a későbbi Fidesz-szövetséges már kitűzött bírósági tárgyalása.

A Göncz-időszak amúgy nem csak a sok jóváhagyott kegyelmi kérvény miatt volt egyedi. Az első, még ideiglenes elnökként Göncz által aláírt törvény az ’56-os események forradalom és szabadságharccá nyilvánítása volt, de aznap írta alá első kegyelmi határozatát is, az utolsó halálraítélt büntetését enyhítette életfogytiglanra. Mint mondta, “amíg én leszek, nem lesz kivégzés Magyarországon”.

Egy másik, eddig szintén egyedi eset volt az, amikor az 1998-ban 11 rendbeli vesztegetés miatt két év börtönre ítélt egykori Agrobank-vezér Kunos Péternek adott Göncz Árpád kegyelmet, de az államfő határozatát Dávid Ibolya igazságügyminiszter nem ellenjegyezte – márpedig ez a jogi aktus, a miniszter aláírása, az elnöki kegyelem életbe lépésének mindenkori feltétele.

A végrehajtási kegyelmi statisztikákból egyébként az is kiderül, hogy Áder Jánosé a rendszerváltás utáni évtizedek negatív rekordja: 2014-ben csak 4 kérelmező köszönhette neki a szabadságát a 753-ból, ami 0,53 százalékos arány. Hasonlóan alacsony számra az elmúlt bő 30 évben még egyszer volt példa: 0,57 százalékra 2010-ben, amikor Sólyom László és Schmitt Pál váltotta egymást államfőként.

A kegyelmi kérvényt elutasítás után újra be lehet nyújtani. Először hiába kért kegyelmet Geréb Ágnes is Schmitt Páltól, miután négy otthonszüléses ügyével összefüggésben két év börtönre ítélték. Később Schmitt utódjához, Áderhez is benyújtott kérvényt, és bár először nála sem járt sikerrel, újra beadta hozzá, majd 2018-ban már megkapta tőle a kegyelmet, így nem kellett börtönbe vonulnia.

Áder dönthetett még tavaly az öt év börtönre ítélt volt balmazújvárosi polgármester végrehajtási kérvényéről is, így neki sem kellett börtönbe mennie, a perújítási indítványát pedig visszavonta. A 24.hu írta meg, hogy Veres Margitot 2018-ban hivatali vesztegetés elfogadása miatt ítélték el, ám – a hamarosan szintén bíróság elé álló Völner Pál államtitkár döntése nyomán – szabadlábon várhatta ki az államfő kegyelmi döntését.

Kegyelmi eljárások jellemzői – a 40 évig tartó remény

A köztársasági elnök háromféle kegyelmet adhat: eljárási, végrehajtási és mentesítési kegyelmet. Eljárási kegyelemre a büntetőeljárás jogerős befejezéséig van mód, ez azonban a gyakorlatban ritkán fordul elő. Ennél jóval gyakoribb a végrehajtási kegyelem, melynél a kérelmet az ítélet jogerőre emelkedését követően lehet benyújtani. Egyéb intézkedés (például kényszergyógykezelés, vagyonelkobzás) elengedésére vagy mérséklésére, valamint a már teljes egészében végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedésére nincs mód. A legtöbb kérelmező a második kategóriába tartozik, és börtön- vagy fegyházbüntetése felfüggesztését, a hátralévő büntetési idő törlését kéri. A harmadik kategória a mentesítés iránti kegyelmi eljárás, ami a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítést jelenti – ez hasznos lehet mondjuk a büntetlen előéletet előíró állás betöltésénél. A konkrét kegyelmi ügyekben az igazságügyi miniszter vagy a legfőbb ügyész tesz javaslatot a köztársasági elnöknek, aki dönt az ügyben, és nem kell figyelembe vennie az előterjesztő döntési javaslatát. Az eljárási kegyelem benyújtására a büntetőeljárás jogerős befejezéséig van mód, a kérelem felterjesztője pedig a törvény szerint a büntetőeljárás bírói szakát megelőző nyomozati ügyszakban még a legfőbb ügyész (a vádemelés után, de még a jogerős ítélet meghozatala előtt pedig az igazságügyi miniszter). A végrehajtási és a mentesítés iránti kegyelem felterjesztője mindig az igazságügyi miniszter. Közös az eljárásoknál, hogy az államfő a kegyelmi határozatához – akár elutasítja, akár jóváhagyja – nem köteles indokolást fűzni, és nem is szokott. A kegyelmi határozat viszont csak akkor válik érvényessé, ha azt az igazságügyi miniszter ellenjegyzi. Ha a kegyelmi kérelmet a köztársasági elnök elutasította, annak felülvizsgálatára nincs mód. A kérelmezőnek azonban lehetősége van újabb kegyelmi kérelmet benyújtania. A kegyelmi eljárások körébe tartozik még a közkegyelemre (amnesztiára) és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek kötelező kegyelmi eljárása. Előbbit, az amnesztiát nem az államfő, hanem az Országgyűlés gyakorolja törvény útján, és általában csak a csekélyebb súlyú, illetve gondatlan bűncselekményekre terjed ki. A kötelező kegyelmi eljárás jogintézményét pedig az hívta életre, hogy miután az Orbán-kormány 2012-ben bevezette a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést (TÉSZ), az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy az nem egyeztethető össze az embertelen bánásmód tilalmával, ezért be kellett utóbb építeni a rendszerbe azt a kegyelmi eljárást, amely úgy néz ki, hogy az elítéltről 40, szabadságvesztésben kitöltött év után összeállítanak egy kockázatelemzési jelentést, amit egy öt bíróból álló, eseti kegyelmi tanács megvizsgál, majd javaslatot tesz az igazságügyminiszternek, aki az állásfoglalással egyező tartalommal felterjeszti a kegyelmi kérelmet az államfőhöz, aki saját belátása szerint dönt az ügyben. Elutasítás esetén az eljárást a továbbiakban kétévente meg kell ismételni.

(Nyitóképünk illusztráció)