Autópornó Brad Pittel, magyar kanyarral - kritika az F1 című filmről
A kocsik hasítanak, de a sztárok csak gügyögnek Brad Pitt új filmjében.
A szuverenitás és a függetlenség olyasmi, amit mindenkivel szemben védeni kell, keletre, nyugatra, északra és délre, mi mindig mindenkivel szemben meg tudjuk védeni a magyar nemzetbiztonsági érdekeket, ez a helyzet Kínával is – mondta a Telexnek Orbán Viktor, akinek péntek délelőtt a Mol-toronynál sikerült pár kérdést feltennie, mielőtt az ottani étteremben Hszi Csin-ping kínai elnökkel ebédelt.
Orbán válaszolt arra a kérdésre is, hogy mi a helyzet a belügyi együttműködés keretében Magyarországra érkező kínai rendőrökkel. Azt mondta, „az közrendvédelmi kérdés, semmi köze a nemzetbiztonsághoz”. Szerinte „arról van szó, hogy el fogják árasztani reményeink szerint a turisztikai célpontokat a kínaiak, és szükségünk van olyan emberekre, kínai rendőrökre, akik beszélnek kínaiul, hiszen sok ember az nemcsak sok haszon, hanem sok probléma is”. Arra a felvetésre, hogy rajtuk keresztül gyakorolhat nyomást a kínai állam az itt élő kínaiakra, Orbán megismételte: „nekünk a legjobb nemzetbiztonsági rendszerünk van”.
Végül Orbán arra is kitért, hogy miért „intézkedhetnek” azok a piros sapkás kínaiak, akik úton-útfélen felbukkantak a napokban, amerre Budapesten járt Hszi Csin-ping elnök, és igazgatták, instruálták az üdvözlésére összegyűlt kínaiakat, sőt másokat is, például kérdőre vonták Tompos Mártont, a Momentum országgyűlési képviselőjét az EU-s zászlója miatt, illetve azokat, akik Micimackó-jelmezben próbáltak a kínai elnök ellen tüntetni, valamint letakarták kínai zászlóval a tibeti zászlót a Gellért-hegyen. A Telex videójából kiderül,
a tibeti zászló ügyében Orbán Viktor úgy értékelt: „Valóban nem lehetett ilyet kitűzni. Ez egy régi vita.”
A miniszterelnök úgy folytatta, hogy ebben az ügyben a magyar kormány álláspontja világos: „Itthon véleménynyilvánítási szabadság van, de az ideérkező vendégeket megilleti a vendégjog. Ezt a két jogot kell összehangolni.” Hozzátette:
Tüntetni is lehet, meg üdvözölni is lehet a kínai elnököt, de a kettőt térben egymástól nagyon messzire el kell választani, hogy a gyülekezési szabadság is meglegyen, és a vendégjog is érvényesüljön.
Arról, hogy mennyi lelkes kínai ember fogadta Hszi Csin-ping kínai elnököt a budai várban a minap, kik lehetnek a piros sapkás „rendezők”, és milyen szervezet a United Front, a hvg.hu riportját itt olvashatja:
A fenti, a kínai kommunista párthoz kötődő szervezethez kapcsolható az a Magyarországon élő kínai férfi, aki kungfuoktatóként 20 éve építi a kínai–magyar rendőri kapcsolatokat. Vang Tö-csingről itt írtunk bővebben:
Érdekes, hogy a gyülekezési és a vendégjog térbeli elkülönítése korábban nem volt jellemző. Igaz, még nem az Orbán-, hanem a Gyurcsány-kormány volt hatalmon, amikor 2008-ban az akkor fideszesként még ellenzékben lévő Balog Zoltán (későbbi miniszter, majd még későbbi református püspök) a parlament előtt tartott sajtótájékoztatóján nyugodtan lengethetett tibeti zászlót. Egy 2008-as közleményében pedig az erdélyi magyarok autóniamtörekvéseivel állította párhuzamba a tibetiekét.
Abban egyébként, hogy a tibeti zászló és a vendégjog kérdése régi vita, Orbánnak igaza van. Még 2004 júniusában esett meg, hogy a Tibetet Segítő Társaság húsz aktivistája a Szépművészeti Múzeum előtt tüntetett, ahol Hu Csin-tao akkori kínai elnök vett részt egy díszvacsorán. Egy kínai férfi ekkor támadt a Tibet megszállása ellen tiltakozókra, kilyukasztotta léggömbjeiket, és megszaggatta a demonstrálók tibeti zászlóit.
A támadó több tüntetőt megütött, és dulakodott a rendőrökkel. A rendőrség közlése szerint bár nem késlekedtek a közbelépéssel, az ütlegelést nem lehetett előre megakadályozni. A kínai férfit a rendőrök ártalmatlanná tették, de szabadon is engedték, mert kiderült, hogy a kínai nagykövetség munkatársaként diplomáciai mentességet élvez – a hírek szerint a katonai attasé helyettese lehetett.
Hszi Csin-ping kínai elnök és Orbán Viktor miniszterelnök budapesti találkozójához: a két vezető megállapodások sorát kötötte csütörtökön. Ezek között volt több gazdaságfejlesztési, illetve mezőgazdasági megállapodás, de abban is megegyeztek, hogy a két ország kiterjeszti az együttműködést a nukleáris iparra is. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter részletesen is beszélt több magyar–kínai megállapodásról.
