A Dr. Hetényi György által jegyzett cikk a Békés megyében tapasztalható földmozgásokról szól és arról, mennyiben lehetett köze a megsokszorozódott rengésekhez emberi hatásnak.
,,Valljuk be, mennyi mindent nem tudunk… A szarvasi földrengésekről" címmel írt Dr. Hetényi György a Lausanne-i Egyetem Földtudományi Intézet kutatója tudományos cikket. Az írásban összegyűjtötte tényszerűen, hogy mennyi megválaszolatlan kérdés merül fel a témáról, melyek miatt érdemes lehet további kutatásokat végezni annak érdekében, hogy teljesen biztosan kiszűrjék a földrengésekkel kapcsolatos emberi hatásokat.
Idén nyáron a Szarvas környékén kipattant földrengések több szakmai kérdést is felvetettek, építő jellegű viták alakultak ki a földtudományok területén a földrengések eredetét illetően - írja a Kövesligeti Radó Szeizmológiai Obszervatórium közösségi oldalán. A cikk elsődleges megállapítása szerint nincs még elegendő adat és megfigyelés, ahhoz hogy végérvényesen kizárják az emberi hatást a békés megyei földrengések indokai közül. Egyedülállónak nevezi az alföldi eseményeket és üdvözli, hogy ez ennyire foglalkoztatja a szakmát, azt írja, magyar földrengésekkel kapcsolatban ilyen rövid időn belül ennyi cikk még nem született.
A hvg.hu is beszámolt róla, hogy Békés megyében Szarvas környékén augusztusban több földrengés is volt, amelyet 3,6-os magnitúdójú utórengés követett, majd szeptemberben egy 3,1-es magnitúdójú földmozgás is volt. A földrengésekkel kapcsolatban felvetődött a kérdés, van-e köze emberi tevékenységnek a kialakulásukhoz, valamint hogy mit is jelenthet a hirtelen megsokszorozódott földmozgások száma.
Akkor azt is állították, hogy az MVM új földgáztermelő kútjainak fúrása kapcsolatban állhat a rengésekkel. A témáról bővebben ebben a cikkben olvashat.
Valóban emberi tevékenység áll a Békés megyei földrengések hátterében?
Komoly földtani kockázattal is járhat az, hogy Magyarország próbál függetlenedni az importált energiától, és helyben termeli ki a nyersanyagokat. Okozhat-e hosszú távon ez a törekvés erős földrengéseket, és egyáltalán, mennyire van kitéve az ország a természeti katasztrófának?
Az obszervatórium azt írja, több állásfoglalás is született a témában, de az ilyen kérdések megvitatása nélkül a tudomány aligha tudna haladni a kutatói medrében.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
